Trump megint csalódott Putyin sokadik időhúzása miatt, de újra és újra hagyja magát megvezetni

Két és fél hét telt el azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök előbb Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Alaszkában, majd három nappal később Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és európai vezetőket fogadott Washingtonban, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. Azonban azóta sem látszik, hogy közelebb lenne a háború vége.

„Nagyot csalódtam benne”

– jelentette ki hétfőn Trump már többedszerre az orosz elnökről. A washingtoni találkozó végén telefonon felhívta az orosz elnököt, és jelezte, hogy megkezdte egy találkozó szervezését Putyin és Zelenszkij között, később pedig ő is csatlakozna egy háromoldalú megbeszéléshez.

Ehelyett Moszkva csak fokozta az ukrán városok elleni légicsapásokat, múlt hét végén 25 halálos áldozattal járó támadást indítva Kijev ellen. Közben az oroszországi olajipari létesítményeket minden korábbinál hatékonyabban támadó Ukrajna újabb távoli orosz területek elleni csapásokat helyezett kilátásba, és az is kiderült, hogy 3350, négyszáz kilométer hatótávolságú robotrepülőgépet kap az Egyesült Államoktól.

A Putyinban csalódott Trump egy rádiós interjúban hozzátette, hogy „tenni fogunk valamit, hogy segítsünk az embereknek életben maradni”, de azt már nem részletezte, hogy pontosan mit is terveznek. Az amerikai elnök július 14-én „súlyos szankciókat” ígért Oroszország ellen, ha ötven napon belül nem sikerül elérni a békekötést. Ez a határidő kedden járt le, noha azóta Trump már felülírta. Augusztus 22-én „pár hetet” adott Putyinnak, ahhoz képest pénteken telne le a két hét.

A Fehér Házban tartott hétfői sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy beszélt-e Putyinnal, Trump annyit mondott, hogy megtudott „dolgokat, amik nagyon érdekesek lesznek”, ezekről az elkövetkező napokban fog beszámolni. Arról azonban nem beszélt, hogy milyen következményekkel nézhet szembe Moszkva, ha nem jön létre a találkozó Putyin és Zelenszkij között. Scott Bessent pénzügyminiszter a Fox Newsnak viszont vasárnap azt mondta, hogy minden lehetőséggel számolnak, és arra utalt, hogy a héten megvizsgálhatják a szankciós lehetőségeket.

Putyin továbbra is időhúzásra játszik, és abban bízik, hogy kifárasztással képesek lesznek megtörni a keleti fronton Ukrajna ellenállását, valamint a gyors eredményekre utazó Trumpot, miközben az oroszok összevissza beszélnek arról, hogy létrejöhet-e egy találkozó Putyin és Zelenszkij között – mondta a Telexnek Rácz András. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az európai országok kezdenek ráébredni arra, hogy Moszkvát szép szavakkal nem lehet tárgyalóasztalhoz kényszeríteni, és Washington is kezdi feladni a reményt, hogy Putyint rá lehet venni egy kompromisszumos rendezésre.

Trump magyar idő szerint szerda hajnalban Hszi Csin-ping kínai elnöknek is üzent a közösségi oldalán: „Add át szívélyes üdvözletemet Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsongunnak, miközben az Amerikai Egyesült Államok ellen szövetkeztek.” A korábban adott rádiós interjújában arról beszélt, hogy egyáltalán nem aggódik a Kína és Oroszország közötti egyre szorosabb kapcsolat miatt. Szerinte messze az Egyesült Államoknak van a legerősebb hadserege a világon, és „nem mernék használni a hadseregeiket ellenünk, higgyen nekem”.

Putyin Kínából az egész Nyugatnak üzent

Putyin négynapos hivatalos látogatáson van Kínában, ahol részt vett a Sanghaji Együttműködési Fórumon (SCO), és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, valamint Narendra Modival is. Az indiai kormányfővel háromnegyed órát tárgyaltak Putyin limuzinjában. Kína Oroszország egyik legerősebb szövetségese, Indiára pedig pár nappal korábban vetett ki 50 százalékos vámot Trump, amiért az ország orosz olajat vásárol. Putyin szerdán pedig Pekingben részt vesz a győzelmi napi katonai parádén is.

„Ez a hosszú elnöki látogatás egyértelműen mutatja, hogy Oroszország teljes erejével törekszik arra, hogy Ázsia felé forduljon, és a Nyugattal kritikus országokat blokkba szervezze”

– mondta Rácz. A blokk vezetője azonban nem Oroszország, hanem Kína lesz. A több napig tartó utazás viszont jelzi, hogy ez mennyire fontos Moszkvának. Belföldön pedig Putyin azt tudja mutatni, hogy Oroszország nincsen elszigetelve, és továbbra is világhatalomnak számít.

Az elmúlt napokban az egész világ a Sanghaji Együttműködés Szervezetének nagy összeborulásokat hozó csúcstalálkozójára, majd pedig a Pekingben tartott katonai díszszemlére figyelt. A limuzinban tárgyaló Putyin azt próbálta megmutatni, hogy nincs elszigetelve a nyugati szankciók miatt, és az is jól jött neki, hogy Trump vámháborúja szokatlanul közel hozta Indiát és Kínát. Peking világháborús évfordulót is tartott díszszemlével, amin az EU-ból Szijjártó Péter külügyminiszter és a Putyinnal külön is tárgyaló Robert Fico szlovák kormányfő vett részt. A katonai parádéról itt írtunk részletesebben.

Mélységi csapásmérő fegyvereket kapnak az ukránok

A két hete történt találkozók egyik legfontosabb eredménye Európa és Ukrajna szempontjából is az, hogy nagyon intenzív diplomáciával sikerült elkerülni, hogy Trump és Putyin új, jaltai jellegű megállapodást kössön – mondta Rácz András. Ezzel a második világháború végjátékában tartott jaltai konferenciára utalva, ahol az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetői megalkották a háború utáni Európa és a világ új arcát.

Bár a pusztító szankciók, amiket az amerikai elnök belebegtetett Oroszországgal szemben még nem valósultak meg, de „látjuk azt, hogy az Egyesült Államok nem helyez egyelőre nyomást Ukrajnára, hogy állítsa le az orosz olajszektor elleni egyre veszélyesebb támadásokat” – mondta a szakértő. Sőt, Washington jóváhagyta több mint 3300 nagy hatótávolságú csapásmérő fegyver átadását Ukrajnának.

Az amerikai külügyminisztérium augusztus utolsó napjaiban jelentette be, hogy nagyrészt európai finanszírozás mellett 825 millió dollár (kb. 203 milliárd forint) értékben ad el Ukrajnának 3350 amerikai gyártmányú, ERAM besorolású rakétát, valamint ugyanennyi GPS-egységet. A „kiterjesztett hatótávolságú támadó lőszer” angol rövidítéséből eredő ERAM nem egy konkrét rakétát jelöl, a mostani ügylet két típus megszerzésére vonatkozik.

Trump júliusban kezdett el beszélni arról, hogy európai finanszírozással adhatnak védelmi és támadó fegyvereket Ukrajnának. A Wall Street Journal értesülései szerint az ERAM-ok eladását még Trump és Putyin találkozója előtt jóváhagyta a Trump-kormányzat, de annak bejelentését elhalasztották az alaszkai és washingtoni tárgyalások utánra. A lap cikke szerint a fegyverek október elején érkezhetnek meg Ukrajnába.

Ezeknek a fegyvereknek négyszáz kilométeres a hatótávolságuk, így teljes egészében lefedik az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket és Dél-Oroszország egy részét, azaz a bevethetőségük bőven túlnyúlik az orosz frontvonalakon. Az eszközök költségeit Dánia, Hollandia és Norvégia állja, valamint a Külföldi Katonai Finanszírozási Program (FMF) keretében maga az Egyesült Államok.

„3300 ERAM, az rettenetesen sok” – mondta Rácz. Eddig csak pár száz hasonló fegyvert kaptak az ukránok a britektől és a franciáktól. Ezek az új amerikai fegyverek jelentősen növelni fogják Ukrajna mélységi csapásmérő képességeit, amint megvalósul az átadás – mondta a szakértő. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az ERAM-okat mekkora távolságban használhatják majd az ukránok, de az biztos, hogy azokkal „arra lőhetnek majd, amit az Egyesült Államok engedélyez”. Ezzel együtt is „a 3300 az döbbenetes mennyiség” – mondta. Ha pedig engedélyt kapnak arra, hogy az orosz olajszektort is támadják ezekkel a fegyverekkel, akkor olyan komoly károkat is tudnak okozni Moszkvának, amivel Kijev reményei szerint közelebb kényszeríthetik Putyint a tárgyalóasztalhoz.

Közel viszik az oroszokhoz a háborút

Ukrajna augusztus elején kezdett el igazán hatásos támadásokat végrehajtani az orosz olajipari létesítmények, finomítók és olajvezetékek ellen. A Barátság vezetéket – arról, hogy a magyarországi és szlovákiai szállítást is biztosító vezetéket célzó támadások milyen diplomáciai csörtéhez vezetett Magyarországgal, itt írtunk részletesen – kiszolgáló unyecsai és nyikolszkojei szivattyúállomás mellett féltucatnyi, Oroszország európai területén lévő finomító kapott találatot. A Balti-tenger mellett Uszty-Lugában, a Gazprom tulajdonában lévő Balti-LNG terminálra is csapást mértek. A novosahtyinszki finomító a támadást követően öt napon keresztül égett.

A hírek szerint az orosz finomítói kapacitásokat 21 százalékkal csökkentették a támadások, az orosz nagykereskedelmi üzemanyagárak szárnyalni kezdtek és Oroszország több régiójában is üzemanyaghiány alakult ki, miközben hatalmas sorok kígyóztak a benzinkutaknál.

Ukrajna az év elején is lőtte már az orosz olajipari létesítményeket, de akkor még csak könnyű drónokat tudtak használni, és amerikai nyomásra abba is kellett azt hagyniuk – mondta Rácz. Most azonban már a nagyobb drónokkal, valamint

a saját gyártású Flamingó nagy hatótávolságú robotrepülőgépekkel is támadhatnak, amik egyre nagyobb károkat tudnak okozni, és úgy tűnik, hogy egyelőre nincsen amerikai szándék ezeknek a támadásoknak a leállítására, magyarázta.

Bár a támadások a saját, az ország belsejében lévő finomítókkal rendelkező hadseregre nem lesznek hatással, de csökkentik az orosz költségvetés bevételeit, és Oroszország a nemzetközi olajpiacon hiteles szereplőként való jelenlétét, valamint átütik az orosz lakosság ingerküszöbét – mondta Rácz. „A benzinhiányt mindenki érzékeli, és az égő finomítókat is mindenki látja, és így eljut a háború az átlag oroszhoz is.”

Emellett komoly károkat tudnak okozni az orosz olajexportnak, ha szisztematikusan elkezdik támadni a legfontosabb balti-tengeri és fekete-tengeri olajkikötőket, valamint folytatják a Barátság olajvezeték rombolását – mondta Rácz. „Ez nem szúnyogcsípés, ez nem múló kellemetlenség, ezt nem szabad alábecsülni”, és hónapokon át tartó támadások után még azt is elérhetik vele, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék az oroszokat.

Putyin időhúzása és érthetetlen kijevi támadása

Amikor Trump és Zelenszkij, valamint az európai vezetők augusztus 18-án találkoztak a Fehér Házban, az amerikai elnök arról számolt be, hogy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése alatt megkezdte egy kétoldalú találkozó leszervezését az orosz és az ukrán elnök között, amit majd egy vele is zajló hármas találkozó követhet. Ez azonban több mint két héttel később ugyanolyan távolinak tűnik, mint előtte.

Az oroszok terelnek arról, hogy lehet-e ilyen találkozó, vagy nem, ami teljesen szándékos, és azt mutatja, hogy Moszkvának nincsen szándékában leülni tárgyalni, és húzzák az időt

– mondta Rácz. „Amikor Moszkva meg akar egyezni, akkor látszik, hogy az orosz diplomácia mennyire hatékony tud lenni”, de ezt most nem látni. A szakértő szerint Putyin időhúzásra használja a helyzetet, és úgy látja, hogy az idő nekik dolgozik.

Az amerikai elnök és a Fehér Ház már tavasszal arról beszélt, hogy felhagyhatnak a közvetítéssel az orosz–ukrán tárgyalásokon, ha nem lesz előrelépés, és augusztus végén is ezt szivárogtatták ki kormányzati tisztviselők az amerikai sajtónak. Ugyanakkor Trump a nyáron kezdte megint felemlegetni a Nobel-békedíjat, amit meg akar kapni, és ez a fixációja is segíthet abban, hogy ne engedje el az orosz–ukrán háború lezárását.

Friedrich Merz német kancellár csütörtökön, a Kijev ellen végrehajtott eddigi egyik legnagyobb légitámadás után kijelentette, hogy „egyértelmű, hogy a Zelenszkij és Putyin közti találkozó nem jön létre”. Hasonlóan nyilatkozott több európai tisztviselő is. Még Keith Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja is kijelentette, hogy „ezek a hallatlan támadások veszélyeztetik a békét, amit az amerikai elnök el akar érni”, kiemelve, hogy Oroszország „nem katonákat és fegyvereket, hanem lakónegyedeket” támadt meg Kijevben.

A kijevi támadásról Rácz András azt mondta, hogy nem annak ténye volt a lényeg, hanem hogy miket céloztak. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka történt támadásokban megsérült az Európai Unió küldöttségének épülete, a British Council brit kulturális intézet kijevi kirendeltsége, az Európai Befektetési Bank és a Szabadság Rádió kijevi irodája, valamint az ukrajnai OTP Bank székháza és két bankfiókja is.

Az uniós épületek elleni támadásokat, amit az európai védelmi miniszterek koppenhágai találkozója idején hajtottak végre, Rácz provokációként értékelte, amivel az oroszok egyértelműen jelezték, hogy nem veszik komolyan Európát.

A Kijev elleni támadásokban 25 ember halt meg, és a halálos áldozatok közül 22-en – közöttük négy gyerek – egy lakóházban haltak meg, amit két robotrepülő vagy rakéta talált el gyors egymásutánban. Rácz András értetlenkedésének adott hangot a Telexnek a négyemeletes ház elleni támadással kapcsolatban, mert nem emlékszik olyanra, hogy két precíziós fegyvert is bevetettek volna az oroszok egy lakóépület ellen.

Előfordult, hogy lakóházakba csapódott egy-egy robotrepülő vagy ballisztikus rakéta, de az már furcsa, hogy kettőt lőttek ki egyre. „Két precíziós eszközt ellőni egyetlen lakóépületre, az egyszerűen nem költséghatékony” – mondta Rácz. „Elképzelhető, hogy az oroszoknak olyan információjuk volt – igaz, vagy sem –, hogy »az épületben valami más is volt, és ezért döntötték el, hogy elpusztítják«, de valószínűleg már csak a háború után derülhet ki, hogy miért mentek ennyire biztosra” – mondta a szakértő.

A háború nem ér véget

Friedrich Merz német kancellár előző hét pénteken kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború még hónapokig folytatódhat, mivel Putyin nyilvánvalóan nem hajlandó előrelépni a tárgyalásokon. Rácz egyetértett ezzel, szerinte a Németországban a háborúval foglalkozó szakértők között nagyrészt konszenzus van abban, hogy nem most fog véget érni. Az pedig, hogy a német kormányfő is ezt mondja, arra utal, hogy a nem nyilvános szakértői elemzések is erre jutottak.

Rácz szerint a háború jellegéből adódóan a frontok lassan haladnak, és nem lehet végrehajtani egy mindent eldöntő támadást. Putyin nyári offenzívája – ami leghamarabb szeptember végén fog véget érni – sem hozta meg azt az eredményt, amire az orosz elnök várt,

nem látszik, hogy áttörést tudtak volna elérni, és bár előrenyomultak, a fő célokat nem sikerült elérniük.

Emellett az egész orosz politikai rendszer is a háború folytatása mellett van. Annyira, hogy ha Putyin esetleg holnap elveszítené a hatalmát, a háború még akkor is legalább decemberig folytatódna.

Ameddig azonban Putyin vezeti Oroszországot, őt csak erővel, erős nyomásgyakorlással lehet rákényszeríteni a megegyezésre, és ezt Európa is kezdi felismerni – mondta Rácz András. Ez a nyomásgyakorlás viszont teljesen biztosan nem fog azzal járni, hogy reguláris harcoló erők nyíltan Ukrajnába mennek, hogy békét teremtsenek – jelentette ki a szakértő.

Szerinte rövid távon az Ukrajnának adandó biztonsági garanciák abban fognak kimerülni, hogy Ukrajnát még jobban felfegyverzik, valamint kiképzést és logisztikai segítséget is kapnak. Amit még nem lehet tudni, hogy európai országok részt vesznek-e Ukrajna légterének védelmében, ez időről időre felmerül, de politikai döntést kell erről hozni.

Európának arra sincsen elég ereje, hogy hagyományos békefenntartó erőt küldjenek Ukrajnába, hogy elválasszák egymástól a harcoló feleket, mert ehhez 200-250 ezer katonát kellene odavezényelni. Ehelyett legfeljebb csak egy korlátozottabb, a hátországban működő, legfeljebb néhány tízezer fős békefenntartó kontingenst tudna Európa Ukrajnába küldeni, de egyelőre erre sincsen meg a politikai akarat a meghatározó hatalmak részéről – mondta Rácz.