Megszavazta a német parlament alsóháza az alkotmánymódosítást, amivel több százmilliárd euró hitelt vehetnek majd fel

Több órás heves vita után elfogadta a német parlament az alkotmánymódosítást, ezzel az 500 milliárd eurós kiadási csomagot, enyhítették az alkotmányban rögzített hitelfelvételi korlátokat. Így növelhetik a biztonsági kiadásokat, a német államadósság akár 70 százalékkal is növekedhet.

A CDU/CSU, az SPD és a Zöldek elérték a szükséges kétharmados többséget, sőt túl is lépték: 489 voks kellett az alkotmánymódosításhoz, a 736 képviselőből 513 szavazott mellette.

A jogszabályt a Németország 16 szövetségi államának kormányait képviselő felsőháznak is el kell fogadnia, erre a tervek szerint pénteken kerülhet sor. A reformok a 2008-as globális pénzügyi válság után bevezetett, de azóta sokak által kritizált, elavultnak és Németországot „költségvetési kényszerzubbonyba” szorító úgynevezett adósságfék jelentős visszavágását jelentik.

Az alkotmánymódosításról a német politikában szokatlan módon még a leköszönő, vagyis a 2021-ben megválasztott parlament döntött. Az idén februári előrehozott választáson megválasztott új parlament március 25-én veszi át a mandátumát.

Merz és az SPD azért szerette volna mindenképp a leköszönő parlamenttel elfogadtatni a jogszabálymódosítást, mert az új parlamentben már nem lesz meg a többsége az azt támogató pártoknak. A szélsőjobboldali AfD és a szélsőbaloldali Linke ugyanis olyan jó eredményt értek el, hogy a képviselői helyek több mint egyharmadát szerezték meg. Egyik párt sem támogatja a védelmi kiadások növelését, és így a CDU-CSU-SPD-Zöldek által összerakott alkotmánymódosítást, amelyhez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A terv bírálói – köztük többen saját pártján belül is – „választási csalással” vádolták Merzet, amiért kampánya során a kiadások visszafogását ígérte, győzelme után néhány nappal azonban bejelentette a költségvetési politika megváltoztatását.

A Zöldek nagy örömére a csomag része lett egy 100 milliárd eurós (40 ezer milliárd forintos) klímavédelmi alap, aminek forrása az ötször ekkora infrastrukturális alap lesz. Csütörtökön növelték meg ezt az alapot még 50 milliárd euróval, estébe nyúló, hosszas tárgyalások után.

További 100 milliárd eurót kapnak a szövetségi tagállamok, a Bundeslandok, és lehetővé teszik nekik a GDP-jük 0,35 százalékáig a hitelfelvételt. Szintén a Zöldek lobbijának eredménye lett, hogy a csomag infrastrukturális forrásait épp zajló beruházásokra csak kivételes esetekben lehet felhasználni.

Az adósságféken a Zöldek nyomására nemcsak a védelmi kiadások terén, hanem a kiberbiztonság, a polgári védelem, a hírszerzés és a nemzetközi jog megsértésével megtámadott államok támogatása (itt nyilván Ukrajnáról van szó) terén is lazítanak. Ha e témakörök kiadásai meghaladják a GDP 1 százalékát, hitelből is finanszírozhatókká válnak majd.

Arról, hogy ennek milyen következményei lehetnek a világ gazdaságára, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban. A német választások következményeivel és az új kormány kihívásaival ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk.