A magyar vétóból az lett, hogy az EU-ban most Orbán elszigeteltségéről beszélhetnek

Felemás eredménnyel zárult az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozója. A két téma egyikében, a védelempolitikánál egy olyan területen mutattak egységet, amely hagyományosan nem az EU asztala. A másikban, Ukrajnánál viszont nem voltak erre képesek Orbán Viktor miatt, és már az előjelek alapján sem igazán törekedett megegyezésre sem a magyar miniszterelnök, sem a többi vezető. Utóbbiak viszont meggyőzték Robert Fico szlovák kormányfőt, így azt tudták mutatni, hogy Orbán elszigetelt a többi 26 ország konszenzusával szemben. Az egész csúcs hangulatát pedig sokkal inkább az ukrán téma határozta meg.

Orbán ellenkezése nemcsak új katonai támogatásról szólt, amiről végül még a többiek sem mondtak ki semmi konkrétat. Ahogy előre jelezte, már olyan fordulatokhoz sem csatlakozott a végkövetkeztetésben, amelyhez eddig éveken át igen. A csúcs után meghirdetett, ukrán EU-csatlakozásról szóló véleménynyilvánító szavazása és az ahhoz fűzött megjegyzései is abba az irányba mutatnak, hogy leszámoljon a konszenzussal, de ezeknek a lépéseknek még nincs azonnali gyakorlati következményük.

Így az lesz érdekes, mi lesz például az Oroszországgal szemben bevezetett EU-s szankciók napokon belül esedékes hosszabbításánál – főleg úgy, hogy Donald Trump amerikai elnök épp újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot.

Orbán már az előzetes levelében jelezte, mire készül

Az Európai Tanács hivatalosan nem jogalkotó. Személyi ügyeket leszámítva nem szavaz, a hivatalos ülései végén egyhangúlag kiad egy következtetésnek nevezett dokumentumot azzal, mire jutottak. Ugyanakkor a tagállamok vezetése itt tudja a legmagasabb politikai szinten megvitatni a legfontosabb kérdéseket, irányt mutatni az uniós intézményeknek.

A Válasz Online írt először Orbánnak a múlt hétvégén António Costának, az Európai Tanács elnökének küldött leveléről, a lap szerint előzetesen arról szólt a vita, hogy adjanak-e egy katonai támogatási csomagot Ukrajnának. Ezzel eredetileg az ország alkuhelyzetét javították volna, de a fontosságát növelte, hogy az Egyesült Államok a napokban bejelentette: szünetelteti a fegyverszállításokat.

Logikus és következetes is lett volna, hogy ezzel van a baj: a kifejezetten katonai segítségnyújtást a magyar kormány eddig is igyekezett ellenezni. A támogatásnál viszont nem említett senki valamilyen konkrét uniós alapot, azaz azt a kormányok dobták volna össze, így ezt akár a magyar kormány beleegyezése nélkül, önkéntesen is megtehették. Az egyre sürgősebb helyzetben borítékolható volt, hogy a kimaradás fogja feloldani a helyzetet a győzködés helyett. Az ötletről a külügyminiszterek már korábban tárgyaltak, és Szijjártó Péter jelezte, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet.

A levél viszont a szövegében nem említette ezt az elképzelést. Bár a kiszivárgott hírek alapján erre a következtetések egy kezdeti, nem végleges változata utalt volna, ezt kiszedték, majd felpuhítva visszatették. A végső, de csak a 26-ok által, Orbán nélkül elfogadott szövegrész nem is mond sok konkrétat. Üdvözli, hogy „a tagállamok készek sürgősen fokozni az Ukrajna sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kezelésére irányuló erőfeszítéseket”. Emellett felszólítja a minisztereket, hogy mielőbb mozdítsák elő „az Ukrajnának nyújtott megnövelt uniós katonai támogatás koordinálását célzó” kezdeményezéseket. Ha csak ez lett volna Orbán baja, ez az egy bekezdés mehetett volna külön.

Az Európai Tanácsban eddig is rendszeresen elfogadtak olyan szövegeket, amik az elkötelezettségüket hangsúlyozták többek között a katonai támogatás mellett, de – ahogy korábban, úgy most is – ehhez hozzátettek egy gumikivételt, amit ugyan a semleges országokra szabtak, de akár a magyar kormány is mutogathatott rá. Bizonyos fordulatok időről időre ismétlődnek a következtetésekben, a dokumentumok Ukrajnáról szóló részének derekát ilyen korábbról újrahasznosított mondatok adják.

Orbán levele ugyanakkor sokkal általánosabb ellenzésről szólt. Azt mondta ki, hogy a helyzet szerinte megváltozott, így a már korábban – általa is – elfogadott dokumentumok irrelevánsak. Magyarul már az állandó gerincüket adó résszel is baja van. Nem azt javasolta, hogy a katonai támogatást vegyék ki, ezt meg sem említette külön. Azt tanácsolta, hogy meg se próbáljanak bármit is elfogadtatni Ukrajnáról írásban, különben megosztottságot mutatnak, azaz már előzetesen is vétóra utalt.

Az üzenet nem az volt, hogy ne próbálkozzanak katonai segéllyel, hanem hogy elérkezettnek látja az időt a konszenzus felrúgására, aminek eddig a szóbeli puffogás mellett ő is része volt. Így is tett.

Ennek azonban egyelőre nincs közvetlen, azonnali gyakorlati következménye, de elvi igen: azt jelzi, hogy már nincs egyhangú támogatás az uniós tagjelölt ország mögött.

Ukrajna támogatása amúgy is egyre inkább átterelődik egy önkéntes csoporthoz: nemcsak uniós, hanem más európai és akár a kontinensen kívüli országok körébe, ami a párizsi és londoni csúcstalálkozókon formálódik. A „tettre készek koalíciójának” keretét a résztvevők alapján inkább a NATO adja néhány tagot leszámítva, mint egy kibővített EU.

Mi van a szövegekben?

Az uniós vezetők láthatóan nem is nagyon győzködték Orbánt. Előbb a védelempolitika megerősítéséről szóló részt fogadták el, de ez még alig jelent meg külön, már a 26-ok által elfogadott másik nyilatkozatot is nyilvánosságra hozták. A Politico és az Euronews szerint negyedórát töltöttek az EU-hoz rendelt képviselőiken keresztül már leegyeztetett szöveggel.

Ukrajnáról mindössze annyi maradt közös, hogy csütörtökön tárgyaltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, tárgyaltak a fejleményekről, a következő csúcstalálkozón pedig visszatérnek a témára.

A 26-ok nevében kiadott részbe kerültek olyan mondatok is, mint például megingathatatlanul támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül. A fordulat eddig rendszeresen visszaköszönt az egyhangúlag elfogadott záródokumentumokban. A csütörtöki szöveg utal is rá, hogy az Európai Unió a kezdetektől Ukrajna mellett állt, a 26-ok nevében kiadott rész szerint pedig a jövőben is így fog tenni.

Kiemelik, hogy Ukrajna nélkül nem tárgyalhatnak Ukrajnáról. (Tavaly Orbánnal együtt jelezték, hogy az ország nélkül semmit sem kezdeményezhetnek róla.) Az európai biztonságáról sem tárgyalhatnak Európa nélkül, amivel Ukrajna és a világ biztonsága összefonódik. Tűzszünetet csak akkor köthetnek, ha a folyamat átfogó békeegyezményhez vezet, ami tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét, valamint hiteles biztonsági garanciákkal rettenti el Oroszországot a további támadásoktól.

Ukrajnát a lehető legerősebb helyzetbe kell hozni, hogy erőn keresztül érjenek el békét. Ehhez a 26-ok nevében kiadott szöveg szerint az EU eltökélt, hogy (szintén korábbi, 27-es nyilatkozatokat idézve) politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást adjon, beleértve a további szankciókat, és folytatják a rendszeres pénzügyi támogatást. A teljes szöveghez hozzáadják a szokásos fordulatot, hogy nem érinti egyes tagállamok különleges védelempolitikáját, amit a semleges országokra szoktak érteni.

Többek között megemlítik azt a G7-es kölcsönt, amit orosz vagyon segítségével törlesztenek. Ezt a tavalyi soros magyar elnökség alatt, magyar tartózkodással fogadták el, és Orbán rögtön Trump megválasztása után elkezdte feszegetni a sorsát.

A 26-ok nevében kiadott szöveg utal az új katonai segélycsomagra, de nincs benne összeg, csak eszközöket sorol, és üdvözli a tagállamok hajlandóságát a támogatás fokozására. Készek arra is, hogy biztonsági garanciákhoz járuljanak hozzá.

Ficót a gáztranzittal szerelték le, így Orbán elszigeteltségét mutathatták

Az uniós többség ráadásul maga mellett tudta tartani az előzetesen szintén vétóra utalgató Robert Ficót. A szlovák kormányfő múlt hét végén bejelentette, hogy Szlovákia nem támogatja Ukrajnát sem pénzügyileg, sem katonailag. Szerinte Ukrajna nem elég erős a kedvező tárgyalási pozícióhoz, ezért a következő EU-csúcson azonnali tűzszünetet fog javasolni, noha ezt a legtöbb tagállam és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elutasítja. Ők igazságos és biztonsági garanciákat magában foglaló békét szeretnének elérni.

A szlovák miniszterelnököt olyan üggyel sikerült meggyőzni, amely miatt már év eleje óta hangosan panaszkodik, és ami épp Ukrajnával függ össze: az orosz gáztranzit leállításával Ukrajnán keresztül. Ez anyagilag is érvágás a szlovákoknak, mert Szlovákián keresztül pénzért továbbították a földgázt Magyarországra. Most megfordult a helyzet: magyar irányból jön a gáz a déli gázfolyosón. Nem csoda, ha ugyan a magyar kormány is tiltakozik a több tranzitország jelentette kockázat miatt a déli útvonalon, de a szlovákok drasztikusabb válaszlépéseket lengettek be, például az áramkivitel leállításával fenyegetőztek Ukrajna felé.

Ficót azzal is könnyebben behúzhatták, hogy csak felpuhítva került be a katonai segélyre utaló rész a záródokumentumba, de egy bekezdés is lett benne kifejezetten Szlovákiáról és az ukrajnai földgáztranzitról. Még ezt a részt is a 26-ok által csatolt szöveghez tették hozzá, így Fico Orbánnal ellentétben fel tudott mutatni valamilyen eredményt, még ha ennek nincs is nagy gyakorlati jelentősége.

Bár a Politico korábban arról írt, hogy orosz gázról van szó, ezt nem mondták ki. „Az Európai Tanács felszólítja a Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy fokozzák az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy működőképes megoldásokat találjanak a gáztranzit kérdésére, figyelembe véve ugyanakkor a Szlovákia által megfogalmazott aggályokat is.” Ahogy arról korábban írtunk, az ukránok oroszt gázt nem, azerit szívesen továbbítanának, az Európai Bizottság pedig épp egy olyan terven dolgozik, amivel teljesen leszakadnának az orosz energiaforrásokról. Fico pénteken már jelezte is, hogy az azeri lehetőség benne van a pakliban.

A szlovák miniszterelnök átállításával azt mutathatták, hogy Orbán egyedül maradt. Ezzel elszigetelte magát a konszenzustól az EU-csúcson, hangoztatta António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki szerint ez nem megosztottság. A magyar miniszterelnök a csúcstalálkozó után viszont elővette azt a korábbi érvét, hogy az Európai Unió szigetelte el magát az USA-tól és Oroszországtól, amivel szemben szankciók is életben vannak.

Nem ez az utolsó alkalom, hogy a kormány elmehet a falig és tovább

Épp a szankcióknál jön a következő vétólehetőség. Van, amit nem lehet az összesített EU-s szintről önkéntes keretbe átterelni, és ilyen a már meglévő büntetőintézkedések meghosszabbítása. Két fajtájuk van: a gazdaságiak és a személyek elleniek. Előbbieket februárban hosszabbították meg fél évre a gáztranzit miatt kért „biztosítékokért” cserébe. Az akkori nyilatkozat egy jogi következmények nélküli dokumentum, de Szijjártó már akkor utalt rá, hogy ettől függhet a beleegyezése a márciusban lejáró, személyek elleni szankciók kiterjesztésénél, ezekről szerinte március 10-ig, vagyis hétfőig kellene dönteni.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint négyből két követelésüket már meg is sértették. Az egyik, hogy a két ország bevonásával tárgyaljanak Ukrajnával, de egy találkozón csak a szlovákok és az ukránok voltak ott. (A korábbi szlovák tiltakozás miatt már a nyilatkozat előtt elkezdtek ilyen körben egyeztetni.) A másik, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint ukrán drón támadta meg a déli gázfolyosó egyik kompresszorállomását. A nyilatkozat szerint az Európai Bizottság elvárja, hogy minden harmadik ország tartsa tiszteletben a tagállamok energiabiztonságát, és ezért kész intézkedéseket hozni.

A vétó mindenesetre nem az egyetlen lépés a héten, amivel Orbán az EU Ukrajna-politikáját feszegeti. Alig ért véget a csúcs, a már hetek óta támadott ukrán EU-tagságról jelentett be „véleménynyilvánító szavazást” az irányított kérdéseket feltevő nemzeti konzultáció mintájára. Orbán Viktor egy – magyar részről borítékolható – elutasító eredményt felmutatva ezt is könnyebben megakaszthatná, bár a folyamat még nagyon messze van a végétől.

Egyelőre ott tartanak, hogy az első fejezetcsoportot egyáltalán megnyissák az irgalmatlan méretű uniós joganyagból. A lengyelek ezt még az elnökségük idején, azaz ebben a félévben szeretnék elérni. A 35 fejezet megnyitásához és lezárásához, valamint magához a csatlakozáshoz is egyhangú döntés kell – azaz lesz még bőven itt is lehetőség, hogy Orbán vétóval fenyegessen.

A csúcstalálkozón csak mellékesen került elő a téma. Gitanas Nausėda litván elnök javasolta, hogy kerüljön be egy céldátum a következtetésekbe, mondjuk 2030. A Politico szerint néhányan eljátszottak az ötlettel, amikor világos lett, hogy Orbán kimarad az Ukrajnáról szóló résznél, de nem mentek tovább az általános támogatás kimondásánál a tagság felé vezető úton.

Erre számítottak Orbántól

A magyar miniszterelnök lépése várható volt, nyilatkozta horvát kollégája, Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Dnevnik szerint az ülésről hazafelé. Orbán írt egy levelet, amiben ezt az álláspontját fejezte ki. Voltak próbálkozások a párbeszédre, de nem változtatott az álláspontján, ami közel három éve különbözik a miénktől, így ez mára az általános helyzet, mondta Plenković.

Hasonlóképp látta dán kollégája, Mette Frederiksen. „Jó pár találkozón részt vettem már”, Orbán már egy ideje „máshogyan pozicionálta magát ebben a háborúban” – mondta a Politico szerint.

A magyar miniszterelnök következetes volt, más az álláspontja, de mindig lehetővé tette, hogy végezzük a dolgunkat, jelentette ki az ANSA hírügynökségnek Giorgia Meloni olasz kormányfő.

Nem lepődött meg, de aggódik Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Aftonbladet alapján. Az eredmény 26:1 Orbán ellen, és a magyar kormányfő egyedül nem erős, vélte. Kristersson szerint ő is világossá tette neki, mit gondolnak a tetteiről.

Olaf Scholz leköszönő német kancellár még a kérdést se hagyta végigmondani, amikor meghallotta, hogy Orbánról és a zárónyilatkozatról kérdezik az ülés utáni sajtótájékoztatóján. A német kormány leirata szerint rávágta, hogy a magyar miniszterelnök nem gyakran szokott ilyet csinálni, az EU-t pedig nem borította fel, közösen fognak tárgyalni.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök élesebben fogalmazott a Guardiannek. Oroszország keresi az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat, hogy megossza a nyugatiakat. Szerinte senki nem akart volna Orbán Viktor lenni, amikor a hallgatag, de végül a többiekkel szavazó szlovákokat leszámítva mindenki Ukrajna jövőjéről beszélt. Ephialtésszal, a perzsákat a Thermopülai-szorosnál feltartó spártaiak árulójával vont párhuzamot, akit a megbízói is megvetettek.

Rácz András Oroszország-szakértő szerint „a tegnapi vétóval Orbán Viktor egyedül Oroszország érdekét szolgálta, senki másét”. A magyar ellenzéki reakciókat itt gyűjtöttük össze.