Helyi információk alapján már több mint 400 gázai halt meg a váratlan izraeli támadásokban

Hétfőről keddre virradó éjszaka több gázai célpont ellen is légicsapást intézett az izraeli légierő.

– jelentette kedd hajnalban a Reuters hírügynökség. Az izraeli légierő több tucat légicsapást hajtott végre a Hamász létesítményei, fegyveresei és egyes vezetői ellen. Az AFP hírügynökségnek kedd délelőtt két Hamász-tisztségviselő elmondta, hogy egy légicsapásban

életét vesztette Mahmúd Abu Watfa tábornok, a Gázai övezet Hamász által vezetett kormányzatának belügyminisztere.

De támadás ért egy Gázavárosban található iskolát is, ahol földönfutóvá vált menekültek húzták meg magukat, de robbanásokat jelentettek az enklávé déli részén található Rafah városából, valamint a Rafahtól Kán Júnisz térségében található sátorvárosból.

Palesztin egészségügyi források az éjszaka folyamán egyre több áldozatról számoltak be, hajnalban még több mint 200, reggelre 330 nőtt az áldozatok száma a BBC híre szerint, délután viszont már több mint 400 áldozatról írtak. A sebesültek száma több száz – a halottak és sebesültek között is vannak csecsemők és kisgyerekek. A Hamász vezetése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szokása szerint az adatközlések során nem választotta külön a katonai és a civil áldozatokat, de a hírügynökségek által közölt képeken valóban sok gyerek holtteste látható. A minisztérium szerint már több mint 660 sérültet találtak, akikről azt mondták, hogy többségük nők és gyerekek. A térség 38 kórházából 25 nem tud sérülteket fogadni.

Az izraeli hadsereg (IDF) állítja, a légicsapásokkal a Hamász „felsőbb vezetőit” támadták; az IDF a Gázai övezetet irányító palesztin terrorszervezetet azzal vádolta, hogy a január 20-án életbe lépett tűzszünetet újrafegyverkezésre és új akciók előkészítésére használta fel. Izrael hasonló indokkal már a hétvégén is végrehajtott légicsapásokat, a Gázai övezet északi részén fekvő Beit Lahiában végrehajtott akcióban egy csempészésre használt drónt megszerezni próbáló hat terroristát (palesztin források szerint kilenc embert) likvidáltak.

Az IDF cikkünk megjelenése idején még nem közölt részleteket a kedd hajnali légicsapásokról, de Benjamin Netanjáhu miniszterelnök közleményben jelentette be, hogy utasította a hadsereget „erőteljes akciók végrehajtására a Hamász ellen”, miután a terrorszervezet hetek óta nem volt hajlandó újabb, az október 7-i terrortámadásban elhurcolt túszok szabadon engedésére, és nem fogadta el Steve Witkoff amerikai közel-keleti megbízott elképzelését a tűzszünet folytatásáról. Izrael korábban a Gázai övezetnek segélyszállítmányok leállításával, majd a (háború előtt) 2,2 millió lakosú enklávé áramszolgáltatásának felfüggesztésével próbált nyomást gyakorolni az egyszerű palesztinok sorsa iránt legendás közönnyel viseltető Hamászra.

A Reutersnek egy meg nem nevezett izraeli katonai vezető elárulta, hogy Izrael „addig folytatja az akciót, amíg arra szükség van”, és készen áll a szárazföldi offenzíva újraindítására is. Izrael a március közepéig mindkét fél által betartott tűzszüneti megállapodás értelmében kivonult a Gázai övezet területéről, azonban az egyiptomi határfolyosót, a „Philadelphi-korridor”-t a tűzszüneti megállapodást megsértve megszállás alatt tartja.

Izraeli lapértesülések szerint Izrael előre tájékoztatta az Egyesült Államokat a meglepetésszerű támadásról, melyet a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője úgy kommentált:

„A Hamász szabadon bocsáthatta volna a túszokat a tűzszünet kiterjesztéséért cserébe, de ezt megtagadva a háborút választotta”

A Hamász közleménye szerint Izrael egyoldalúan véget vetett a tűzszünetnek, és ezzel „ismeretlen végzetre” ítéli a Gázában maradt túszokat.

Izraelben az október 7-én elrabolt túszok hozzátartozói és a velük szimpatizálók politikai mozgalommá dagadt érdekképviseleti szervezete úgy reagált a harcok visszatérésére, hogy az izraeli kormányzat „úgy döntött, magára hagyja a túszokat”, és „a katonai nyomás fokozásával a túszok és a katonák életét is kockára teszi”.

Nem tudtak megállapodni a folytatásról

A január közepén nemzetközi közvetítők segítségével nyélbe ütött, és január 19-én életbe lépett gázai tűzszüneti megállapodás első fázisa márciusban járt le, és a két fél eltérő módon képzelte el a folytatást. Izrael az első fázis kiterjesztését szorgalmazta, hogy cselekvési szabadságát megőrizve, a fegyvernyugvásért cserébe néhány hét alatt kiválthassa a fogolycsere után Gázában maradt 24 túszt – lényegében erről szólt Witkoff javaslata is, mely a muszlim és zsidó vallási ünnepek, a Ramadán és Pészach végéig terjesztette volna ki a fegyvernyugvást, cserébe az összes túsz elengedéséért. A Hamász viszont attól tartott, hogy ha kifogy a túszokból, Izrael folytatja a terrorszervezet megsemmisítését célzó hadjáratot, ezért legalább ideiglenesen továbblépne a tartós tűzszünetet és teljes izraeli csapatkivonást előíró – de a lépések részleteit nem rögzítő – második fázisra.

A tűzszünetet fenyegető nézetkülönbségekről és politikai számításokról itt írtunk részletesen.