Milyen föld alatti atomlétesítményt bombázott Trump Iránban, és mi jön ezután?

„Nagyon sikeres támadást hajtottunk végre a három iráni nukleáris létesítmény, Fordó, Natanz és Iszfahán ellen. Minden repülőgép már az iráni légtéren kívül van. Az elsődleges helyszínre, Fordóra egy teljes rakománnyi bombát dobtunk le. Minden repülőgép biztonságban hazafelé tart. Gratulálunk nagyszerű amerikai harcosainknak. Nincs még egy olyan hadsereg a világon, amelyik képes lett volna erre. MOST ELJÖTT A BÉKE IDEJE! Köszönöm a figyelmet” – így számolt be elsőként a közösségi oldalán Donald Trump az amerikai légierő által Irán nukleáris létesítményei ellen végrehajtott akciójáról.

Az amerikai elnök később sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a mélyen a föld alatt lévő fordói, valamint az iszfaháni és natanzi nukleáris objektumok megsemmisültek. „Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit teljesen eltöröltük a föld színéről” – jelentette ki Trump. Itt az idő, hogy Irán megkezdje a béketárgyalásokat, különben újabb, még nagyobb támadásokra számíthatnak, tette hozzá az elnök.

A múlt pénteken az egzisztenciális fenyegetésnek tartott iráni atom- és rakétaprogram ellen támadássorozatba kezdett Izrael jelezte, hogy teljes mértékben egyeztettek az Egyesült Államokkal a vasárnap hajnali csapások megtervezése során. Iráni tisztviselők csak annyit ismertek el, hogy a létesítményeket csapás érte, de az alacsony szinten megszólalók azt tagadták, hogy ezek komoly károkat okoztak volna a mélyen a föld alá rejtett fordói urándúsítóban.

Ugyanakkor a csapásokat azzal a bunkerromboló bombával hajtották végre, amit többek között pont a fordói létesítmény ellen fejlesztettek ki és finomítottak az évek során. Ebből csak az Egyesült Államoknak van, éppen ezért is találgatta az elmúlt napokban mindenki, hogy beszáll-e Trump a háborúba. Az amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy két héten belül dönt, de azt is kihangsúlyozta, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere.

Végül a csütörtöki nyilatkozat után valamivel több mint két nappal végrehajtották a támadásokat a világ legnagyobb bunkerromboló bombájával.

A CBS News értesülései szerint az amerikaiak szombaton előre jelezték Iránnak, hogy támadásra készülnek, ugyanakkor közölték azt is, hogy nem terveznek több csapást, és nem tervezik megdönteni az iráni rezsimet. Trump figyelmeztetett, hogy bármilyen iráni megtorlási kísérletet olyan komoly válaszcsapással büntetne, amely össze sem vethető a vasárnapi akcióval.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Isztambulban tartott sajtótájékoztatót, ahol felháborítónak, az ENSZ alapokmányával és a nemzetközi joggal szembe menőnek nevezte az amerikai támadást. A Trump-kormányt háborús uszítónak és törvényen kívülinek nevezte, és kijelentette, hogy bármilyen válaszlépésre szánja el magát Irán, a felelősség az amerikai vezetést terheli. Vasárnap délután Moszkvába utazik, hogy ott találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Irán vasárnap Izrael ellen indított újabb rakétákat, amerikai érdekeltségeket nem vettek célba közvetlenül az atomlétesítményeik bombázása után. Ugyanakkor az Egyesült Államok szerepvállalásával teljesen megváltozott a konfliktus eddigi menete, most az egész világ azt találgatja, meddig fajulhat el a helyzet a Közel-Keleten. Az eseményeket itt követjük folyamatosan frissülő közvetítésünkben.

Csak az Egyesült Államok volt képes ledobni ezt a bombát

Azt a nyilvánosan elérhető információk alapján is tudni lehetett, hogy a múlt pénteken megindult izraeli támadássorozatban szombatig már számos iráni nukleáris létesítményt megrongáltak, atomtudósokat likvidáltak. Ugyanakkor szakértők szerint ha Izrael teljesen meg akarta semmisíteni Irán atomfegyver-építési képességét, akkor a fordói föld alatti bázist is ki kellene iktatnia.

Az iráni atomprogram nagy vonalakban a következő városokban található, különféle típusú létesítményekből épül fel:

• Busehr: atomerőmű;
• Szaghand, Bandar-Abbász: uránbányák;
• Natanz, Fordó: urándúsító üzem;
• Arak, Iszfahán: uránátalakító üzemek;
• Teherán, Bonab: nukleáris kutatóintézetek.

A nukleáris program egyik legfontosabb elemének számító – korábban szabotázsakcióval megbénított – natanzi urándúsító az Izraeli Védelmi Erők (IDF) támadásaiban súlyos károkat szenvedett, ahogy Iszfahán különböző részeit is támadták már. Most ezekre az amerikaiak is további csapást mértek, de a legfontosabb a fordói támadás volt, erre ugyanis egyedül ők voltak képesek.

„Izrael fontos részeit támadta az iráni atomprogramnak, de ha egy atombomba készítése miatt aggódnak, akkor Fordó a legfontosabb” – mondta erről a Wall Street Journalnek Richard Nephew, aki az iráni szankciókról tárgyalt Barack Obama és Joe Biden elnöksége alatt.

Ezt az atomlétesítményt a kétezres évek elején a legnagyobb titokban építettek fel Kom síita szent várostól nagyjából negyven kilométernyire északra. A cél az volt, hogy a lehető legjobban védjék az izraeli légitámadásoktól, ezért egy hegy belsejében alakították ki. Az urándúsítót nagyjából nyolcvan-kilencven méteres mélységben helyezték el a sziklák és a föld alá, és feltehetően megerősített betonnal is védték.

Úgy lehetett tudni, hogy a fordói a natanzi létesítménynél jóval kisebb, csak valamivel több mint ezer centrifuga van benne, ami arra utalt, hogy nem atomerőművekbe szánt fűtőanyag, hanem atomfegyverekbe való, magas dúsítású urán előállítására hozták létre. „Ennek a létesítménynek a mérete és a felépítése nincs összhangban egy békés programmal” – mondta róla Barack Obama akkori amerikai elnök még 2009-ben.

Ilyen mélyen az atomfegyvereket nem számítva csak egyféle bomba képes hatékonyan elpusztítani a létesítményt. Éppen ezért esett az elmúlt napokban hirtelen nagyon sok szó az amerikai GBU–57 MOP (Massive Ordnance Penetrator, magyarul nagyjából nehéz behatoló lőszer) bunkerrombolóról: kiderült ugyanis, hogy Trump azt fontolgatja, beszálljon-e az Egyesült Államok az Irán elleni támadásokba, és bevesse-e ezeket a bombákat.

A GPS segítségével irányított bomba nagyjából hat méter hosszú és tizennégy tonna súlyú, de tömegének csak egy kisebb része, nagyjából 2,4 tonna az erős becsapódást jól tűrő kétfajta robbanóanyag. A többi a különleges ötvözetből készült acélburkolat, amit úgy terveztek meg, hogy becsapódáskor egyben maradjon, és minél mélyebbre juttassa a robbanófejet. A beszámolók szerint amikor 15 kilométeres magasságból ledobják, az MOP a hangsebességnél is gyorsabban csapódik a talajba. A robbanást egy speciális detonátor indítja be, amikor a bomba a megfelelő mélységbe jutott, de már maga a becsapódás is óriási rombolást tud okozni.

A bomba első robbantási tesztjét 2007-ben hajtották végre, és készen állt arra, hogy rendszeresítsék az amerikai hadseregben, csakhogy a kongresszus erre két éven át nem volt hajlandó pénzt adni. Ez gyorsan megváltozott 2009-ben, amikor nyugati hírszerzők felfedezték, hogy Irán titokban épít egy atomlétesítményt Kom közelében. A bunkerromboló beszerzését felgyorsították, és az akkori beszámolók szerint B tervként tekintettek rá, ha nem sikerül diplomáciai megoldást találni az iráni atomprogram leállítására.

A New York Times egy 2019-es cikke szerint valamikor 2012 előtt a Pentagon még a fordói atomlétesítmény pontos mását is felépítette egy sivatagban, hogy leteszteljék az MOP-t. Utána pedig kifejezetten a fordói urándúsító elleni esetleges támadásra készülve végrehajtottak változtatásokat. Egyebek mellett a bombák irányíthatóságát javították, és az elektronikus zavarás elleni védelmét erősítették, hogy pontosan ugyanarra a helyre egymás után két bombát is le tudjanak dobni, mert csak így van esély a földalatti csarnokok lerombolására.

A bombákat jelenleg csak az amerikai B–2-es lopakodó nehézbombázók szállíthatják éles bevetésen, egyszerre kettőt is. Ezért jelezte a várható támadást, amikor szombaton kiderült, hogy B-2-esek indultak el az Egyesült Államokból a Csendes-óceánon át Guam és ezzel a Közel-Kelet irányába. A CBS Newsnak egy, a műveletre rálátó forrás és a Védelmi Minisztérium egyik magas rangú tisztviselője megerősítette, hogy a csapások során mindhárom célpontra két-két bunkerromboló bombát dobtak, amelyek így még nagyobb pusztítást képesek véghez vinni.

Izrael is kiértékeli, hogy milyen károkat okoztak az amerikai csapások

Ennél alkalmasabb bomba tehát nincsen a fordóihoz hasonló objektum megsemmisítésére, és Trump bejelentése szerint ez meg is történt, a NASA műholdfelvételei is tüzet jeleztek az objektum helyén.

„Hihetetlen és elsöprő siker volt. A főparancsnokunktól kapott parancs célzott volt, erőteljes és világos. Megsemmisítettük az iráni atomprogramot”

– mondta a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter. Szerinte a csapásokat célzottan és jól fókuszáltan hajtották végbe. A művelet kizárólag iráni nukleáris létesítményeket célzott, iráni katonákat vagy civileket nem.

Ugyanakkor tény, hogy Fordó mély elhelyezkedését, alagútrendszerének kiterjedtségét ismerve egyelőre nem lehet bizonyossággal állítani, hogy a létesítmény végzetesen megrongálódott – hívta fel a figyelmet a BBC. A károk mértéke feltehetően majd a következő órákban és napokban derülhet ki pontosabban. Azt azonban feltételezni lehet, hogy az amerikaiak akár több bombát is ledobtak volna Fordóra, amennyiben nem bíznak az eredményben.

Irán eddig csak alacsony szinten, Manan Reiszi iráni képviselőn keresztül jelezte, hogy a rombolás szerintük korántsem végzetes. Reiszi szerint „Trump hazugságaival ellentétben”, Fordóban csak a felszíni épületek sérültek és a károk nem helyrehozhatatlanok. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy a jelenlegi helyzetben, a bombázás utáni első órákban az iráni vezetésnek az amerikai támadás elítélése mellett érdeke erőt sugározva olyan nyilatkozatokat is tenni, amelyek szerint a csapások nem értek célt. Közben valószínűleg nem véletlen, hogy ezt nem az ország magas rangú vezetőire, akár az elnökre, de főként az ország irányítását 1989 óta kézben tartó Ali Hamenei ajatollahra hivatkozva adták hírül a világnak.

Kora délutánig nem jelentek meg műholdképek arról, hogy milyen pusztítást okozhattak éjszaka az amerikai bombázások a fordói urándúsító üzemben, de a Maxar műholdas cég közzétett néhány képet a támadást megelőző napokból. A június 19-én és 20-án készült fotókon „szokatlan teherautó- és járműtevékenységet” észleltek a föld alatti atomlétesítmény bejáratának közelében, emellett a környéken frissen végzett földmunka nyomait is rögzítették a műholdak képei. A BBC szerint ez arra utal, hogy Irán megpróbált felkészülni a csapásokra és megerősíteni a komplexumot.

Az IDF szóvivője vasárnap délután jelezte, hogy még mindig zajlanak a kiértékeléseik arról, hogy milyen károkat okozhattak az iráni nukleáris létesítményekben az amerikai légicsapások. Effie Defrin is hozzátette, hogy az amerikaiak az izraeli hadsereggel összehangoltan hajtották végre a csapásokat. Azt mondta, azt is korai lenne eldönteni, hogy igaz-e Irán állítása, miszerint a dúsított uránt még az amerikai támadás előtt eltávolították a nukleáris létesítményekből.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hétfőre rendkívüli ülést hívott össze. A sugárzás emelkedését nem érzékelte a NAÜ, bár kézenfekvő volna a feltételezés, hogy az urándúsításra szolgáló centrifugáknak helyt adó objektum körül ez mérhető egy megsemmisítő támadás esetén. Ezt azonban árnyalhatja, hogy az épület mélyen a föld alatt van, de az is, amit Irán állít, miszerint a támadástól tartva az iráni vezetés már minden lényegi egységet eltávolított, lényegében kiürítve az épületet – más kérdés, hogy mindezt ebben az esetben is valahol tárolnia kellene, amire Fordón kívül már csak védtelenebb hely állna rendelkezésre.

Trump ellenezte, aztán eljutott a bombázásig

A vasárnap hajnali csapásokkal az Egyesült Államok közvetlen résztvevője lett Irán és Izrael konfliktusának. Eddig hírszerzési támogatás mellett Izrael légvédelmében játszott fontos szerepet az iráni ballisztikus rakétákkal és drónokkal szemben.

Az izraeli támadások múlt pénteki megindulása után az amerikai nyilatkozatok végig hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a támadásokban, de a világ Trump keményebbé vált kommunikációja miatt már a hét közepe óta azt találgatta, hogy ez megváltozik-e. Az iráni atomkérdés megoldását eredetileg tárgyalásokban látó Trump előzetesen ellenezte az izraeli offenzívát, annak múlt pénteki megindítása után pedig valami olyasmi álláspontot képviselt, hogy a háborút egy gyors megegyezéssel kell lezárni, melyben Teherán vállalja nukleáris programjának teljes leépítését.

Azonban egyes források szerint a látványos izraeli katonai és titkosszolgálati sikerek meghozták a kedvét ahhoz, hogy részesévé váljon a támadásoknak. „Totális ellenőrzés alatt tartjuk az eget Irán felett”, írta ki kedden, feltétel nélküli megadására szólította fel Iránt, előtte a tízmilliós Teherán teljes kiürítését követelte, és alig burkoltan megfenyegette Ali Hamenei ajatollahot is. „Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem. Senki se tudja, hogy mit is akarok tenni” – mondta szerdán Trump, továbbra is nyitva hagyva a kérdést. Csütörtökön aztán a néhány napos nemzetközi feszültség és bizonytalanság után a Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy „tekintettel arra, hogy a közeljövőben jelentős esély van a tárgyalásokra Iránnal, amelyek megtörténhetnek vagy nem”, Trump két héten belül dönti el, hogy az USA szerepet vállaljon-e a konfliktusban.

Izrael hónapok óta tartó, Trump karakterére szabott kommunikációs kampánnyal igyekezett a katonai beavatkozáspárti táborba csábítani az elnököt. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő célja így lényegében teljesült azzal, hogy az amerikaiak közvetlenül is részt vettek az iráni atomlétesítmények elleni csapásokban. Netanjahu mindig azt hangoztatta, hogy az Izrael megsemmisítését deklarált célként megjelölő teokratikus iráni rezsim atomprogramja ellen csak erő bevetésével lehet fellépni – emlékeztetett a BBC.

Az izraeli miniszterelnöknek ezért személyes sikerének tarthatja, hogy Trump az izraeli akció után hamar irányt váltott, először csak sejttette, később egyre nyíltabban jelezte, hogy az Egyesült Államok tudott az izraeli tervről, sőt támogatta is. Az elnök azt is megjegyezte, hogy eredetileg 60 napot adott Iránnak az atomalku elérésére, de ez nem történt meg, Izrael a 61. napon támadott – azaz Trump ezzel végképp azt éreztette, hogy az ő személyes menetrendjével is összhangban állt az izraeli támadás.

Trump hátországát is megosztotta a döntés

Miután több amerikai lap is megírta forrásai alapján, hogy Trump fontolgatja, beszálljon-e az Irán elleni támadásokba, a kérdés az elnök legnagyobb híveit is egymás ellen fordította. A beavatkozást ellenző, volt Fox News-os Tucker Carlson Ted Cruz texasi szenátorral ordítozott egy podcastban, majd pedig egymásnak feszültek az America First bezárkózáspárti tagjai az iráni rezsim elleni katonai fellépést sürgető szárnnyal, eddig még nem látott repedéseket okozva a Trumpot az elnöki székbe segítő jobboldali koalícióban.

Ennek is szólhatott, hogy Trump a vasárnap hajnali amerikai csapások után tartott sajtótájékoztatón nem egyedül, hanem adminisztrációja meghatározó tagjaival együtt jelent meg. Mellette volt J. D. Vance alelnök, Pete Hegseth védelmi miniszter és Marco Rubio külügyminiszter is.

Az ő jelenlétük üzenete a Republikánus Párt és a kormányzat egysége Trump mögött, amelyet azért kellett hangsúlyoznia az elnöknek, mert az egyszerinek szánt beavatkozás is erősen megosztó lehet saját táborában.

Vance nézeteiről ismert, hogy ellenzi az Egyesült Államok külföldi beavatkozásait, és az egyik leghangosabb tagja a jobboldal elzárkózáspárti, külföldi háborúkat ellenző szárnyának. Rubio viszont például már sokkal harciasabb politikát képviselt Iránnal szemben.

Trump elnökválasztási kampányának fő üzenete is a béke volt – amit azonban azóta sem sikerült elérnie az orosz–ukrán háborúban sem –, és legfőképpen az, hogy ha ez nem is valósul meg, az Egyesült Államok kivonja magát a konfliktusokból. Az izolacionista politikai érvelése szerint az amerikaiak folyamatosan mások érdekében saját költségeik és áldozataik árán avatkoznak be, aminek véget kell vetni. Ezért is követelte Trump, de valójában már korábban, finomabban elődje, a demokrata Joe Biden is, hogy a NATO európai tagjai költsenek többet saját védelmükre, ne csak az Egyesült Államok védelmében bízzanak. Ezt a sokszor hangosan deklarált távolmaradást Trump látványosan keresztülhúzta az iráni bevetéssel.

Trump csak egyszeri odacsapásra utalt

Trump ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez csak egyszeri akció volt, szerinte sikeresen visszanyesték az iráni atomprogramot, innentől kezdve az amerikai fél kész a megállapodásra, további bevetést nem tervez, csak akkor, ha Irán „bármilyen formában” megtorló akciót indítana az Egyesült Államok ellen. Azonban egyrészt ezzel mégis megnyitotta az esélyt egy olyan forgatókönyv előtt, amelyben kényszerhelyzetbe kerülve kénytelen lenne újabb akcióra vállalkozni, másrészt kérdés, hogy más formában nem vonódhat-e be újból az Egyesült Államok a tovább folytatódó konfliktusba.

A tálalásban hangsúlyos, hogy a lényegi cél teljesült, ezt emelte ki Netanjahu is, aki Trump méltatása mellett saját ígéretének megvalósulásaként is kommunikálta az amerikai különleges bomba bevetését a fordói létesítmény ellen. „A történelemben ez úgy marad meg, hogy Trump elnök nem hagyta, hogy a világ legveszélyesebb rezsimje hozzájusson a világ legveszélyesebb fegyvereihez” – mondta.

A nyilatkozatok azonban jelzik azt az egyébként is előre sejthető helyzetet, hogy a támadás könnyen vezethet súlyosabb erőszakspirálhoz: Izrael is folytatta támadásait Irán nyugati részén és Irán is rakétákkal célozta Izraelt, elérve Haifát, Tel-Avivot is, lakóépületeket döntve romba. Az iráni akciókban legalább 86 ember megsérült Izraelben.

A beavatkozás minden korábbinál több bizonytalansági tényezőt jelent a közel-keleti helyzetre nézve, nemcsak a külvilág, de vélhetően a szereplők esetében is megjósolhatatlanná téve, hogy milyen lépéskényszerbe kerülhetnek a következő napokban.

Az erőszak elszabadulásának veszélyére figyelmeztetett az ENSZ főtitkára is. António Guterres szerint az egyébként is puskaporos Közel-Keleten súlyos eszkalációhoz vezethet az amerikai beavatkozás.

Mit léphet Irán?

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kapcsolatban áll-e Iránnal, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy „küldtek nyilvános és magánüzeneteket is, közvetlenül az irániaknak”. „Irán jól ismeri az amerikai álláspontot, és pontosan tudja, milyen lépéseket tehet a béke érdekében” – tette hozzá Hegseth.

A legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei közvetlenül nem adott ki hivatalos reakciót a támadás utáni órákban. Ha ő nem is, de személyhez nem kötve a teheráni vezetés azt azonban közölte, hogy súlyos következményei lesznek az amerikai lépésnek, és Irán szuverenitásának védelmében minden lehetőséget számításba vesz.

Irán rakétatechnikája ugyan elmarad az izraeli védelmi rendszerek képességeitől, de az elmúlt napok is megmutatták, hogy kellően nagy számú rakéta mellett az izraeli védelmi rendszer sem nyújthat százszázalékos védelmet. A konfliktus elhúzódását a mostani formájában az is befolyásolja, hogy Iránnak mennyi támadó ballisztikus rakétája, Izraelnek pedig mennyi elfogórakétája van. A New York Times is úgy tudja izraeli tisztviselőktől, hogy kénytelenek spórolni az elfogókkal, és nem tudnak lelőni minden egyes iráni rakétát. Izraeli források szerint viszont az irániak a jelentősen fogyó készleteik mellett azért sem tudják a korábbihoz hasonlóan egyszerre sok rakétával támadni őket, mert jelentős károkat okoztak az iráni rakétaindító állásokban, és nehezebben tudnak komplex támadásokat összehangolni. Netanjahu szerint a ballisztikusrakéta-indítók közel felét megsemmisítették már.

Azonban Irán potenciális célpontjainak listája is széles – jegyezte meg a BBC rövid elemzésében. Az izraeli célpontok mellett a térségben 20 amerikai bázist is megpróbálhatnak támadni, akár a velük szövetséges iraki milíciákon és a jemeni húszikon keresztül is. Nagyjából 50 ezer amerikai katona szolgál a Közel-Keleten, a bahreini vezetés már jelezte is, hogy attól tart, Irán megtámadhatja az ott lévő amerikai támaszpontot. Irán bevetheti torpedónaszádjait is az amerikai haditengerészet Perzsa-öbölben lévő egységei ellen – legalábbis elméletben.

Mert dönthet úgy is, hogy a fenyegető nyilatkozatok után nem tesz katonai lépést, ezzel biztosíthatja, hogy őt se érje újabb amerikai támadás. Ez utat nyithat a diplomáciai megoldás előtt is – erről azonban Abbász Aragcsi külügyminiszter azt mondta, hogy mindig nyitottnak kell lenni a diplomáciai megoldásokra, de az ajtó egyelőre bezárult. „Egy nagyon nagy vörös vonalat léptek át azzal, hogy megtámadták a nukleáris létesítményeket. (…) Az önvédelemhez való jogunk alapján válaszolnunk kell erre” – mondta.

Az is új helyzetet teremtene, ha a konfliktus a tágabb régióra is kiterjed, és Irán megpróbálja lezárni a Hormuzi-szorost. Ezen naponta 19-20 millió hordó olajat szállítanak keresztül, így kulcsfontosságú szerepet tölt be a globális olajkereskedelemben. Egy iráni törvényhozó fenyegetőzött is azzal múlt hétvégén, hogy komolyan fontolóra vették a lezárást. A globális olajkereslet nagyjából 103 millió hordó naponta, így ennek az ötöde is kieshet, ha a szoros valamiért járhatatlanná válna.

Várhatóan kilőnek az olajárak az Irán elleni, vasárnapi amerikai támadás után, írta a Financial Times. A pénzügyi lap szerint az, hogy az olaj ára mennyire emelkedik jövő héten, attól függ, hogy Irán milyen mértékű megtorlás mellett dönt. Arról itt írtunk részletesen, hogy az olaj árán keresztül is hogyan fenyeget mindenkit Izrael és Irán háborúja.

A teheráni rezsim mérlegelheti úgy a belpolitikai helyzetet is, hogy ha nem lép fel keményen, az gyengeséget sugározhat, ami üzenet lehet a rendszerrel szembeni mozgalmaknak is. A BBC szerint ettől függetlenül az is elképzelhető, hogy Irán inkább kivár, és a helyzettől függően dönt az esetleges válaszlépésről, a váratlanság erejével élve, amennyiben szükségesnek ítél egy ellentámadást.

Cikkünk frissült az olaj árának várható emelkedéséről szóló előrejelzéssel.