ENSZ: Gáza elfoglalása újabb katasztrófát hozna; Netanjahu kitart a terv mellett

Az ENSZ szerint katasztrofális következményekkel járna, ha Izrael valóban elfoglalná Gáza városát, Benjámin Netanjahu azonban kitart a terv mellett, és a háború „leggyorsabb lezárásának” nevezi azt. A nemzetközi bírálatok és belpolitikai tiltakozások közepette a gázai humanitárius válság tovább mélyül. Az alábbi hírösszefoglalónk a Guardian élő hírfolyama alapján készült.

ENSZ: Újabb tragédia fenyeget Gázában, ha a város izraeli kézre kerül

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap rendkívüli ülést tartott Izrael tervéről, amely szerint a hadsereg átvenné az ellenőrzést Gáza városa felett. Miroslav Jenča ENSZ-főtitkárhelyettes figyelmeztetett: a lépés „újabb katasztrófát” idézne elő Gázában, tömeges kitelepítésekkel, civil áldozatokkal és pusztítással, valamint regionális következményekkel.

Jenča szerint a művelet további kényszerű lakosságkitelepítéseket, civil áldozatokat és pusztítást hozna, miközben az eddig is súlyos humanitárius helyzet tovább romlana.

A vita elején Szlovénia ENSZ-nagykövete, Samuel Žbogar – a Biztonsági Tanács öt európai tagja, Franciaország, az Egyesült Királyság, Szlovénia, Görögország és Dánia nevében – kijelentette: az izraeli kormány döntése nem segíti elő a túszok kiszabadítását, sőt „tovább veszélyezteti az életüket”.

Žbogar hangsúlyozta: a város elfoglalása „tovább súlyosbítaná a már most is katasztrofális humanitárius helyzetet”, és növelné a halálesetek számát, valamint a palesztin civilek tömeges elűzését. A diplomaták arra is figyelmeztettek, hogy egy ilyen katonai lépés újabb instabilitást szülne a térségben, és még nehezebbé tenné a politikai rendezést.

Nő az ellenállás Izraelben és a nemzetközi színtéren

Több mint 100 ezer ember vonult utcára Tel-Avivban szombat este, tiltakozva Benjámin Netanjahu tervének eszkalációja ellen. A tüntetők azonnali tűzszünetet és a túszok szabadon engedését követelték. A közvélemény-kutatások szerint az izraeliek többsége támogatná a háború gyors befejezését, hogy az élve maradt mintegy 20 túsz hazatérhessen.

Nemzetközi fronton több kulcsfontosságú nyugati szövetséges is bírálta a tervet. A Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Új-Zéland és Ausztrália külügyminiszterei szerint a lépés „tovább súlyosbítja” a gázai helyzetet, és ellentétes a nemzetközi joggal. Szaúd-Arábia ismét megerősítette: nem normalizálja kapcsolatait Izraellel palesztin állam nélkül.

Olaszország külügyminisztere egyenesen úgy fogalmazott: Gáza izraeli inváziója „új Vietnammá” válhat az izraeli katonák számára.

Netanyahu védekezik: Ez a leggyorsabb út a háború befejezéséhez

Jeruzsálemi sajtótájékoztatóján Benjámin Netanjahu kijelentette: a Gáza városának elfoglalására irányuló művelet a leggyorsabb módja a háború lezárásának. Szerinte a lakosságot biztonságos övezetekbe evakuálnák, ahol „bőséges élelmet, vizet és orvosi ellátást” kapnának.

A miniszterelnök szerint a Hamász fegyverletételének hiányában Izraelnek „nincs más választása”, mint befejezni a munkát és teljesen legyőzni a szervezetet. Úgy becsülte, hogy Gáza területének 70–75%-a már izraeli katonai ellenőrzés alatt áll, de két „erős bástya” maradt: Gáza város és a központi menekülttáborok.

Netanjahu hangsúlyozta, hogy a művelet során a civil lakosságot biztonságos övezetekbe evakuálnák, ahol bőséges ételt, vizet és orvosi ellátást kapnának.

Visszautasította az éhínségről szóló jelentéseket, mondván: Az egyetlen emberek, akiket szándékosan éheztetnek, a túszok, nem a palesztin civilek.

Szerinte a nemzetközi média „hamis képeket” közöl, és „a zsidó nép elleni minden mészárlást masszív lejáratás előzött meg a történelemben”.

Netanjahu bejelentette, hogy célja a Hamász veresége után egy civil közigazgatás létrehozása Gázában, amely „békében élne Izraellel”, miközben a terület demilitarizált maradna, és Izrael fenntartaná az „átfogó biztonsági ellenőrzést”.

A miniszterelnök azt is közölte, hogy külföldi újságírókat engednének be Gázába a következő napokban, hogy „a saját szemükkel lássák” az izraeli segélyszállításokat és a Hamásszal szembeszegülő gázai civileket. Ez különösen figyelemre méltó, mivel a háború kezdete óta külföldi riporterek nem léphettek be a területre, és több mint 170 újságíró halt meg a konfliktusban.

Humanitárius helyzet: a küldött segélyeknek csak 14 százaléka érkezett meg, 61 ezer halott

A gázai kormányzati adatok szerint az elmúlt két hétben csak 1 210 teherautónyi segély jutott be a szükséges 8 400-ból – ez mindössze 14%. Napi 600 teherautóra lenne szükség, de a legtöbb szállítmány nem ér célba, részben az izraeli korlátozások, részben a biztonsági káosz miatt.

A gázai egészségügyi minisztérium szerint az október 7-e óta tartó izraeli támadásokban legalább 61 430 ember halt meg, több mint 153 ezren megsebesültek. Az éhezés és alultápláltság eddig 217 ember életét követelte, köztük 100 gyermekét.

A Newsweek megkereste Izrael miniszterelnöki hivatalát, hogy kommentálja a számokat, de nem kapott választ, viszont Netanjahu vasárnapi sajtótájékoztatójában elutasította a vádakat, hogy a civilek éheznének.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus azonban korábban megerősítette: az alultápláltság széles körben elterjedt Gázában, és a halálesetek száma emelkedik. Júliusban közel 12 ezer öt év alatti gyermeket azonosítottak súlyos akut alultápláltsággal – ez a legmagasabb havi adat, amit valaha rögzítettek a térségben. A WHO akkori adatai szerint már legalább 99 ember halt meg éhezés következtében, köztük 29 öt év alatti gyerek, de hangsúlyozták, a valós számok ennél magasabbak lehetnek.

A Newsweek riportja azt is kiemeli: a segélyelosztás sokszor halálos kimenetelű. Az ENSZ becslése szerint május óta mintegy 1 400 palesztin vesztette életét, miközben élelmiszerhez próbált jutni, sokan izraeli lövések következtében, segélyosztási pontoknál vagy ellenőrzőpontok közelében.