Macron: Oroszország fenyegetést jelent Európa számára, manipulálta a romániai és moldovai választásokat

Emmanuel Macron francia elnök szerda este televíziós beszédében figyelmeztette Európát: új korszak kezdődött, amelyben nem biztos, hogy az Egyesült Államok továbbra is megbízható szövetséges marad. Macron szerint Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent a kontinensre, miközben Washington vámokat tervez bevezetni Európával szemben, és az ukrajnai háborúban is csökkentette támogatását. A francia elnök hangsúlyozta, hogy Európának meg kell erősítenie saját védelmét és önálló döntéseket kell hoznia a kontinens jövőjéről.

Macron beszédében kijelentette:

„Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára.”

A francia elnök szerint Putyin rendszere határokat sért, ellenfeleit likvidálja, beavatkozik más országok választásaiba – külön kiemelte Románia és Moldova esetét –, valamint kibertámadásokat hajt végre európai célpontok ellen. Szerinte ebben a veszélyes világban „őrültség lenne nézőként ülni”, miközben Oroszország fokozza fegyverkezését.

A francia államfő szerint Európának nem szabad külső szereplőkre hagyatkoznia saját védelme kapcsán. Megerősítette, hogy egy tartós béke érdekében összehívja az elkötelezett országok vezetőit, és stratégiai vitát kíván indítani az európai védelmi kérdésekről, beleértve a nukleáris elrettentést is.

A francia elnök egyúttal utalt Franciaország nukleáris kapacitásaira is, amelyek szerinte az elrettentés eszközét jelenthetik, és felvetette, hogy Párizs akár az egész kontinens védelméről is gondoskodhat. „Úgy döntöttem, hogy megnyitom a stratégiai vitát arról, hogyan védhetjük meg európai szövetségeseinket nukleáris elrettentésünkkel” – jelentette ki Macron.

Macron kiemelte, hogy az Egyesült Államok álláspontja megváltozott az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és Washington vámokat tervez bevezetni az Európai Unióval szemben. A francia elnök kijelentette:

„Készen kell állnunk, ha az USA többé nincs a mi oldalunkon.”

Utalt arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos vámokat helyezett kilátásba az európai termékekre, amit Macron „érthetetlennek” nevezett. Hozzátette, hogy megpróbálja meggyőzni az amerikai vezetést a tervek feladásáról, és a francia kormány hamarosan egy válaszstratégiát dolgoz ki.

Macron szerint Európának saját hadiipari kapacitását kell növelnie, közös katonai beszerzéseket kell végrehajtania, és erősítenie kell védelmi együttműködését. Bejelentette, hogy:

• találkozót szervez a hadiipari szektor vezetőivel,
• vezérkari főnöki csúcstalálkozót tart,
• és megerősíti az európai haderő finanszírozását anélkül, hogy növelné a költségvetési hiányt vagy adókat emelne.

Macron kijelentette, hogy nem lehet olyan békeszerződés, amely Ukrajna kapitulációján alapul. Úgy vélte, hogy az amerikai-orosz tárgyalások Ukrajna részvétele nélkül elfogadhatatlanok, és emlékeztetett arra, hogy a korábbi minszki fegyverszüneti megállapodásokat is európai közvetítéssel kötötték meg.

A francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök egy új béketervet dolgozott ki, amelynek kulcselemei:

• Ukrajna katonai támogatásának folytatása,
• az ország szuverenitásának elismerése a tárgyalásokon,
• és egy védelmi garancia, hogy Oroszország ne támadhassa meg újra az országot.

Macron és Starmer egy korlátozott, egy hónapos tűzszünetet javasolt, amely a légicsapásokra, a tengeri hadműveletekre és az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozna.

A francia elnök nem zárta ki az európai csapatok Ukrajnába telepítését egy jövőbeli békeszerződés biztosítása érdekében. Bár Moszkva már jelezte, hogy nem fogadna el ilyen megoldást, Macron szerint Európának készen kell állnia minden forgatókönyvre.

A kérdés az EU-csúcson is napirendre kerül, ahol a vezetők Ukrajna támogatásáról és az európai védelem jövőjéről tárgyalnak.

A kontinens azonban nem egységes a támogatás kérdésében. Magyarország és Szlovákia azonnali tűzszünetet szorgalmaz, és a Trump-féle békepolitikát támogatja.

A „hajlandók koalíciója” néven emlegetett csoport – amelyben Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Törökország és más Ukrajnát támogató országok is részt vesznek – EU-kereteken kívül is együttműködne Ukrajna támogatásában. Ez lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozatalt akadályozó tagállamokat megkerüljék.

A Sky News értesülései szerint felmerült egy négyoldalú csúcstalálkozó ötlete Donald Trump, Emmanuel Macron, Keir Starmer és Volodimir Zelenszkij részvételével Washingtonban. A cél az lenne, hogy közös nevezőre hozzák az amerikai, európai és ukrán álláspontokat a háború lezárásáról.