Elbuktak a Fidesz EP-frakciójából és a szélsőbalról kezdeményezett bizalmatlansági indítványok az Európai Bizottság ellen

2035

Az Európai Bizottság elleni két bizalmatlansági indítvány közül egyik sem ment át az Európai Parlament csütörtöki ülésén.

Ahhoz, hogy átmenjen, kettős többség kellett volna, azaz a leadott – tartózkodások nélküli – voksok legalább kétharmados többsége, illetve egyúttal az is, hogy a teljes, az elnökkel együtt 720 fős testület legalább fele igennel szavazzon.

A javaslatokkal nemcsak Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt buktatták volna meg, hanem a teljes Európai Bizottságot. Az intézménybe minden tagállamból egy-egy biztost küldtek. Magyarországról Orbán Viktor Várhelyi Olivért jelölte a tavaly újjáalakult Európai Bizottságba.

A két bizalmi szavazást egy-egy francia képviselő, a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért (PfE) frakciót elnöklő Jordan Bardella, valamint a szélsőbaloldaliak társelnöke, Manon Aubry kezdeményezte. Szeptemberre mindkettejüknek sikerült összegyűjteniük a képviselők legalább tizedének aláírását (előbbihez Fidesz–KDNP-s képviselők is csatlakoztak), így vitázhattak és szavazhattak a két indítványról.

  • Bardelláék javaslata 179 igent, 378 nemet kapott, 37-en tartózkodtak.
  • Aubryéké 133 igent, 383 nemet, 78 tartózkodást kapott.
  • Összehasonlításképp: a legutóbbi, júliusi bizalmi szavazáson 175 igenre jutott 360 nem és 18 tartózkodás. Bardelláék ehhez képest néggyel több támogatót gyűjtöttek be a 720 fős testületben, de 18-cal több nemmel szavazót is. A háromból Aubryék szerezték a legkevesebb igent és a legtöbb nemet. A próbálkozásoknál egyetlen feltételt sem sikerült elérni, vagy akár csak megközelíteni az együtt szükséges kettőből.

A jegyzőkönyv alapján a magyarok közül Bardelláék indítványára a Mi Hazánkból és a Fidesz–KDNP-ből mondtak igent, a Tisza Párt hét képviselője közül négyen nemet. Aubryékét támogatta a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna, a voksot leadó tiszások ellenezték, a Fidesz–KDNP-ből tartózkodtak. A két DK-snál aznap más szavazásokon sem regisztráltak voksot, ami arra utal, hogy nem „passzívan tartózkodtak”, azaz nem csak szándékosan ebben az ügyben hagyták ki a gombnyomást.

A két mostani indítvány indoklása részben megegyezett egymással, például az átláthatóságot és a számonkérhetőséget hiányolták a döntéshozatalban, de a szélsőbaloldaliak többek között a gázai helyzetet, a PfE-sek a migrációt is felemlegették. A javaslatok hétfői vitáján is előkerültek ezek az érvek, és Orbán Viktor is szóba került.

Két hónappal korábban a PfE-nél eggyel mérsékeltebbnek számító ECR-ből Gheorge Piperea kezdeményezésére próbálkoztak. Akkor az előírt kettős többség mindkét feltételétől távol voltak, hogy megbuktassák az Európai Bizottságot. A mostani beadványok esélyét előre mutatta, hogy az egyikhez épp meglett a szükséges számú 72 aláírás, és a másik is messze elmaradt a képviselők ötödétől, amivel elég lett volna kettő helyett egy hónapot várni az előző indítvány után.

„Mélyen értékelem a ma kapott erős támogatást” – írta a szavazás után X-en Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke azt ígérte, hogy a testület „továbbra is szorosan együtt fog dolgozni az Európai Parlamenttel” az EU előtt álló kihívásokon, hogy eredményeket szállítson le.

Az indítványok esélyéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert is megkérdezték a csütörtöki kormányinfón. Gulyás azt mondta, hogy az az Európai Parlament, ami egy „antifa terrorista” mentelmi jogát fenntartja – utalva ezzel Ilaria Salis ügyére –, nem fogja megszavazni a bizalmatlansági indítványokat. Szerinte ezzel újra le fog lepleződni, hogy Európa többségét nem Európa érdekli, az EP nem a valós problémákra keres érdemi válaszokat.

„Orbánék eljutottak Nagy Imre újratemetésétől és a Soros-ösztöndíjtól odáig, hogy ma már a komcsikkal szavaznak együtt az Európai Parlamentben moszkvai megrendelésre” – írta a szavazás után Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint „külön vicces, hogy azt a bizottsági elnököt akarja havonta megpuccsolni Orbán, akit ő ajánlott meleg szívvel az európaiak figyelmébe”. (Orbán támogatta Von der Leyen első, 2019-es kinevezését európai bizottsági elnöknek, a második, 2024-es jelölését nem.) Magyar úgy látta, „Orbán Viktor évekig élt Soros György pénzén, évtizedekig az Európai Néppárt pénzcsapján csüngött, ma pedig már jó a rubel is”.

Alonso De Mendoza, a PfE szóvivője pénteken nem zárta ki, hogy ismét próbálkozzanak, ha sikertelenek lesznek.

Cikkünket frissítettük Von der Leyen és Magyar bejegyzéseivel, valamint a szavazás részletes eredményével.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!