Elég nagy nemzetközi visszhangja lett a dániai Aalborg állatkert Facebookra kitett felhívásának a múlt héten, miszerint aki megválna háziállatától, az vigye nyugodtan az állatkertbe, hogy ott a ragadozókkal megetethessék őket. A múlt héten a hír bejárta a világsajtót, és elég nagy felháborodást váltott ki. Amit, a Times cikke szerint, azok a dánok nem igazán értenek, akik már vittek háziállatokat az állatkertbe.
Pernille Sohl például azt mondta a brit lapnak, egyáltalán nem bánta meg, hogy amikor kamasz lányának lova, Chicago 57 kiöregedett, és kínozta az ekcéma, úgy döntött, elviszi Aalborgba. Mint elmesélte, a döntést a lányával együtt hozták meg, aki úgy látta, ha a 22 éves lovat így is, úgy is humánusabb lenne elaltatni, mint szenvedni hagyni, akkor már jobb, ha ezzel más állatoknak tudnak segíteni.
Sohl beszámolója szerint az állatkertben nagyon kedvesen bántak a lóval, a gondozók simogatták, gazdái pedig el is búcsúzhattak tőle, mielőtt egy kábítópisztollyal fájdalommentesen leölték, majd később az oroszlánoknak adták. Mindez még 2020-ban történt, Sohl pedig azóta egy másik lovat is el akart vinni az állatkertbe, de azt nem fogadták be, mert túl nagy volt, nem fért volna be az állatkert hűtőkamrájába.
Hasonló élményekről számolt be Helen Hjortholm Andersen, aki egy 20 éves shetlandi pónit, Paprikát vitte el az állatkertnek. Paprika agyvérzést kapott, ami után lényegében nem tudott járni. Gazdái őt egy másik állatkertbe, a Jyllands Park Zooba vitték, ami hasonló program keretében várja az állatadományokat.
Ahogy korábban írtuk, az elvi megfontolások mellett a dán lótartókat azzal is ösztönzik az állatkertek, hogy a gazdák a ló értékének megfelelő adókedvezményben is részesülhetnek. Az Aalborg állatkert már 1935 óta fogad hasonló adományokat, idén pedig már 22 lovat, 137 nyulat, 53 csirkét és 18 tengeri malacot adományoztak az állatkert ragadozóinak.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!