Putyin belement egy korlátozott tűzszünetbe, 30 napig nem lövik az ukrán energiahálózatot

Kedden lezajlott a korábban belengetett telefonbeszélgetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. A Kreml közölte utána, belemennek Trump javaslatába egy korlátozott tűzszünetről, tehát nem támadják 30 napig Ukrajna energetikai hálózatát, a vonatkozó parancsokat már ki is adták. Az ukránok a korábbi, amerikaiakkal való tárgyalásokon már beleegyeztek ebbe, bár ők szélesebb körű fegyvernyugvást szorgalmaztak. Az oroszok a háború 2022-es kezdete óta támadnak Ukrajna-szerte erőműveket, trafókat, egyéb energetikai létesítményeket, de az ukrán haderő is lövi a frontvonalak mögötti orosz olajfinomítókat.

A beszélgetés orosz leirata szerint Putyin azt is követelte, hogy az ukránok a tűzszünet alatt ne indíthassanak mozgósítást, illetve ne vonhassák össze a csapataikat a határon. Az orosz fél a harcok leállításának egyik feltételéül szabta a külföldi katonai segítség (mind hadianyag, mind hírszerzés) teljes leállítását, amibe az európai szövetségesek nem mennének bele. A Kreml konstruktívnak mutatkozott a Guardian szerint a tengeri tűzszünet tekintetében, és 175 fős fogolycserébe is belement, hozzátéve, hogy 23 súlyosan sérült ukrán katonát is átadhat. Erre már szerdán sor kerülhet a CNN szerint.

A Fehér Ház közölte, az elnökök megállapodásra jutottak abban, hogy a békefolyamat első fázisa egy infrastruktúrát és energetikát célzó tűzszünet legyen, majd elkezdődhetnének a tárgyalások a fekete-tengeri fegyvernyugvásról. Mindezeket követhetné a teljes tűzszünet, és végül a béke. „Ezek a tárgyalások rögtön elkezdődnek a Közel-Keleten” – közölte a Fehér Ház, valószínűleg az eddig is a közvetítői szerepet játszó Szaúd-Arábiára utalva. A két elnök egyelőre nem állt ki a tárgyalások részleteiről beszámolni.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője az X-en szintén a fegyverszünetről írt. „Mindkét vezető egyetértett, hogy a konfliktusnak egy tartós békével kell véget vetni” – írta. Hozzátette, a háborúra elfecserélt vért és pénzt inkább az emberek szükségleteire kéne fordítani, ennek a konfliktusnak pedig sose szabadott volna elkezdődnie, és jóval előbb véget kellett volna érnie. A felek szerinte szót ejtettek a stratégiai fegyverek terjedéséről, valamint az Izrael és Irán közti feszültség csillapításáról is. Leavitt végül arról írt, nagy jövője lehet a javuló amerikai-orosz kapcsolatoknak, ami gazdasági megállapodásokban és geopolitikai stabilitásban ölthet testet.

Trump a közösségi oldalán, a Truth Socialön is megnyilvánult a telefonálás után. „Nagyon jó és produktív” volt a hívás szerinte, és hogy gyorsan el szeretnének jutni a teljes tűzszünetig. Hozzátette, az esetleges békeszerződés több pontjáról is szót ejtett Putyinnal. Szerinte mind Putyin, mind Zelenszkij szeretné, ha a több ezer katona megölésével járó konfliktusnak vége lenne – ami eleve ki se tört volna, ha ő az elnök – írta. Mindenesetre a tűzszünet hatályba lépett, „és remélhetőleg, az emberiség érdekében, elvégezzük a munkát!”

Ezt megelőzően egy orosz forrása azt mondta a CNN-nek, a két államfő közti beszélgetés „nagyon jól” ment, ugyanezt hangoztatta Dan Scavino, a Fehér Ház kabinetvezető-helyettese. Kirill Dmitrijev, Putyin különmegbízottja azt írta ki az X-re, hogy „a világ egy sokkal biztonságosabb hellyé vált ma”. A Kreml magyar idő szerint fél 7-kor, nem sokkal a két elnök kétórás telefonhívásának vége után adott ki némi információt, bár elég általánosat. A BBC szerint részletesen és őszintén eszmét cseréltek az ukrajnai konfliktus helyzetéről és a lehetőségekről, és mindkét elnök kifejezte óhaját a kapcsolatok normalizálása felé.

A legbizarrabb részt a Guardian emelte ki, miszerint Putyin javasolta, hogy az észak-amerikai és az orosz hokiligák (az NHL és a KHL) játékosai néha csapjanak össze egy amerikai-orosz mérkőzésen.

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz távozó német miniszterelnök egy közös sajtótájékoztatón reagált a limitált tűzszünetre. Scholz szerint ez jó kezdet, „de nem lehetséges megállapodás Ukrajna nélkül”. A következő lépésnek szerinte a teljeskörű fegyverszünetnek kell lennie, „amilyen gyorsan csak lehet”. Macron hozzátette, az első naptól békét akarnak, de ez Ukrajna nélkül nem megy.

Dmitro Kuleba volt külügyminiszter reagált elsőnek ukrán részről az Uniannak. A politikus azt mondta, „a legrosszabb verzió esetén Ukrajna eltűnik a térképről”. Az is lehetséges, hogy leállnak a harcok kis időre, és a felek tovább készülnek a háborúra, a területvesztést pedig nem ismerik el jogilag az ukránok.

A BBC kurta elemzése kitér rá, hogy nem feltétlen kapta azt a két fél, amire vágyott a telefonbeszélgetés során. Trumpnak nem sikerült Putyint a teljes szárazföldi, vízi és légi tűzszünetre rábeszélnie, bár az ukrán lakosoknak már mentsvárnak számít az energetika elleni támadások szüneteltetése is. Az ukrán hadseregnek azonban nem túl előnyös, hogy nem támadhatja az orosz haderőt üzemanyaggal ellátó finomítókat, olajlétesítményeket.

A beszélgetés csak azután esett meg, hogy az orosz elnök meglátogatta az orosz iparosok és vállalkozók gyűlését. A partnereit gyakran megvárakoztató államfő a gyűlésen beszélt a szerinte illegitim szankciókról, és hogy ezekkel akarják elszigetelni az országát, és „gyengíteni a gazdasági és technológiai lehetőségeit”.

Egy telefon elé

Trump már egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy a békeegyezmény „több elemében” megegyeztek előzetesen Putyinnal – írja a BBC. Arról írt platformjára, a Truth Socialre, hogy bizonyos dolgokban már megállapodtak, de sok mindenen kell még dolgozni. Így fogalmazott, nem tudni, milyen adatok alapján:

„Minden hét 2500 újabb katona halálát hozza mindkét oldalon, és ennek véget kell érnie MOST. Nagyon várom a hívást Putyin elnökkel.”

Korábban újságíróknak azt mondta, „majd meglátjuk, ki tudunk-e dolgozni egy békemegállapodást, egy tűzszünetet és békét, és azt hiszem, képesek leszünk ezt megtenni”.

Hétfő esti üzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Putyint, hogy direkt elnyújtja a háborút. „Ezt a javaslatot már régen megvalósíthatták volna” – mondta az államfő, aki szerint háborús időkben minden nap életeket jelent.

A BBC szerint vannak eltérő álláspontok arról a Trump-kormányzatban, milyen szinten áll most a békefolyamat. Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ukrán delegációval folytatott szaúdi találkozó után azt mondta, egy tárgyalási folyamatban vannak, és még nem „a specifikus körülményeknél”. Steve Witkoff, Trump közel-keleti tanácsadója, aki posztjától függetlenül találkozott Putyinnal múlt csütörtökön Moszkvában, szintén visszafogottan nyilatkozott.

A Fehér Ház szerint azonban a béke sosem volt még ilyen közel. Karoline Leavitt elnöki szóvivő azt mondta, hétfőn, Trump eltökélt, hogy békét teremtsen. Egy konkrétumot is mondott: egy erőműről beszélt „Oroszország és Ukrajna határán”, amiről ki kéne egyezniük a feleknek. Ez valószínűleg a zaporizzsjai hatalmas atomerőmű lehet, ami jelenleg orosz megszállás alatt van, közel a frontvonalakhoz, tehát messze nem a nemzetközileg elismert határ közelében (Witkoff szavaiból is ez tűnik valószínűnek). Trump is azt jelezte korábban, területekről és erőművekről biztos szó esik majd. Az erőmű a New York Times szerint nincs túl jó állapotban három év háború után, de mivel az Ukrajnából elfoglalt, megszállt területen van, az oroszok nem szívesen mondanának le róla.

Eközben Ukrajna európai szövetségesei, Nagy-Britannia és Franciaország azt követelik Putyintól, bizonyítsa tettekkel, hogy békét akar. Emmanuel Macron francia elnök Zelenszkij bátorságát dicsérte, hogy belement a fegyverszünetbe (a 30 napos tervből egyelőre nem lett semmi), majd kijelentette:

„Elég a halálból. Elég a lerombolt életekből. Elég a pusztításból. A fegyvereknek el kell hallgatniuk.”

David Lammy brit külügyminiszter azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet akar, ám szerinte Putyin nem gondolja komolyan a fegyvernyugvást. Figyelmeztetett, országának és a többi szövetségesnek több, ki nem játszott kártya van még a kezükben, amivel komoly tárgyalásra kényszeríthetik Moszkvát. Érdemes hozzátenni, hogy Keir Starmer és Macron brit és francia vezetők is egész jó viszonyban vannak Trumppal, és folyamatosan igyekeznek puhítani az ukrajnai álláspontját.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő semmilyen részletet nem árult el a leendő tárgyalások témáiról. Mindenesetre az oroszok egyik feltétele az ukránok által megszállt kurszki terület kiürítése lett volna, de mivel egy orosz offenzíva ezt nagyjából megszüntette, ez tárgytalanná vált – bár az ukránok tartanak ennek folytatásától és egy északi front megnyitásától a szumi térségben. Egy tűzszünet betartását ellenőrizni is kell, Putyin is tudja ezt, azonban a BBC emlékeztet, nem akarja NATO-tagok katonáit a fegyverszüneti vonalon látni (már Macron szerint nem kell Oroszország engedélye európai csapatok Ukrajnába küldéséhez). Maga az orosz elnök ahhoz is kötne egyébként egy fegyverszünetet, hogy a harctéri csend idején Ukrajna ne képezhessen és szerelhessen fel újabb csapatokat, valamint ne szerezhessen be új fegyverzetet – emlékeztet a New York Times.

Az orosz vezetés fő célja persze az, hogy a háborút szerintük kiváltó okokat is megszüntessék, tehát Ukrajna ne csatlakozhasson a NATO-hoz, és a katonai szövetség csökkentse jelenlétét a kelet-közép-európai régióban. Mindenesetre a NY Times megjegyzi, nehezen lesz összeegyeztethető a Kreml két vágya: nagy győzelmet aratni Ukrajnában, illetve jó viszonyt kialakítani Trumppal.

Mindeközben a Trump-kormányzat folyamatosan teszi a kisebb-nagyobb gesztusokat a Kreml felé. Hétfőn derült ki, hogy az Egyesült Államok március végéig kilép abból a nemzetközi csoportból, amelyet az ukrajnai invázióért felelős vezetők, köztük pl. Vlagyimir Putyin elnök felelősségének kivizsgálására hoztak létre. Ez élesen szembenáll azzal, hogy Trump többször vádolta meg már Ukrajnát a háború okozásával, és február 28-án látványosan össze is különbözött Zelenszkijjel a Fehér Házban – nem is írták alá az ukrajnai ásványkincsek jó részét Amerikának juttató egyezményt.

Lassú tűzön forralt béke

Március 12-én jelentette be Donald Trump, hogy amerikai küldöttség megy Oroszországba, hogy megvitassák az USA és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről, közvetlenül azután, hogy Ukrajna a Szaúd-Arábiában tartott amerikai–ukrán megbeszélésen beleegyezett a fegyvernyugvásba. A találkozó ukrán szempontból eredményesen zárult, ezután viszont az lett a fő kérdés, hogy mennyire tud az Egyesült Államok tárgyalni az agresszorral, Oroszországgal.

Putyin első reakciója a tűzszüneti javaslatról Trump szerint az volt, hogy „ígéretes, de nem teljes”, amire Volodimir Zelenszkij azt reagálta, Putyin szavai kiszámíthatóak, manipulatívak, és valójában folytatni akarja a háborút. Csütörtökön aztán Trump arról posztolt a Truth Socialön, hogy az Egyesült Államok múlt csütörtökön „nagyon jó és eredményes” megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Bejegyzésében azt írta, „nagyon jó esély van arra, hogy ez a szörnyű, véres háború végre véget érjen”.

Ugyancsak csütörtökön Putyin a tűzszünetről szóló sajtótájékoztatóján arról beszélt, támogatják a szünetet, „de van egy apróság”, az orosz elnök ezzel visszadobta azt a labdát, ami az amerikaiak és számos nyugat-európai ország vezetője szerint nála pattogott. Lényegében elismerte, hogy a jelenlegi helyzetben – amikor Putyin szerint „a kétezer kilométeres front minden pontján” orosz fölény érzékelhető – nem érdeke egy ilyen azonnali és feltétel nélküli tűzszünet. Annyira nem, hogy a Kurszkból épp kiszorulóban lévő ukrán katonáknak is megüzente: két választásuk van, hadifogság vagy halál.