Kiderült, mi állt a hatalmas áprilisi spanyol áramszünet mögött

Rendellenes feszültségingadozás okozta az április végi áramszünetet Spanyolországban – írja az MTI. Az incidens vizsgálatára létrehozott bizottság jelentését Sara Aagesen, az ökológiai átmenetért felelős miniszter ismertette kedden.

Aagesen szerint az országos méretű áramkimaradást több tényező okozta. A feszültség ingadozása miatt túlfeszültség keletkezett, ami leállások láncreakcióját indította el a rendszerben, miután a tartalék erőművek nem tudták stabilizálni a hálózatokat. Alig 21 másodperc alatt elkezdtek leállni az erőművek, kezdve Granadával.

Az incidensekre reagálva a spanyol elektromos rendszer üzemeltetéséért felelős Red Eléctrica vállalat ugyan elrendelte egy új erőmű bekötését a déli zónában, de annak másfél órára volt szüksége az üzembe lépéshez, így nem állt készen időben a kiterjedt áramszünet megakadályozására.

„A rendszer üzemeltetője azt is észlelte, hogy a feszültség szabályozására rendelkezésre álló és erre programozott erőművek technikai korlátozások miatt nem az előírásoknak megfelelően szabályozták a feszültséget”

– tette hozzá.

Az elemzésből az is kiderült, hogy az elektromos rendszer nem rendelkezik elegendő dinamikus feszültségszabályozási kapacitással. „Azonosítottak olyan sebezhetőségeket, hiányosságokat, illetve a biztonsági intézkedések rossz konfigurációját, amelyek potenciális jövőbeli kockázatoknak tehetik ki a hálózatokat, rendszereket” – fogalmazott a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy az áramszünetet nem kibertámadás idézte elő.

Aagesen bejelentette, hogy a jövő héten intézkedéscsomagot terjeszt a kormány elé, hogy ne fordulhasson elő újra egy, az április 28-ihoz hasonló áramszünet. Ennek részeként meg akarják erősíteni a villamosenergia-rendszer szereplőire vonatkozó kötelezettségek betartásának felügyeletét, fel akarják gyorsítani a Nemzeti Energiabizottság létrehozását, és növelni kívánják a túlfeszültségek ellenőrzésére szolgáló erőforrásokat.

Április 28-án Európa egyik legsúlyosabb áramszünete sújtotta az Ibériai-félszigetet: földön ragadtak a légi járatok, megbénult a metrórendszer, megszakadt a mobilkommunikáció, nem működtek a bankautomaták, és leálltak a gyárak. A repülőterek és a pályaudvarok az ott rekedt utazók táborhelyévé váltak, az üzletek és irodák bezártak. Az áramellátás mintegy tízórás szünet után kezdett csak fokozatosan helyreállni az országban. Az esetről bővebben itt írtunk.