Megállapodhattak az ukránok Trumppal az ásványkincseikről

Megállapodhatott Ukrajna és az Egyesült Államok az előbbi területén fellelhető ásványkincsekről, kiemelten a ritkaföldfémekről – írja a BBC News. A Financial Timesra (FT) és az AFP hírügynökségre hivatkozva azt írják, még nem írták alá a felek a megegyezést. Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes azt mondta az FT-nek, az ásványvagyon csak része az egyezségnek, legalábbis az amerikai fél ezt ismételte el többször korábban.

Az AFP-nek egy ukrán kormánytisztviselő azt mondta, pénteken terveznek egy washingtoni utat, hogy aláírják a megállapodást, a Sky News szerint maga Volodimir Zelenszkij elnök utazik Amerikába. Donald Trump elnöki rendeletek keddi aláírásakor szintén azt mondta: „Úgy hallom, pénteken jön.” Hozzátette, számára rendben van, hogy ha Zelenszkij is szeretné, akkor aláírhatják együtt az egyezményt.

Trump nem sokkal később arra a kérdésre, mit nyer Ukrajna a megállapodással, azt felelte: „A harc jogát.” Azt is mondta, az ukránok nagyon bátrak, de az amerikai pénz és fegyverek nélkül ez a háború hamar véget érne. Arról is beszélt, hogy „valamiféle békefenntartásnak” kell jönnie egy békeszerződés után olyan formában, ami mindenkinek elfogadható. Hogy a fegyverzet és lőszer Ukrajnába szállítása fennmaradhat-e, Trump azt válaszolta, „talán addig, amíg meg nem állapodunk Oroszországgal”. Szerinte épp ezért szükséges a megegyezés, mert máskülönben folytatódnak a szállítások.

Az ukrán elnöki hivatal is megerősítette a fejleményeket a Kyiv Independent ukrán lapnak, bár maga Zelenszkij a szövetségeseinek való köszönetnyilvánításokon túl nem tett említést az egyezségről. A megállapodást majd az ukrán parlamentnek is el kell fogadnia.

A BBC ukrán lapokat idézve arról ír még, hogy a dokumentumot várhatóan a két ország külügyminiszterei, Andrij Szibiha és Marco Rubio írják majd alá. Az érintett felek létrehoznak majd ezenkívül egy Újjáépítési Beruházási Alapot, amit „az országok tényleges hozzájárulása alapján számítanak ki”. Ukrajna voltaképp az eladott, állami tulajdonú ásványkincsek után befolyó pénz felét tenné ebbe az alapba, ami ukrajnai projektekbe fektetne be (bizonyos kivételekkel, mint az állami gáz- és olajcégek bevételei, amik nem folynának az alapba). Hogy az alap mekkora hányada lesz az USA-é, még nem tudni. Az Egyesült Államok a mostani egyezményen felül is tervez pénzügyi hozzájárulást tenni.

A BBC azt írja az egyezmény hátteréről, hogy Trump kormánya jó ideje azt mondja, a korábbi amerikai segélyekért és támogatásért cserébe Ukrajna ásványkincsei jelentős részét átadhatná az Egyesült Államoknak. Kijev eddig nem írt alá semmilyen megállapodást erről, Volodimir Zelenszkij elnök biztonsági garanciát akart előbb országának, hogy az oroszok ne rohanhassák le ismét. Felröppent már a megbeszélések során cserébe amerikai katonák Ukrajnába küldése is a háború után. A jelenlegi egyezményben az FT szerint nincs tisztázva a garancia kérdése, de az ukránok szerint sokkal kedvezőbb feltételeket tárgyaltak le.

Ráadásul Trump 500 milliárd dollárról beszélt, miközben egyes számítások szerint ennek negyedét se költötte Amerika Ukrajna megerősítésére (és mint írtuk, végül engedni látszik az összegből, a megegyezés sem szól ennyiről a névtelen források szerint). Zelenszkij ezért úgy is fogalmazott korábban:

„Nem adhatom el az országomat.”

Ezután nevezte Donald Trump diktátornak Zelenszkijt, azzal érvelve, hogy már tavaly választásokat kellett volna tartani Ukrajnában (hadiállapot van, az alkotmány értelmében így nem tartható választás).

Ukrajna lítium, titán, szén, gáz, olaj és uránium jelentős készletein fekszik, a lítium elengedhetetlen a digitális iparban. Hogy az ukrán fél hogyan játszaná ki ásványkészleteit, és hogy mennyire lenne problémás a kitermelés, arról korábbi cikkünkben írtunk.