Felszállt a fekete füst, nincs új pápa

Fekete füst szállt fel szerda este 9-kor a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, a konklávé nem tudta megválasztani Ferenc pápa utódját. A protokoll szerint a pápaválasztó bíborosok szerdán már nem szavaznak többet, ellenben csütörtökön négy forduló is lehet, ha nem sikerül előbb alkalmas jelöltet találni. Ha ez összejön, a fehér füsttel adnak majd hírt róla, a külvilággal ugyanis nem kommunikálhatnak máshogy, amíg nincs új egyházfő.

Addig is a bíborosok elvonulnak éjszakára a Casa Santa Marta nevű vatikáni vendégházba, amiben 106 lakosztály, 22 szoba és egy apartman található. Holnap korán kezdenek, már reggel fél 7-kor megreggeliznek, majd a nap folyamán jöhetnek a szavazási fordulók. A BBC egyébként megjegyzi, XVI. Benedeket és Ferencet is két nap után választották meg.

A CNN megjegyezte, meglehetősen hosszan, 3 órán át tartott az első szavazási kör. Ugyanakkor mindig ez a leghosszabb, ugyanis ilyenkor választják meg a szavazások levezetését végző kilenc tisztviselőt maguk közül, és az egyik bíboros nagy beszédet is mond. Azt is érdemes hozzátenni, hogy ilyen sokan, 133-an még nem szavaztak konklávén. Mindenesetre a csordultig megtelt Szent Péter tér a fekete füst felszállása után hamar kiürült, a vatikáni források szerint 45 ezer ember hazaindult.

Így kezdődött a konklávé

Kedd délután elkezdődött a katolikus egyház egyik legjelentősebb eseménye, a pápaválasztás. A vatikáni Sixtus-kápolnába ilyenkor bezárják a pápaválasztó bíborosokat – idén 133 főt –, akik több körben szavazhatnak a közülük kikerülő leendő egyházfőről. A folyamat addig zajlik, amíg kétharmados többség össze nem zár egy jelölt mögött. Szerdán csak egy szavazási forduló lesz, a következő napokban minden nap négy, míg meg nem születik a döntés.

Ezúttal Diego Giovanni Ravelli érsek, a pápai liturgia mestere zárta rá az ajtót a pápaválasztókra, miután latinul kijelentette: „Extra omnes”, azaz mindenki hagyja el a termet, aki nem bíboros. Ezalatt lassan megtelt a Szent Péter tér érdeklődőkkel és hívekkel, hatósági források szerint mintegy 45 ezer ember követi a Vatikán főterén a történéseket, néha spontán tapsviharban törve ki.

A hívők és laikusok az ilyenkor felállított vatikáni kémény füstjének színéből tájékozódhatnak róla, sikeres volt-e az adott szavazási kör: fehér füst esetén igen, fekete esetén nem, ilyenkor újra szavaznak a kardinálisok. A füst alapvetően az elégetett szavazócéduláké, de belekevernek némi színezőanyagot is. 1958 októberében nem volt ilyen egyértelmű a helyzet – emlékeztet a BBC –, akkor ugyanis kétszer is fehér füst szállt föl, majd feketére váltott a színe, a hívek pedig elbizonytalanodtak, van-e pápa. Végül XXIII. Jánost választották akkor pápává. A füsthelyzetet ezen az élő videón lehetett követni, ahogy azt is, ott van-e még a CNN által is leírt sirály a tetőn.

Ferenc pápa április 21-én halt meg, a hagyományoknak megfelelően ilyenkor az egyház először a temetésére koncentrál – az eseményre a Telex tudósítói is ellátogattak. Az ún. sede vacante idején a camerlengo, magyarul kamarás intézi az egyház technikai ügyeit. Idén az ír-amerikai Kevin Farrellre hárult a feladat.

Hogy a konklávé hogy zajlik, azt korábbi cikkünkben ábrákkal megtámogatva leírtuk, de összefoglaljuk itt a lényeget. A pápaválasztáson 135 bíboros jogosult szavazásra. Ők a világ minden tájáról, Mongóliától Ausztráliáig érkeznek Rómába. Közülük ketten – egyikük Bosznia-Hercegovinából, másikuk Spanyolországból – előre jelezték, hogy betegség miatt nem tudnak részt venni a szavazáson. Nem vesz részt a konklávén végül az eurószázmilliókkal zsonglőrködő Angelo Becciu bíboros sem, aki eredetileg szavazni akart. Annak ellenére, hogy Ferenc pápa korábban eltiltotta ettől.

Csak azok a bíborosok vehetnek részt a szavazásban, akik az egyházfő haláláig nem töltötték be a 80 éves kort. A létszámot 120 főben maximálták, ehhez képest először történik olyan, hogy 133 fővel túllépik ezt a limitet. Így is érvényes lesz minden kardinális szavazata. A Ferenc pápa utódját megválasztók nagy része, nagyjából 80 százaléka olyan bíborosokból áll, akiket maga Ferenc pápa emelt bíborosi rangra. Magyarországot Erdő Péter képviseli a konklávén.

Ha a jelölt elfogadja a felkérést, megvan a következő pápa: a világi választásoktól eltérően itt beiktatásról nem lesz szó, onnantól, hogy a leendő pápa elvállalja a posztot, ő lesz az egyházfő.

Bár Ferenc pápa hatása erősen látszik a konklávén, azt előre nem lehet tudni, hogy mi alapján döntenek majd a következő pápáról. Olyan alapvető kérdések merülhetnek fel, minthogy az utód folytatja-e majd Ferenc pápa hagyatékát. Walter Kasper német bíboros emeritus szerint ez a konklávé a korábbiaknál hosszabb lesz. 2005-ben a konklávé másnapra megválasztotta a pápát, 2013-ban is kevesebb, mint két napig tartott Ferenc pápa kinevezése. Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mi a három fő szempont, amely téma lehet a konklávén: ezek a leendő pápa származási országa, progresszív vagy konzervatív nézőpontja és végül a fő elérendő cél az új egyházfővel.

A CNN arról ír, a Vatikán sem ússza meg, hogy a technológiát becsempéssze a falai közé. Hogy ne szivárogjon ki semmi a kápolnából, elektronikus jelzavaró berendezéseket telepítettek a környékre. A bíborosoknak ezen kívül le kellett adniuk belépés előtt a telefonjaikat és digitális kütyüiket. Ha már 21. század, érdemes megemlíteni, hogy több bíboros a hírek szerint megnézte a pápaválasztás előtt a Konklávé című, erősen témába vágó filmet is.

Hogy miként nézne ki ideálisan a pápaválasztás folyamata és eredménye, arról Gégény István katolikus teológus írt a Telexre kedden.

Ehhez a cikkhez a Google Trends adatait is használtuk.