Lavinaként indultak el a nemzetközi reakciók, miután Izrael bejelentette, hogy elfoglalná Gázát

Pénteken az izraeli biztonsági kabinet jóváhagyta a Gáza városának elfoglalására irányuló nagyszabású hadműveleteket. A döntés azonnal diplomáciai vihar középpontjába került: arab, muszlim és nyugati országok is figyelmeztették Izraelt, hogy a lépés a háború eszkalációját és a térség további destabilizálódását kockáztatja.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint nem megszállásról, hanem „Gáza Hamásztól való felszabadításáról” van szó, a bírálók azonban ezt a megfogalmazást nem fogadják el. A Guardian percről percre követi a közel-keleti eseményeket, hírösszefoglalónk ennek alapján készült.

Arab és muszlim országok: „Veszélyes eszkaláció”

Húsz arab és muszlim ország – köztük Egyiptom, Szaúd-Arábia és Törökország – közös nyilatkozatban ítélte el a tervet, „a nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezve azt. A dokumentum szerint Izrael célja, hogy „a jogellenes megszállást tartósítsa, és kész tényeket kényszerítsen a világra”.

A török külügyminiszter, Hakan Fidan kijelentette: a muszlim országoknak teljes egységben kell fellépniük, és az ENSZ-t is mozgósítani kell. Közben a Palesztin Hatóság „példátlan provokációnak” nevezte a döntést, és sürgette, hogy a nemzetközi közösség kényszerítse Izraelt a támadások leállítására és a segélyek beengedésére.

Európa repedései: Németország és az Egyesült Királyság üzenete

A terv Berlinben is fordulatot hozott: Németország – történelmileg rendkívül ritka lépésként – bejelentette, hogy korlátozza a fegyverexportot Izraelbe. A konzervatív kancellár, Friedrich Merz, aki eddig határozottan Izrael-párti volt, azt mondta: a jelenlegi izraeli stratégia nem éri el a deklarált célokat, sem a Hamász felszámolását, sem a túszok kiszabadítását.

London eközben 8,5 millió fontnyi új segélyt ajánlott fel Gázának, de csak azzal a feltétellel, hogy Izrael engedi a bejutását. A brit kormány élesen bírálta, hogy a segélyek hetek óta vesztegelnek a határon.

Amerikai–brit feszültség

Az izraeli döntés Washington és London között is éket vert. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete durva hangvételű üzenetben hasonlította a gázai műveleteket a második világháborús drezdai bombázásokhoz, bírálva Keir Starmer brit miniszterelnök azonnali tűzszünetre vonatkozó felhívását.

Az amerikai alelnök, J. D. Vance nyilvánosan jelezte: a Fehér Ház nem tervezi a palesztin állam elismerését, szemben a brit állásponttal. Ez újabb jele annak, hogy a nyugati szövetségesek között mélyül a stratégiai törésvonal a gázai háború kezelésében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnapra hívott össze sürgősségi ülést az izraeli döntés miatt. Közben arab-öböl menti államok a háttérben új tűzszüneti javaslaton dolgoznak, tartva attól, hogy Gáza teljes izraeli megszállása regionális instabilitáshoz vezetne. A Hamász szerint egyelőre nem kaptak hivatalos részleteket ezekről az egyeztetésekről.

A politikai és diplomáciai hullámok mögött Gáza lakossága továbbra is a túlélésért küzd. Szombaton legalább tíz ember halt meg izraeli támadások következtében, köztük olyan civilek, akik segélyért várakoztak. Az ENSZ szerint a több mint kétmilliós lakosság éhség és vízhiány közepette él, miközben a segélyszállítmányok elakadnak a határon, és a hőhullám még súlyosabbá teszi a humanitárius válságot.