Állami manőverrel rendezik át a magyarországi humán kutatóhálózatot, tiltakoznak az érintettek

Ismét feszültté vált a helyzet a magyar tudományos életben: a társadalom- és bölcsészettudományi kutatóintézetek dolgozói tiltakoznak az ellen, hogy intézményeiket a kormányzat átszervezné, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) alá rendelné. A lépést sokan újabb politikai beavatkozásként értékelik a kutatási szféra autonómiájába – ahogyan az már többször is megtörtént az elmúlt években Magyarországon.

A HUN-REN, vagyis a Magyar Kutatási Hálózat 2019-ben jött létre, amikor a magyar kormány kivette az addig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fennhatósága alá tartozó kutatóintézeteket az Akadémia kezéből, és új, állami irányítású szervezetbe tömörítette őket. Ez a lépés már akkor is nagy tiltakozást váltott ki a tudományos közösség részéről, mivel a kutatói függetlenség meggyengülésétől tartottak.

A HUN-REN jelenleg az összes állami alapítású magyar kutatóintézetet összefogja – köztük a humán- és társadalomtudományi területeken működőket is.

Mi történik most?

Kedden derült ki, hogy a HUN-REN vezetése tárgyalásokat kezdett négy kutatóközpont – a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont – átadásáról az ELTE-nek, Magyarország legnagyobb és legismertebb egyetemének. A cél az, hogy ezek a központok szeptember 1-jétől az egyetem alá tartozzanak.

Az ELTE szerint ez a lépés segítené a humán tudományos kompetenciák erősítését, miközben a kutatóintézetek jogi és szervezeti önállósága megmaradna. A kutatók viszont nem így látják: sokan attól tartanak, hogy ez csak a függetlenség további leépítésének újabb lépése.

Milyen reakciót váltott ki a bejelentés?

A bejelentés derült égből villámcsapásként érte a kutatókat. Június 19-én, mindössze néhány nappal a nyilvánosságra kerülés után, az érintett intézmények munkatársai szavazást tartottak – a részvétel kiemelkedően magas volt, és a dolgozók közel 90 százaléka elutasította az ELTE-hez való csatlakozást.

Intézetenként az elutasítás aránya:

• Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont: 93%
• Bölcsészettudományi Kutatóközpont: 92%
• Nyelvtudományi Kutatóközpont: 88%
• Társadalomtudományi Kutatóközpont: 83%

A tiltakozók szerint a döntés előkészítése átláthatatlanul zajlott, a kutatókat nem vonták be érdemben, és az egész folyamat inkább politikai, mint szakmai természetű.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) péntekre tüntetést szervezett a HUN-REN központja elé Budapesten, az Akadémiai Dolgozók Fóruma pedig nyílt levélben kérte az ELTE rektorát, hogy ne legyen „a kormány által ráerőltetett hóhér”.

Miért érzékeny ez a kérdés?

A magyar tudományos közösség az elmúlt években több hullámban is veszített autonómiájából. A CEU elüldözése, az MTA kutatóintézeti hálózatának államosítása, valamint az egyetemek alapítványi modellbe kényszerítése után ez a mostani átszervezés sokak számára egy újabb beavatkozás a tudomány szabadságába.

A kutatók attól tartanak, hogy az ELTE-hez csatolt intézetek hosszú távon beolvadnak az egyetemi struktúrába, megszűnik a kizárólag kutatói státuszuk, és előbb-utóbb oktatási feladatokat is rájuk kényszerítenek. Emellett a kutatók többségének jelenleg párhuzamos állása van más egyetemeken – ez a rendszer is sérülhet.

A szkeptikus hangok szerint az ELTE-nek sincs valódi érdeke az átvételben, és az egész ügy inkább az állam kényszerintézkedésének tűnik, amely a kevésbé „hasznosnak” ítélt tudományterületeket akarja kiszorítani vagy újraosztani.

Bár a kormányzati kommunikáció „szervezeti racionalizálásról” beszél, a tét valójában az, hogy lesz-e még Magyarországon független bölcsészet- és társadalomtudományi kutatás, vagy ezek is egyre inkább állami irányítás alá kerülnek.

A magyar tudományos életben dolgozók egy része úgy látja: ez az átszervezés nem egyszerű áthelyezés, hanem egy lépés a független kutatás fokozatos leépítése felé – egy folyamat, amely már évekkel ezelőtt elindult, és most újabb szakaszába lép.