Felszállt a fehér füst, megvan a 267. pápa

Délután 6 óra után pár perccel felszállt a fehér füst a Vatikánban, megválasztották Ferenc pápa utódját. Azonban a szokáshoz híven először még nem lehetett tudni, ki az új pápa, mivel a pápaválasztó bíborosok nem kommunikálhattak a folyamat alatt a külvilággal.

Este 7 után jelentette be a francia Dominique Mamberti, hogy „Habemus papam”, azaz „Van pápánk”. Ezután megjelent az új egyházfő a Szent Péter térre néző erkélyen:

Robert Prevost amerikai bíborost választották meg, aki XIV. Leó néven lett pápa.

A beszédéről itt olvashat részletesebben.

A fehér füst és a pápa erélyre lépése közben a Szent Péter tér időközben megtelt hívőkkel, turistákkal, érdeklődőkkel, újságírókkal, miközben zengtek a vatikáni harangok. A 40 ezres tömeg az élő videók alapján időnként elragadtatottan kiáltozni kezd – „viva papa”, azaz „éljen a pápa” –, a hangulat örömteli a Vatikán főterén. Fél 7 felé több rezesbanda, egy csapat svájci gárdista – a Vatikán hagyományos fegyveres díszegysége – és több egyéb katonai gárda vonult át a Szent Péter téren a bazilika elé, és többek közt az olasz himnuszt is eljátszották.

I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel. Egyházi szakértők és nyugalmazott bíborosok is azt jósolták korábban, hogy a mostani választás minden bizonnyal tovább fog tartani. Végül másfél nap elteltével választották meg Ferenc pápa utódját.

Megvolt a ruha is előre

Az új pápa megválasztására minden eddiginél nagyobb konklávé gyűlt össze, először lépte át a pápaválasztók száma a VI. Pál által megszabott maximális 120-at. Az április 21-én elhunyt Ferenc pápa vezetése alatt bíborosi kinevezéseivel egy sokszínű konklávé jött létre.

A mostani pápát 80 százalékban olyanok választották, akiket Ferenc pápa emelt bíbori rangra: köztük a 2013-as konklávéhoz képest jóval több fiatal (60 év alatti) bíboros. Ferenc pápa a földrajzi határokat is átírta, a 2025-ös pápaválasztáson a korábbiakhoz képest sokkal inkább csökkent az eurocentrikusság, nagyobb szerepet kapott az, hogy a világ legkülönbözőbb nemzetei és kultúrái képviseljék magukat.

Az új pápát erkélyre lépése előtt a Könnyek Szobájában öltöztették fel – ezt a szobát azért hívják így, mert a bíborosból megválasztott pápák sokszor elérzékenyülnek. Az új egyházfő itt veszi fel a pápai ruhákat, amiket már előre legyártottak három méretben is Raniero Mancinelli római szabó. A pápai vörös cipőt ennél is több lehetséges méretben készítik ilyenkor el. „Szokás szerint három különböző méretet szállítottam a pápai államba. Az öltözék részét képzi a reverendát derékban övező szalag, arany színű rojtokkal, és ebből is egy szűkebbet és egy bővebbet varrtam, valamint a kerek pápai fejfedő, amelyből csak egy méretet készítettem. Ha valami nem lesz megfelelő, a pápaválasztás utáni napon majd megigazítom” – mondta korábban Mancinelli.

Az előre elkészített hófehér ruhában jelenik meg hagyományosan az új pápa a Szent Péter-bazilika központi erkélyén. A fehér ruha különbözteti meg a mindenkori pápát az egyház többi tagjától, és teszi jól felismerhetővé a hívek számára. Mancinelli elmondta, Ferenc pápa a széles választékból a lehető legegyszerűbb szövetet választotta. Ugyanebből az anyagból varrta most meg az új pápa ruháját is: egy négyzetméterenként kétszázhúsz grammos tiszta olasz gyapjúszövetből.

Ferenc pápa hagyatéka

Korábban írtunk arról, hogy a pápa megválasztásakor több szempont is szerepet játszhat. Az első az volt, hogy a Föld melyik pontjáról érkezik a pápa: hiszen évszázadokon át olasz pápák voltak a Vatikán élén, majd jött a lengyel II. János Pál, a német XVI. Benedek, végül pedig az olasz felmenőkkel rendelkező argentin, Ferenc. A nyitási hullám után kérdés volt, hogy vajon újra Európán kívüli pápa érkezik-e Szent Péter székére, vagy esetleg visszatérnek a bíborosok az olasz hagyományokhoz.

Szempont lehetett az is, hogy az új pápa a római katolikus egyházon belül is progresszív, vagy éppen a konzervatív vonalat viszi-e tovább. Ferenc pápát nemcsak a laikus nyilvánosság, de a Vatikán tagjai is sokan progresszív, már-már liberális pápának bélyegezték reformjai nyomán. Ráadásul a múltban jellemző volt, hogy az egymást követő pápák ellentétes irányvonalat képviseltek, mint elődjeik: ilyen volt II. János Pál után XVI. Benedek, majd XVI. Benedek után Ferenc pápa.

A harmadik kérdés, amire a pápát megválasztó konklávénak válaszolnia kellett, az az, hogy mi lesz az egyház fő célja. A katolikus egyház régóta küzdött a visszaélések kezelésével. Ezzel Joseph Ratzinger nem tudott megküzdeni, ami lemondása előtt rá is nyomta a bélyeget XVI. Benedek pápaságára. Ferenc pápa viszont elindult az úton a bocsánatkérés, zéró tolerancia felé, kiengedte a szellemet a palackból és letette a jövő katolikus egyházának alapköveit. Ferenc pápa számos reformot hozott a katolikus egyházban. Újító lépéseket tett az egyházi visszaélések ellen, és új korszakot nyitott a katolikus egyház életében: szembeszállt az elitizmussal, a szegények felé fordulást tűzte zászlajára.

Ferenc pápasága alatt tabutól mentesített témává vált a Vatikánon belüli korrupciós és sikkasztási ügyek, a visszaélések kezelésének a kérdése, de az egyházfő egyháztörténelmet írt iraki látogatásával is, az egyház nyitottságát mutatta más vallási csoportok iránt. Az ő pápasága alatt lett nyilvános a McCarrick-dosszié is, ez volt az első lépés, amivel a Vatikán jelezte: nyíltan beleáll az egyházi szexuális visszaélések elleni harcba. Ferenc pápa emellett többek között frissítette a római katolikus egyházban elkövetett szexuális zaklatásokra vonatkozó szabályokat, kiterjesztve a világi katolikus vezetőkre is, és azt is egyértelműsítette, hogy kiskorúak és felnőttek is egyaránt lehetnek áldozatok. Módosította a kánonjogot, hogy a nők formálisan lektorokká és akolitusokká váljanak, és a katekéta szolgálatot hivatalos hivatalként és hivatásként bevezette az egyházban. Ezt a hagyatékot veszi most át utódja.