Lavrov orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban dicsérte a magyar kormányt

„Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amikor arról kérdezték, hogyan kell értelmezni a Vlagyimir Putyin szájából elhangzott pragmatikus jelzőt az orosz-magyar kapcsolatok relációjában.

Lavrov szerint az „az oroszellenes szankciók ellenére a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Sikeresen folytatódik együttműködésünk zászlóshajó projektjének – a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének – megvalósítása. A helyszínen jelenleg aktív munkálatok folynak. Az erőmű építési és szerelési bázisának létesítményei várhatóan 2025 végére készülnek el.”

A külügyminiszter úgy látja, tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása, és „Oroszország nagyra értékeli megbízható beszállítói hírnevét, és kész együttműködni magyar partnereivel minden felmerülő kérdésben.” Úgy gondolják, jó távlatok vannak a Budapesttel folytatott további párbeszédeknek.

Az interjú egyébként azzal kezdődött, hogy megkérdezték, Oroszország valóban a békére törekszik-e vagy csak időt akar nyerni katonai stratégiájának kiigazítására, amire természetesen nem az a válasz érkezett, hogy időt akarnának nyerni, hanem az, hogy nyitottak a konfliktus rendezésére, „ennek azonban valóban a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről.”

Lavrov végig hozta az orosz propagandának megfelelő elemeket az interjúban, így aztán hosszan beszélt arról, hogy milyen üldöztetést éltek meg az oroszok Ukrajnában, illetve felemlegette a kelet-ukrajnai háborút, amiről csak annyit mondott: „2014 után az ukrán büntetőosztagosok több mint tízezer orosz és orosz ajkú donbászi lakost – ártatlan civilt – öltek meg.”

Ezután kitért az ukrán nyelv használatát megerősítő intézkedésekre, amiről úgy fogalmazott, hogy „a kijevi rezsim hadat üzent az orosz nyelvnek és az orosz kultúrának.” Szerinte más etnikai csoportok, „köztük a magyarok, románok, lengyelek, bolgárok, örmények, beloruszok és görögök is erőszakos ukránosításon estek át. Budapesten jól tudják ezt. Ma Oroszország és Magyarország nyíltan felemeli a szavát honfitársai védelmében. Egyesíteni tudjuk ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinket” – közölte Lavrov.

Az interjút egyébként az a Tóth Tamás Antal jegyzi, aki egy 2024. decemberi cikkben Zelenszkijről úgy írt, mint szovjet péniszakrobata; Biden hűséges ukrán (palota)pincsije; péniszzongorista; Nyugat hűséges ölebe; népirtó; ukránokat ölő bérgyilkos; tömeggyilkos; bérgyilkos; hazaáruló, aki ukrán emberek haláláért felelős.

Az interjúban felhozta témaként azt is, hogy több nyugati hírszerző ügynökség állítja, bizonyítékaik vannak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ki akarja terjeszteni az orosz befolyást Európában, amire Lavrov tagadta, hogy ilyen terveik lennének.

Az orosz-ukrán háborút Lavrov egyszer sem nevezte háborúnak, hanem az orosz propagandának megfelelően különleges hadműveletként hivatkozott rá, és azt mondta, nem volt más választásuk, mert „A Nyugat folytatta Ukrajna fegyverekkel való ”felpumpálását„ a donbászi és a krími kérdés erőszakos megoldása érdekében. Számunkra végül nem hagytak más választást, mint a különleges hadművelet elindítását. Biztos vagyok benne, hogy bármelyik önmagát becsülő ország pontosan ugyanezt tette volna ebben a helyzetben”.