Légifelvételek mutatják, milyen károkat okozott az ukrán dróntámadás az orosz bombázókban

Új műholdfelvételek mutatják, milyen kárt okozott az orosz hadseregnek az ukránok hétvégi, meglepetésszerű dróntámadása – írja a BBC. Az ukránok akkor négy oroszországi repülőtéren 41 orosz nehézbombázót próbáltak meg felrobbantani, amelyek közül a legtávolabbi célpont az orosz-ukrán határtól 4000 kilométerre található.

A hétvégi támadás óta egymásnak ellentmondó adatok láttak napvilágot arról, pontosan hány orosz gépet sikerült megsemmisíteni, vagy legalábbis semlegesíteni. Az ukránok szerint „legalább 13” repülőt semmisítettek meg, miközben most nyilvánosságra hozott légifelvételeken 12 megsérült vagy megsemmisített bombázó azonosítható.

Az ukránok állítása szerint 18 hónap alatt előkészített támadásban négy oroszországi légibázisra csaptak le egyszerre. Ezek közül most az északnyugat-oroszországi Olenya repülőteréről, és a Szibériában található Belaja repülőteréről kerültek elő légifotók.

Az Olenya nevű repülőtéren az ukránok beszámolói szerint Tu-95-ös és Tu-22M számú stratégiai bombázókat támadtak. A két modell gyártása a Szovjetunió bukásával, az 1990-es évek első felében megszűnt, ami megnehezíti a javításukat, és gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy pótolják őket.

A következő képen az Olenya légibázis egyik kifutópályája látszik az ukrán támadás előtt és után. A képen három elpusztított Tu-95-ös repülőgép látható.

A következő képen ugyanezek a felrobbantott Tu-95-ös bombázók láthatóak kicsit közelebbről:

A következő képen a szibériai Belaja repülőtér látható két elpusztított Tu-22-es repülőgéppel:

Ahogy a támadásokról szóló cikkünkben írtuk, az Oroszország elleni ukrán támadás a Washington Post szerint a háború eddigi szabályait is átírhatja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a vasárnap végrehajtott „Pókháló hadműveletet” több mint másfél évig készítették elő, és stratégiai bombázókat támadtak drónokkal Oroszország több részén.

A Washington Post szerint a stratégiai bombázók haderőben betöltött eddigi szerepének átgondolása is indokolttá válik általában is a támadás után, hiszen olcsó, néhány ezer dolláros eszközökkel semmisítettek vagy rongáltak meg százmilliós értékű gépeket. Az ukránok nem megerősített beszámolói szerint 41 repülőgépet iktattak ki, az oroszok kára szerintük a 7 milliárd dollárt is elérte. A Washington Post ezzel szemben 2 milliárdról írt, de az ő forrásaik szerint is mindenképpen mérhető kárt okoztak a támadással.

Az akciót az orosz fél elismerte, de legmagasabb szinten nem kommentálta, hiszen ezt a kremlinológia a gyengeség jelének tekinti. A BBC szerint az orosz védelmi minisztérium vasárnap délután arról számolt be, hogy öt régió repülőtereit támadás érte. A minisztérium a Telegramon azt írta, hogy Ukrajna „terrortámadást” hajtott végre Murmanszk, Irkutszk, Ivanovo, Rjazany és Amur régiókban. A minisztérium szerint valamennyi támadást „visszaverték”.

„A repülőterek közvetlen közelében található területről indított FPV-drónok kilövése következtében több repülőgép kigyulladt. A tüzeket eloltották” – tették hozzá. Az orosz fél a veszteségek mértékéről nem számolt be, csupán „néhány légi jármű” sérüléséről tesz említést. A beszámoló szerint elfogtak több résztvevőt köztük a drónokat rejtő egyik teherautó sofőrjét. Zelenszkij szerint ugyanakkor ez csak színjáték, minden résztvevő időben elhagyta Oroszországot.

Nem véletlenül most történt

A dróntámadás komoly presztízsveszteséget is okoz az orosz erőknek, és jelzi, hogy az orosz katonai bázisok több ezer kilométerre a fronttól sem érinthetetlenek, valamint hogy Ukrajna képes egy ilyen nagyszabású támadás végrehajtására. Az ukrán akció így messze túlmutat önmagán, bár közvetlenül az Oroszország által Ukrajna ellen indított, negyedik éve folyó háborúra ennél kevesebb hatással lesz, bár ez sem jelentéktelen.

Az ukrán remények szerint az akció érdemben kihathat a közvetlen orosz–ukrán tárgyalásokra, amelynek második fordulója hétfőn indult Isztambulban. Az első május közepén nem hozott igazán érdemi eredményt, az orosz fél inkább azt akarta vele sugározni, hogy nyeregben érzi magát, nem kényszerül alkura. Az egyetlen kézzelfogható hozadéka annak a megbeszélésnek egy ezer-ezer fős fogolycsere volt, amelyhez hasonló, bár kisebb volumenű, azonban korábban is lezajlott.

Az ukrán akciót ugyan régóta tervezték, de az időzítés alapján nem tűnik véletlennek, hogy végül épp az isztambuli, közvetlen orosz–ukrán tárgyalások második fordulója elé időzítették. Hétfőre az ukrán fél nyilvánosságra hozta tárgyalási javaslatait is, amelyektől távol állnak az orosz követelések – hiszen azok lényegében semmit nem változtak az ukrán kapitulációt célzó törekvések óta –, de van bennük olyan elem is a területi kérdésre vonatkozóan, amilyenek korábban nem voltak.

„A támadás nemcsak azért fontos, mert így az oroszoknak kevesebb stratégiai bombázójuk van, amelyekkel ukrajnai polgári célpontokat semmisítenek meg”, de azért is, mert „a katonai objektumok megsemmisítésével a békére kényszerítik Oroszországot” – írta a Telegramon a Mariupolban sokáig kitartó, majd fogságot is megjárt Azov egység korábbi vezetője.

Bohdan Krotevics szerint ugyanis az első megbeszélésen az orosz delegációt vezető elnöki tanácsadó, Vlagyimir Megyinszkij még azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalják Szumit és Harkivot is, és az ukrán delegáció tagjainak csak még több rokona hal majd meg. Most viszont reményei szerint Megyinszkij „csöndben lesz, és meghallgatja (Rusztem) Umerovot” – az ukrán delegációt vezető védelmi minisztert. „Az orosz delegációnak érdemes észben tartania, hogy ha nem képes a megegyezésre, akkor bizonyos ukrán szolgálatok képesek a lecserélésére, egyes tagok kiiktatásával” – írta Krotevics.

A második orosz-ukrán tárgyalás alig egy órán át tartott hétfő délután Isztambulban. A felek egy újabb fogolycseréről állapodtak meg, amely főleg a háborúban súlyosan sebesülteket és a fiatalokat érintené. A megbeszélésen az orosz delegáció átadta saját békeszerződés-tervezetét az ukrán félnek, az ukránok pedig azt javasolták, hogy június vége előtt tartsanak egy újabb tárgyalási fordulót. A rövid tárgyalás után Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter úgy nyilatkozott, szerinte csak a két elnök, Zelenszkij és Putyin találkozója tehetne pontot a vitás kérdések végére.

FPV-drón nélkül már nincs háború

A „Pókháló” fedőnéven indított, másfél éven át szervezett ukrán akció valóban váratlanul hatékony volt, ez már az egészen pontos adatok nélkül is látszik. Ukrajna állítása szerint 117 FPV-drónt vetett be, mindegyiket egy-egy pilóta vezérelte távolról. Ez mellesleg mutatja azt is, hogy a 21. században a drónhadviselés mennyire nélkülözhetetlenné vált, ahová súlyosan sérült, amputált végtagú katonák is átképezhetik magukat.

Oroszország öt katonai repülőtere volt a célpont. A legtávolabbi keleti irányban a Dél-Szibériában a frontvonaltól 4500 kilométerre fekvő Irkutszk (Belaja település), északi irányban pedig a 2300 kilométerre fekvő Murmanszk (Olenya település) volt. Ezen kívül a Moszkvához közelebbi Rjazany megyében (Gyagilevo település) és a fővárostól 400 kilométerre keletre, Ivanovo megye azonos nevű településén is hajtottak végre dróntámadást. Ezen kívül állítólag támadás érte az ukrán fronttól csaknem hatezer kilométerre fekvő Amur megye egyik bázisát is.

Az orosz állami hírügynökség nem hallgatta el a támadás tényét, de nem is ad neki különösebben nagy teret. Inkább azt hangsúlyozzák, hogy a támadást két helyen eleve megelőzték, Irkutszkban pedig azok kitüntetését tervezik, akik megpróbálták likvidálni az ukrán drónokat. Egy másik hír a Ria Novosztyitól arról szólt, hogy két helyi fiatal ukrán titkosszolgálatok megbízásából meg akarta rongálni a vasúti jelzőberendezést a távol-keleti Primorje (Tengermellék) megyében, valamint hogy az oroszok ellencsapást hajtottak végre Ukrajna több drónüzeme és raktára ellen – ennek helyét azonban a híradásban nem jelölték.

Az ukrán akció azonban jóval nagyobb volumenű, semhogy ennyivel el lehetne intézni:

az ukrán beszámolók szerint több tucat repülőgépet semmisítettek meg, amelyek között Tu-95 MS és Tu-22 M3 és Tu-160-as stratégiai bombázók – azaz nukleáris fegyverek célba juttatására képes gépek – is voltak. Emellett a hírek szerint megsemmisült legalább egy A-50-es légtérellenőrző repülőgép is. Ennek értékét 330 millió dollárra (kb. 116,5 milliárd forintra), a Tu-95-ös modernizált változatát több mint 100 millióra, a Tu-22 M3 rakétahordozó-bombázót 40-50 millió dollárra becsülik. A két utóbbi típusból az amerikaiak szerint összesen 112 darab van, legalábbis papíron. Azt ugyanis nem tudni, hogy ezekből az alapvetően régi, de részben modernizált konstrukciókból mennyi valóban működőképes.