Újra tárgyaltak a tettre készek, elmondták, mi Putyin játékszabálya

Három órán át tanácskozott az ún. tettre készek koalíciója, azaz az Egyesült Államok nélküli nyugati szövetségesek Párizsban szerdán. A fő cél Európa és Ukrajna katonai megtámogatása, a védelem erősítése, és egy esetleges tűzszünet esetén a betartatáson ügyködő békefenntartó csapatok Ukrajnába küldése volt.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök távoztukkor mondtak pár szót a sajtónak a BBC tudósítása szerint. Starmer szerint az Ukrajnának nyújtandó katonai és műveleti támogatásról esett szó, és azt is mondta, a britek addig állnak Ukrajna mellett, amíg kell. Zelenszkij arról magyarázott, hogy addig nem szabad elengedni az oroszokkal szembeni szankciókat, amíg nincs béke (Oroszország a fekete-tengeri tűzszünetért cserébe ezt kéri). Az ukrán elnök szerint új, Ukrajnát támogató csomagokról is szó esett, és „közös hangon” beszéltek az oroszokra helyezendő nyomásról.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy Oroszország „nem akar semmilyen békét”, de azért próbálkozni kell.

Olaf Scholz német kancellár volt a következő távozó és megszólaló: egyetértett az előtte szólókkal abban, hogy hiba lenne feloldani a szankciókat, mielőtt béke lesz, de „sajnos még mindig messze vagyunk ettől”. Starmer hozzátette, a szankciók minden, a tárgyaláson részt vett vezető szerint maradni fognak, mivel Oroszország csak játszadozik és késlelteti a folyamatot.

Macron: Nem szabad a szankciókat elengedni

A találkozó után Emmanuel Macron francia elnök állt ki még a sajtó elé, és elmondta, hogy annak a 31 országnak a vezetői, akik ott voltak Párizsban csütörtökön, jelezték akaratukat, hogy egységesek maradnak (Magyarország nem kapott meghívást). Macron szerint mióta felmerült a 30 napos tűzszünet, az oroszok nem reagáltak rá, és folyamatosan támadnak. Macron ugyanakkor elismerte az amerikaiak béke-erőfeszítéseit.

Macron felsorolta Ukrajna katonai szükségleteit, majd azt, a csúcs résztvevői hogyan kívánják ezt kielégíteni. Ő is megismételte, „nem szabad a szankciókat elengedni”, amíg nincs béke. A francia államfő arról is beszélt, hogy szó esett a tárgyalásokon a tűzszünet betartását ellenőrző leendő békefenntartó erőről is, akár az ENSZ égisze alatt. Macron azt mondta, Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége lesz később, no meg egy erős és jól felszerelt haderőre. Emellett szólt arról is, hogy európai erőknek is állomásozni kéne Ukrajnában, hogy elrettentsenek egy jövőbeli orosz agressziót.

Azt is kifejtette Macron, hogy Európa védelmi képességeit erősíteni kell – mind a hadseregeket, mind a védelmi ipart. Ez reakció az amerikai katonai támogatás csökkenésére. A francia elnök szerint Starmerrel együtt kormányozzák majd a koalíciót „egy biztonságos, fenntartható, szilárd és tartós béke” felé. A francia és brit vezérkari főnökségek már elkezdték összerakni annak az erőnek a kereteit, ami biztosíthatja Ukrajna biztonságát földön, vízen, levegőben, de nem pótolja majd az ukrán hadsereget. Riporteri kérdésre azt mondta, a 230 milliárd eurónyi (92 ezer milliárd forintnyi) befagyasztott orosz vagyont jogilag nem tudják felhasználni Ukrajna megsegítésére, de az abból származó nyereséget igen.

Az amerikai részvétel csökkenéséről azt mondta Macron, a legrosszabbra is fel kell készülni, hogy Európának egyedül kell védekezni. Szerinte Európa szeretné az amerikai támogatást, de fel kell készülnie arra is, ha Trump nincs benne ebben. Látszódott, hogy Macron nem akar szembemenni Washingtonnal sem, mivel azt mondta, az USA „megbízható szövetséges”, ami három éve segíti Ukrajnát.

Starmer: Putyin-játékszabály és óvatos szavak

Starmer később szintén adott egy sajtótájékoztatót, és azzal kezdte, Oroszország előbb belement egy tűzszünetbe (az energetikai létesítmények támadásáról), majd megszegte azt. Starmer szerint ezután Moszkva belement a fekete-tengeri fegyvernyugvásba is, majd elkezdett feltételeket támasztani. Hozzátette, világos, hogy az oroszok az idővel játszanak, ez a „klasszikus Putyin-játékszabály”, márpedig kell egy határidő a béketárgyalásokra. A tettre készek továbbra is támogatják Ukrajnát, John Healey brit védelmi miniszter pedig április 11-én tart majd egy újabb találkozót a témában – de 30 ország mintegy 200 katonai tervezője is találkozni fog Londonban a héten egyeztetni.

„A béke az erőn keresztül jön el”, Starmer szerint a mai találkozó egyik legfontosabb tanulsága ez. Hozzátette, keményebb szankciókra van szükség Oroszország ellen, amik az energiaszektort célozzák. Starmer azt mondta, Európa olyan szinten mozgósít, amire évtizedek óta nem volt példa. Szerinte a tettre készek koalíciója „erősebb és széleskörűbb, mint valaha”, és a brit, francia, német vezérkari főnökök hamarosan Ukrajnába utaznak. Ha pedig béke születik Oroszországgal, szükség lesz az Egyesült Államok támogatására és elkötelezettségére az európai projekt mellett.

Felmerült egy újságírói kérdés, hogy valódi előrelépést értek-e már el a tettre készek, mire Starmer alapvetően kitérő választ adott, miszerint határozott az üzenetük. Szerinte az is eredmény, hogy összejöttek ezek az országok, és Európa rég volt ennyire egységes. Megnyugtatott azért, napokon belül lesznek fejlemények, nem kell „hónapokat és hónapokat” várni. A brit kormányfő megvédte Trumpot is, mivel szerinte nagy lépések történtek a békefolyamatban, és most nagyobb nyomást kell helyezni Putyinra. Hozzátette egy másik kérdés után:

„Tudjuk, mit akar Oroszország: ...egy védtelen Ukrajnát.”

Starmer arról is beszélt még, hogy a koalíció tagjai kérték meg őt és Macront, hogy vezessék a csoportot, illetve hogy minden résztvevő ország más-más felajánlható képességekkel rendelkezik. Arra, hogy Trump közel-keleti – de az oroszokkal is rendszeresen tárgyaló – megbízottja, Steve Witkoff „pózolásnak” nevezte az ukrajnai biztosító erő ötletét, Starmer diplomatikusan azt reagálta, széleskörű konszenzus van arról, hogy Európának ebben a kérdésben fel kellene lépnie.

Zelenszkij: Oroszország nem írhatja elő a fegyveres erőink erejét

Zelenszkij is tartott később egy sajtóértekezletet, amin arról beszélt ő is, hogy a csúcson szó volt a biztonsági garanciákról és az oroszok elleni szankciókról. Üdvözölte az akaratot, hogy támogassák Ukrajna hazai termelését. Újságírói kérdésre azt felelte, hogy Vlagyimir Putyin több mint egy éve arra játszik, hogy elválassza Amerikát és Európát, és hogy „szükségünk van rá, hogy az Egyesült Államok erősebb legyen”. Az Amerikával kötendő, Ukrajna ásványvagyonának kitermeléséről szóló megegyezésről azt mondta, még mindig csak vázlatok keringenek, amiket jogászok elemeznek.

Az ukrán államfő szerint a háború utáni biztonság témájánál feljött az is, hogy tovább kell erősíteni az ukrán sereget. „Minden ország hangsúlyozta, hogy Oroszország nem írhatja elő a fegyveres erőink erejét” – mondta. Arról is beszélt, nem csalódott, hogy nem történt konkrét megállapodás a párizsi csúcson az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Ugyanis például ígéreteket kapott Ukrajna drón- és rakétaképességeinek növelésére a háború utánra. Azt is mondta, hogy együtt akar működni Washingtonnal, aminek légvédelmi rendszerei nagyon fontosak országának. Amerika jelenléte ráadásul szintén elengedhetetlen a békefolyamatban az európai országok mellett. A koalícióról a következőket mondta:

„Az ukrán álláspont nagyon világos: Európának a tárgyalóasztalnál a helye a háború végén, ez kötelező, mert Európa erős. Megállapodtunk benne, hogy Európát Macron és Starmer fogja képviselni.”

Zelenszkijt arról is kérdezték, hogy az oroszokkal leülne-e tárgyalni, de szerinte „Putyin nem áll készen a közvetlen tárgyalásokra”. Hozzátette, az orosz elnök „háborút akar, és mit tud mondani egy háborút akaró ember a béketárgyalásokon?” Szerinte fontos egyébként, hogy Ukrajna erős pozícióban legyen, az képes méltányos és tartós békét hozni. Arra a kérdésre, hogy mi a konferencia utáni üzenete, azt mondta, motiváló volt a találkozó, és hogy az európai vezetők nem hagyták magára Ukrajnát. Márpedig ez jel Putyinnak, hogy Ukrajna nem adja meg magát és hogy erős ország. Végül azt is elmondta, az amerikaiak azt hiszik, működik a korábbi tűzszünet, de az oroszok nemrég ismét lőtték az ukrán energiahálózat elemeit, ezúttal Herszonban.

Az ukrán elnök arról is szót ejtett, hogy máshogy telik az idő egy olyan országban, amit naponta rakétáznak. Ezzel arra utalt, hogy az amerikaiak a gyors tűzszünetet hetekben, sőt hónapokban mérik. „Számunkra ezek az emberek egy másik bolygóról valók”, ami szerinte nem kritika, csak jelzés, hogy mások a napi realitások a békés Amerikában és a hadban álló Ukrajnában.

Tettrekészség

A találkozó előtt az volt a kommunikáció, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azért találkozik európai vezetőkkel hogy megvitassák, Európa milyen biztonsági garanciákat adhat Kijevnek egy tartós fegyverszünet esetén. Felmerül itt az esetleges békefenntartók kérdése is, amelyet szerdán Macron már belengetett. Franciaország ezzel párhuzamosan újabb, kétmilliárd eurós segélyt adott Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij már szerdán Párizsba utazott, ahol fogadta őt Emmanuel Macron. Macron szerint Oroszország továbbra is „háborúra vágyik” a tűzszünetre tett erőfeszítések közepette. A francia elnök szerint ezt mutatja az is, hogy Oroszország újabb feltételeket szab, míg Ukrajna feltétel nélkül belemenne a 30 napos átmeneti tűzszünetbe. A Le Monde szerint Macron a találkozó után telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel is.

Mindeközben változatlanul zajlanak az orosz-amerikai és az ukrán-amerikai tárgyalások, zömmel telefonon és Szaúd-Arábiában, a tárgyalóasztalnál. Eddig annyit sikerült tető alá hozni, hogy az ukránok bizonyos feltételekkel belemennének egy 30 napos tűzszünetbe, sikerült is egy olyan fegyvernyugvást tető alá hozni, ami az energetikai létesítmények támadását tiltaná – más kérdés, hogy már másnap megszegték a felek. A legfrissebb eredmény az amerikai közvetítésben, hogy küszöbön áll a Fekete-tengeren egy haditengerészeti fegyverszünet, valamint a 2023-ban behalt gabonaszállítási paktum újraélesztése. Mindehhez az oroszok azt a feltételt szabták, hogy oldják fel ellenük a szankciókat.

A tettre készek koalíciója egyébként részben pont amiatt jött létre, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokból Washington kihagyta az európai országokat, illetve szeretne sokkal kevesebbet költeni Európa védelmére. A koalícióhoz az Egyesült Államokkal fennálló feszült viszony miatt Kanada is csatlakozott.