Rogán Antalt korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette az Egyesült Államok

Korrupciós tevékenységben való részvétele miatt az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára tette Rogán Antalt, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökét – írja a Telex.

A cikk szerint az OFAC hétfőn frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek Listáját (SDN-lista), ekkor jelent meg rajta Rogán Antal.

Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban. Az OFAC rendszeresen frissíti a listát a nemzetközi szankciók és politikai helyzetek függvényében.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztérium egy sajtóközleményt is kiadott az ügyben. Ebben az olvasható, hogy az OFAC január 7-én bejelentette, hogy szankciókat vezet be Rogán Antal, a magyar kormány egyik magas rangú tisztviselője ellen korrupciós tevékenységben való részvétele miatt. A lépés a 13818-as elnöki rendelet (E.O. 13818) alapján történt, amely a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvényt implementálja, és világszerte az emberi jogi visszaélések és a korrupció elkövetőit célozza.

A közleményben Bradley T. Smith, a Pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára hangsúlyozta a korrupció káros hatásait: „A korrupció aláássa egy ország kormányzati intézményeit és korlátozza gazdasági fejlődését, rövid távú hasznot biztosítva egy szűk csoportnak, miközben a jövő generációit megfosztja a hosszabb távú előnyöktől. Az Egyesült Államok nem fog habozni felelősségre vonni azokat, akik hatalmukkal visszaélve saját gazdagodásukat helyezik előtérbe polgáraik kárára.”

A közlemény szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben súlyosbodott a közszféra korrupciója. Idézik a Transparency International 2023-as Korrupcióérzékelési Indexét, mely szerint Magyarország két egymást követő évben is az Európai Unió legrosszabb besorolását kapta. Arról is írnak, hogy az Európai Unió több támogatási forrást is felfüggesztett az országban, mivel a jogállamiság alapelveinek megsértését észlelték, különösen a közbeszerzések, az összeférhetetlenség és a korrupció elleni küzdelem terén.

A közlemény szerint a magyarországi visszaélésekre figyelmeztető „whistleblowerek” (belső informátorok) egy „kleptokráciaként” írták le a kormány működését, ahol az állami és magánszektor közötti üzletek jelentős része átláthatatlan és pártkatonáknak kedvez. Arra is emlékeztet a közlemény, hogy a közbeszerzési rendszerek átláthatatlansága miatt Magyarország több mint egymilliárd euró uniós finanszírozástól esett el, ami hátrányosan érinti a magyar állampolgárokat.

A közlemény kiemeli, hogy Rogán Antal a magyar kormány egyik kulcsfigurája, jelenleg az Orbán Viktor vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője. Emellett ő irányít olyan fontos kormányzati szervezeteket, mint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, a Digitális Kormányzati Ügynökség, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökséget.

Arról is írnak a közleményben, hogy Rogán 1998 óta országgyűlési képviselő, és az évek során jelentős szerepet játszott abban, hogy a magyar közbeszerzési rendszert és az állami forrásokat a Fideszhez hű üzleti körök kezébe irányítsa. Az amerikai kormány szerint Rogán olyan korrupciós hálózatot épített ki, amelynek célja, hogy stratégiai szektorokat irányítson, és azok bevételeit saját magának és politikai szövetségeseinek juttassa.

Az amerikai szankciók értelmében az Egyesült Államok területén vagy amerikai személyek birtokában lévő összes Rogán Antalhoz köthető vagyon zárolásra kerül, és az ilyen vagyontárgyakat jelenteni kell az OFAC-nak. Emellett minden olyan gazdasági társaság, amelyben Rogán közvetlenül vagy közvetve 50 százalékos vagy annál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezik, szintén zárolásra kerül.

Az amerikai jogszabályok értelmében tilos minden tranzakció, amely a szankcionált személy vagyonához vagy érdekeltségeihez kapcsolódik, kivéve ha az OFAC külön engedélyt ad. Ez a tiltás vonatkozik minden olyan tranzakcióra, amely amerikai pénzintézeteken keresztül zajlik, illetve bármilyen amerikai érintettséggel bonyolított ügyletre. A pénzintézetek és más szervezetek, amelyek Rogánnal vagy érdekeltségeivel kapcsolatba lépnek, szintén szankciókkal nézhetnek szembe – derül ki a közleményből.

A közlemény szerint az Egyesült Államok célja, hogy kézzelfogható és jelentős következményeket szabjon ki azokra, akik súlyos emberi jogi visszaéléseket követnek el vagy korrupcióban vesznek részt, valamint hogy megvédje az Egyesült Államok pénzügyi rendszerét az ilyen személyek általi visszaélésektől.

A Telex információi szerint David Pressman nagykövet január közepéig marad Magyarországon, a Biden-adminisztráció vélhetően még azelőtt szankcionálni akarta Rogán Antalt, hogy az új elnök, Donald Trump január 20-án hivatalba lép.

„Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket” – írta a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Telexnek arra a hírre reagálva. Szijjártó Péter külügyminiszter hasonló véleményt fogalmazott meg a Facebookon.

„Ma Rogán Antal ellen hoztuk meg a döntést, de mások is benne vannak” – mondta David Pressman egy sajtótájékoztatón a budapesti amerikai nagykövetségen, miután bejelentette, hogy Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét szankciós listára tette az Egyesült Államok. „Nem könnyen hozta meg ezt a döntést az Egyesült Államok” – jelentette ki a nagykövet. Arról is beszélt, hogy az különösen ritka, hogy szövetséges ország politikusával szemben lépjenek meg hasonlót.

A nagykövet elmondta, hogy „Rogán Antal áll a középpontjában a magyarországi korrupció rendszerének”. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok már régóta kifejezte a magyar kormány tagjai által elkövetett korrupcióval kapcsolatos problémákat, de nem vezettek eredményre. Elmondta, hogy az Európai Unió már hozott lépéseket a magyar politikai vezetés által elkövetett korrupció megfékezésére, most az Egyesült Államok is így tesz. Ezt részben azzal indokolta, hogy a magyarországi korrupció nagy hatással van az Egyesült Államok érdekeire is.

Előre figyelmeztetett Pressman, hogy Rogán médiája azt fogja állítani, hogy az Egyesült Államok döntése a pártpolitikáról szól. Ő viszont azt mondta, hogy semmiképpen sem erről van szó, hanem arról a „korrupciós ökoszisztémáról”, aminek középpontjában Rogán áll.

A listán egyetlen másik magyar állampolgár van, de ő nem a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvény alapján, hanem az Oroszország elleni szankciók miatt, ő Laszlóczki Imre, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank alelnöke.