Az izraeli hadsereg jelentése elismerte, hogy súlyos hibák vezettek az október 7-i terrortámadáshoz

Csütörtökön publikálta az izraeli hadsereg (IDF) a 2023. október 7-i támadásról szóló átfogó vizsgálat eredményeit. Az IDF a Hamász és a vele szövetséges gázai terrorszervezetek nagyszabású támadásának 41 összecsapását értékelte ki, és négy fő stratégiai megállapításon keresztül mutatta be az izraeli vezérkar és katonai hírszerzés hibáit. Az időben a 2014-es gázai háborúig visszanyúló vizsgálat nem terjedt ki a politikai döntéshozók felelősségének firtatására – annak ellenére, hogy a Netanjahu-kormányzat is csúnyán benézte a Hamász alapvető céljait –, a kormányzat ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a vizsgálatok a háború vége után indulhatnak csak meg.

A Times of Israel által részletesen ismertetett jelentés alátámasztja a közvetlenül a támadás után felmerülő gyanút, miszerint az IDF kolosszális hibákat vétett a támadást megelőző évek alatt, a támadást közvetlenül megelőző órákban, illetve a támadásra adott közvetlen reakcióiban is.

Izrael elhitte, hogy a Hamász felelős, mérsékelt kormányerővé vált

Az IDF Gázával foglalkozó elemzői és a vezérkar elhitte a Hamásznak, hogy a terrorszervezetnek nem áll érdekében egy nagyszabású hadművelet – erre utalt az is, hogy a Hamász 2022-ben távol tartotta magát az Iszlám Dzsihád miniháborújától –, alagúthálózatát nem fejlesztette jelentős mértékben. A jelentés megállapította, hogy a hadsereg védelmi stratégiájában – a világtörténelemben nem elsőként elkövetve a hibát – túlságosan ráhagyatkozott a szenzorokkal és automata lövegtornyokkal ellátott, a talajszint alá mélyen benyúló határkerítésre, melynek elvileg minimum az izraeli erősítés beérkezéséig fel kellett volna tartania a rohamot.

A Hamász gázai vezetőjéről, Jahjá Szinvárról a vezetés elhitte, hogy pragmatikus politikussá vált, aki legfeljebb az Izraellel szemben – igen csekély – zsarolási potenciált jelentő rakétakészlet fejlesztésében érdekelt. Pedig a Hamász már 2022 áprilisában elrendelte egy nagyszabású támadás kidolgozását, az év szeptemberére pedig az akció 85 százalékos készültségi fokozatra került. A terrorszervezet 2023 májusában tűzte ki a támadás időpontját október 7-re (a Szimhat Tóra ünnepére).

A Hamász szándékainak teljes félreértése nem csak a terrorszervezetet dicséri, hiszen – ahogy az korábban kiszivárgott – a katonai hírszerzés több támadási terv birtokába jutott az elmúlt években, de ezeket megvalósíthatatlannak és irreálisnak minősítve nem vette komolyan.

A hadvezetés nem vette komolyan a támadás előestéjén befutó figyelmeztetéseket

A jelentés szerint az IDF-hez nem kevesebb mint öt különböző információ is befutott 2023. október 6-án „szokatlan” aktivitásról, azonban egyiket sem értékelték azonnali támadásra utaló jelként. A támadásra utaló öt jel közül az IDF-jelentés négyet az információforrás védelme érdekében nem nevezett meg konkrétan, de az kiderült, hogy a hírszerzés a támadás előestéjén érzékelte, hogy a Hamász elit egysége, a Nukba katonái tömegesen kezdtek el aktiválni izraeli SIM-kártyákat.

Az egyes jelzések közül több nem is jutott el a parancsnoki láncolat csúcsáig, más jelzéseket félreértelmeztek vagy negligáltak. Ahogy az korábban kiszivárgott, hajnali fél négykor felkeltették Herzi Halevi izraeli vezérkari főnököt, majd 5-kor tartottak egy megbeszélést a hadsereg más parancsnokaival, azonban ez nem eredményezte a készültség fokozását. A terrortámadás így teljesen készületlenül érte a hadsereget.

A támadás hajnalán 767 katona állt szemben 5000 terroristával

A jelentés megállapítja, hogy a hibáknak köszönhetően az IDF határőrizete a normális ügymenet szerint zajlott; október 7-én a Dél-Izrael védelméért és a gázai határ őrzéséért felelős Gáza hadosztályból összesen 767 katona volt mozgósítható a régióra támadó nagyjából 5000 terroristával szemben – ez a 767 katona is egy 59 kilométer hosszú frontvonalat védett. A Hamász támadásának első hulláma reggel 6:29-kor indult meg; ekkor mintegy a Nukba 1175 harcosa 114 ponton törte át a határzárat. Az áttörést 1406 rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta kilövésével fedezték; ezek a határövezet településeit és bázisait vették célba.

Az áttörés után a támadásban részt vevő erők úgy szétspricceltek, hogy az izraeli hadvezetés képtelen volt rangsorolni a megvédendő objektumok között. Ugyan már a támadás után 8 perccel kiadták a legmagasabb fokú riasztást, de a Gáza hadosztály parancsnoki és kommunikációs rendszere súlyos károkat szenvedett – az egység főhadiszállását is támadás érte –, a rakétatűz pedig hátráltatta az erősítés elindítását. A támadás hírére több rendőri és katonai egység parancsnoka önállóan döntött a bevetésről, de sokan leragadtak a Szderót városában, ahol a közösségi médiában terjedő posztok alapján a legsúlyosabb harcokat feltételezték.

A hadosztály a meglepetésszerű támadásban gyors vereséget szenvedett, azonban a vezérkar sem a támadás méreteit, sem az abban részt vevő izraeli egységekre leselkedő veszélyt nem ismerte fel, és ezért képtelen volt kellő mennyiségű katonát vezényelni a határ menti bázisok és települések védelmére. Pedig alapvetően Izrael nemcsak haditechnikai, hanem létszámfölényben is van a palesztin terrorszervezetekkel szemben.

Azonban a jelentésből kiderül, hogy a megingást néhány óra alatt sikerült korrigálni: az IDF az egyes gócpontokon folyó harcok vezetésére külön tiszteket nevezett ki, és dél után már a Hamász alig tudott túszokat ejteni.

A Gáza hadosztály parancsnoka, Avi Rosenfeld dandártábornok 2024 júniusában, a Déli Parancsnokság vezetője, Jaron Finkelman vezérőrnagy 2025 januárjában adta be lemondását; Herzi Halévi vezérkari főnök márciusban távozik posztjáról.