Két éve érte Izraelt történetének legsúlyosabb terrortámadása. A Hamász fegyveresei megöltek közel 1200 izraelit, 251 embert túszul ejtettek, és a Gázai övezetbe hurcoltak. Negyvennyolc túsz azóta is palesztin terrorszervezetek fogságában lehet, de közülük a feltételezések szerint már csak 20-an vannak életben.
Ami ezután következett, az alapjaiban változtatta meg a közel-keleti erőviszonyokat. Izrael egyfelől katonai megtorlást indított a Hamász ellen a jelentős részben romba döntött Gázai övezetben, valamint igyekezett kiszabadítani a túszokat. Másfelől nyílt konfliktusba keveredett Iránnal és az általa támogatott szervezetekkel több környező országban. A háborúk láncolatát kirobbantó terrortámadásról kedden a világ több vezetője is megemlékezett, miközben Izraelben is eseményeket szerveztek az ország legsötétebb napja emlékére.
A Times of Israel szerint az egész országban megemlékezéseket tartanak ezen a napon. Először a Hamász fegyveresei által lerohant Kfar Aza kibucban, majd a Nova zenei fesztivál egykori helyszínén tartottak megemlékezéseket. Este a Nir Oz kibucban, majd az érintett gyászoló családok tel-avivi emlékművénél lesz megemlékezés. Formális állami ceremónia ezen a napon nem lesz, részben mert Szimchát Tóra ünnepe van. A Guardian szerint ezért az izraeli vezetők még nem tettek közzé nyilatkozatokat, várhatóan az október 16-án tartandó állami megemlékezésen fognak megszólalni.
Keir Starmer brit miniszterelnök rémálomnak nevezte október 7-ét, ami szerinte a legszörnyűbb támadás volt a zsidók ellen a holokauszt óta. Említést tett róla, hogy növekszik az antiszemitizmus az országában, amit a pár napja történt, manchesteri zsinagóga elleni támadás is mutat. „Ez egy szégyenfolt rajtunk, és ez az ország mindig egységesen fog kiállni azokkal szemben, akik ártani és gyűlöletet szítani akarnak a zsidó közösségek ellen” – mondta Starmer.
Megszólalt Emmanuel Macron francia elnök is, aki „kimondhatatlan borzalomnak” nevezte a Hamász tettét. Hozzátette, emlékeznek az áldozatokra – köztük 51 francia állampolgárra –, illetve a 48 túszra, akiknek a hazatérésén dolgoznak. Macron kijelentette, hogy a túszokat el kell engedni, tűzszünetet kell kötni, és egyesíteni kell az erőket az antiszemitizmus ellen.
A túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon engedéséről beszélt António Guterres ENSZ-főtitkár is. „Annak a sötét napnak a borzalma örökre bevésődött mindannyiunk emlékezetébe” – közölte. Szerinte kétévnyi trauma után a reményt kell a harcoló feleknek választaniuk, és az áldozatok emlékére tartós békén kell dolgozniuk, amiben izraeliek, palesztinok és mindenféle vallású emberek egymás mellett élhetnek biztonságban és kölcsönös megbecsülésben.
Az időzónabeli eltérések miatt Donald Trump amerikai elnök még nem nyilvánult meg az évfordulón, de a tervek szerint a Fehér Házban fogadja majd az egyik kiszabadult izraeli túszt, Edan Alexandert. Trump hatalmas fordulaton ment át Gázával kapcsolatban: pár hónapja még arról beszélt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő mellett a Fehér Házban, hogy Gázából mindenkit ki kell telepíteni, és az övezetben egy „közel-keleti riviérát” kell létrehozni. Múlt hétfőn pedig szintén az izraeli miniszterelnök mellett állva egy olyan béketervet jelentett be, ami garantálná, hogy Gáza palesztin terület maradhat, sőt a palesztin állam kialakítását is kilátásba helyezte.
Az amerikai külügyminisztérium viszont kiadott egy közleményt az emléknapon, amiben megemlítik, 46 amerikai állampolgár is életét vesztette a támadásban két éve. Kiemelik, az Egyesült Államok továbbra is támogatja Izrael létezéshez, önvédelemhez és népe biztonságához fűződő jogait. A közlemény szerint a Trump-kormány vezető szerepet játszik a túszok kiszabadításában, a Hamász uralma lezárásában és a tartós béke elhozatalában. Az antiszemitizmussal szemben pedig nincs kompromisszum – olvasható az írásban.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is közleménnyel emlékezett meg október 7-re Szívünk gyásszal teli! címmel. „Az elkövetőknek tisztában kellett lenniük azzal, hogy a könyörtelen mészárlás nem marad következmények nélkül, Izrael Állam nem fogja tétlenül nézni a saját területének civil polgárai ellen intézett támadást. A terroristák mindezt tudták, de nem érdekelte őket” – fogalmaztak. Megemlítette még a szervezet, hogy „a kifejezetten civil lakosság ellen irányuló támadás és a terror mindig bűn, függetlenül attól, ki követi el”, illetve felhívták a figyelmet a Gázában raboskodó izraeli túszok helyzetére is.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője, Köves Slomó felidézte egy írásban, hogy 2023. október 7-én épp „az Óbudai zsinagógában közösségünkkel együtt éppen szimchát Tóra ünnepét, a Tóra örömünnepét ünnepeltük”, amikor megkapták a híreket. Szerinte a Hamász támadása „a teljes zsidó nép elleni támadás volt”, és imádkoznak a túszok szabadulásáért.
A terror legsötétebb napja
A két évvel ezelőtti támadások egyik legvéresebb helyszíne a Reim kibuc melletti Nova Music Festival volt, ahol a támadók 365 embert mészároltak le, és ahonnan 40 embert hurcoltak túszként Gázába. A menekülők közül is rengeteg embert lelőttek a fegyveresek, sőt távolabb is lesben álltak azokra várva, akik autóval eljutottak a főútra.
Túlélőkkel a Telex is találkozott 2023. novemberben, erről helyszíni anyagainkat itt és itt olvashatja. A Kfar Aza kibucban végrehajtott mészárlás nyomairól helyszíni riportban és videóban is beszámoltunk.
Idén júliusban a brit kormány által finanszírozott izraeli Dinah Project megállapította, hogy a Hamász fegyverként használta a nemi erőszakot is támadása során. Július 8-án közzétett jelentésükben egy új jogi megközelítésre tettek javaslatot, ami megkönnyítheti a vádemelést a Hamász tagjai ellen. Egy ENSZ-jelentés több olyan közvetett bizonyítékot is talált, amely arra utalt, hogy a támadók több helyszínen is hasonló módszerrel hajtottak végre nemi erőszakot.
A Hamász támadása az izraeli védelmi erők (IDF) és a hírszerzés csúfos kudarcát is jelentette. Később lemondott Avi Rózenfeld izraeli hadosztályparancsnok is, aki a Gázai övezettel határos területekért volt felelős. A katonai vezető mellett felmerült a politikai vezetés és személyesen a kormányfő felelőssége is.
Izrael előbb légicsapásokkal válaszolt a 2,2 milliós Gázai övezetben, majd pedig szárazföldi offenzívába kezdett, ennek céljaként a Hamász és infrastruktúrájának felszámolását, valamint a túszok kiszabadítását jelölték meg. Rövidebb tűzszünet már volt, de a háború azóta is tart. A Hamász által ellenőrzött helyi egészségügyi minisztérium szerint több mint 60 ezer palesztin életét követelte az izraeli offenzíva és a háborút kísérő humanitárius válság. Izrael ezeket a számokat vitatja.
Az egész izraeli társadalmat traumatizáló terrortámadások során a Hamász és a vele szövetséges gázai terrorszervezetek és milíciák fegyveresei az Izrael területéről elrabolt túszokat a Gáza alatti alagútrendszerekbe vitték, ahol részben kiemelt létesítmények és személyek élő pajzsaként, részben pedig a Hamász alkupozícióinak javítására használták őket. A Hamász és más gázai milíciák még 48 izraeli túszt tartanak fogva, de sokuk valószínűleg meghalt az övezetet rommezővé változtató bombázásokban és a szárazföldi offenzívában. Eközben a Hamász még mindig nem szűnt meg létezni, holott ez Izrael egyik fő hadműveleti célja a túszok kimentése mellett.
Az életben maradt túszok kiszabadulását garantáló tűzszünetért lobbizó szervezetek már augusztusban százezreket vittek az utcára, utána pedig egy időre letáboroztak a miniszterelnöki rezidencia előtt. Az izraeli lakosság jelentős része hónapok óta úgy véli, hogy a gázai háború elnyújtása nem elsősorban a Hamász megsemmisítését, hanem a korrupciós perek és koalíciós válságok akadálypályáján lavírozó Netanjahu politikai túlélését szolgálja.
Mi jön Trump ultimátuma után?
Az elmúlt egy évben többször félő volt, hogy a konfliktus az egész Közel-Keletet lángba borítja, főleg a májusi, az Izrael és Irán közötti 12 napos háború során. Izrael az iráni atom- és rakétaprogram ellen indított támadásokat, a teheráni rezsim pedig rakétacsapásokkal válaszolt. A végére az Egyesült Államok is bekapcsolódott egy gyors bombázással, mire Irán pár rakétát kilőtt egy katari amerikai bázisra, majd a felek tűzszünetet kötöttek. Az iráni atomprogramot visszavető csapások mellett Izrael padlóra küldte még tavaly ősszel a libanoni Hezbollahot is.
Miközben Netanjahu egy új offenzívát jelentett be az övezet északi részén Gázavárosban, beindult a diplomáciai nagyüzem a nyíltan Nobel-békedíjra hajtó Donald Trump vezetésével. Az amerikai elnök a Hamászt fenyegetésekkel, Izraelt pedig rábeszéléssel igyekszik rávenni, hogy menjenek bele egy fegyvernyugvásba. A humanitárius helyzet és a civilek helyzete miatt több nyugati kormány úgy döntött, elismeri a palesztin államiságot. A lépést Izrael elítélte, és a Hamász megjutalmazásának minősítette.
A Téma legújabb adásában Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával és Tóth Gergellyel, a Telex külpolitikai újságírójával beszélünk arról, mit akart a Hamász elérni a két évvel ezelőtt brutális támadással, hogyan alakította át a háború Izrael és a világ viszonyát, és hogy Donald Trump 20 pontos béketerve elvezethet-e a békéhez. A műsorról részletesen egy másik cikkünkben írtunk, itt lehet elolvasni.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!