A világ vezetői tisztelegnek a szegények és a béke pápája előtt

Hétfőn hajnalban, római rezidenciájában meghalt Ferenc pápa, a katolikus egyház 266. pápája. A világ első jezsuita egyházfőjét 88 éves korában érte a halál, 12 évig vezette a Vatikánt, pápaságát pedig kezdettől fogva a társadalmi igazságosság, a környezetvédelem és a peremre szorultak melletti elköteleződés jellemezte. A hír hallatán politikai és vallási vezetők sora emelte fel szavát, hogy tisztelegjen a sokak számára példaképpé vált egyházfő emléke előtt.

Emmanuel Macron francia elnök szerint Ferenc pápa a háborúk és kegyetlenség korában mindig az „elnyomottak és sebezhetők” mellett állt, méghozzá „rendkívüli alázattal”. A francia elnök külön köszönetet mondott a pápa Franciaországba tett látogatásaiért, köztük a tavaly decemberi korzikai útjáért. Mint fogalmazott, „óriási fájdalmat” éreznek Franciaországban és világszerte is a hívők és nem hívők egyaránt.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök mély szomorúságának adott hangot: „A Szentatyától fájó szívvel búcsúzunk. Megtiszteltetés volt számomra, hogy barátságát és tanácsait élvezhettem, még a legnehezebb időkben is.” Hozzátette: Ferenc pápa tanítása sosem szűnt meg irányt mutatni az emberiségnek.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő szerint a pápa halála „nagy veszteség az emberiségnek”: „Elköteleződése a béke, a társadalmi igazságosság és a legkiszolgáltatottabbak mellett mély nyomot hagyott a világon.”

Simon Harris ír külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint Ferenc pápa az igazságosság, a béke és az emberi méltóság elkötelezett hirdetője volt: „A szegények érdekében emelt szót, a vallásközi párbeszédet szorgalmazta, és a környezet védelmét keresztény erkölcsi kötelességként kezelte.” Michelle O’Neill, Észak-Írország első minisztere a pápa szerepét méltatta az ír békefolyamatban és az elfogadás kultúrájának terjesztésében.

Olaf Scholz német kancellár „a gyengék szószólójától” búcsúzott, míg Frank-Walter Steinmeier német államfő szerint „a világ egy fénylő reménysugarát veszítette el”. Dick Schoof holland miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a pápa „szerény életmódja és embersége” példaértékű volt katolikusok és nem katolikusok számára is.

Andrzej Duda lengyel elnök a pápa jelmondatát idézte: „Miserando atque eligendo” – „Megkönyörült rajta és kiválasztotta”. Hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa „az irgalmasság apostola volt, és ebben látta a modern világ kihívásaira adott választ”.

Isaac Herzog izraeli elnök emlékeztetett a zsidó–katolikus párbeszéd érdekében tett erőfeszítésekre, még ha a gázai háború kapcsán megromlott is az utóbbi időben a Vatikán és Izrael viszonya. „Remélem, hogy imái a békéért és az izraeli túszok szabadon bocsátásáért meghallgatásra találnak” – fogalmazott Herzog.

Abdel Fatah esz-Sziszi egyiptomi elnök és Narendra Modi indiai kormányfő egyaránt a pápa „szeretetteljes és békeszerető” természetét emelte ki. Christopher Luxon új-zélandi kormányfő „az interkulturális és vallásközi párbeszéd úttörőjének” nevezte.

J. D. Vance amerikai alelnök vasárnap még személyesen találkozott a pápával. „Bár látszott, hogy nagyon beteg, örültem, hogy még egyszer láthattam. Mindig emlékezni fogok arra a szép homíliára, amit a Covid legelején mondott” – nyilatkozta. Tony Blair volt brit miniszterelnök szerint Ferenc pápa „kivételes és alázatos szolgája volt a keresztény hitnek, akit hívők és nem hívők egyaránt csodáltak.”

Stephen Cottrell, az anglikán egyház ideiglenes vezetője szerint a pápa „szent ember volt, aki közben nagyon emberi is: derűs, nyitott, figyelmes.” Justin Welby volt canterburyi érsek az első naptól fogva „az alázat példájaként” emlékezett rá. Pinchas Goldschmidt főrabbi, az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke „a béke és jóakarat követeként” méltatta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök is részvétét fejezte ki Ferenc pápa halála kapcsán: a Vatikán ideiglenes vezetőjéhez, Kevin Joseph Farrell bíboroshoz intézett üzenetében a pápát „a keresztény tanítás hűséges szolgájának, bölcs vallási és állami vezetőnek, valamint a humanizmus és igazságosság nemes értékei következetes védelmezőjének” nevezte.

Putyin hangsúlyozta: személyesen is több alkalommal találkozott a pápával, akiről „örökké a legfényesebb emléket” őrzi majd, és méltatta szerepét az orosz ortodox és római katolikus egyház közötti párbeszéd előmozdításában, valamint az Oroszország és a Szentszék közötti kapcsolatok erősítésében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a két vezető kölcsönös tiszteletet tanúsított egymás iránt.

A pápáról Romániából is sorra emlékeztek meg a vezetők: Ilie Bolojan ideiglenes államfő az alázat és együttérzés szimbólumának nevezte, Marcel Ciolacu miniszterelnök pedig hangsúlyozta, hogy Ferenc minden ember – felekezeti hovatartozástól független – lelki támasza volt, és személyesen is háláját fejezte ki neki a román közösség iránti támogatásáért.

A temetés időpontját a Vatikán várhatóan a következő napokban teszi közzé. Ferenc pápa végső akaratában azt kérte, hogy ne a Szent Péter-bazilikában, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában temessék el őt, ahol a gyászmise is szerény körülmények között zajlana – erről először 2023-ban beszélt egy interjúban.A gyász és megemlékezés időszaka következik – nemcsak a katolikus egyház, hanem az egész világ számára.

Utódlása most kulcskérdést vet fel: vajon tovább halad-e az egyház a Ferenc által kijelölt reformút mentén, vagy visszatér a konzervatív kerékvágásba.