Eleinte megnyugvás, aztán döbbenet és rémálom – Trump fontos jelöltjei heves reakciókat váltottak ki a világban

A világ és főleg Európa eleinte óvatos megnyugvással reagált, miután kiderült, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump kiket jelöl az amerikai külpolitikát irányító kormányzati posztokra. Utána viszont a Pentagon leendő vezetőjének neve vert hullámokat, majd pedig a kabinetbe bejelentett sokkal ellentmondásosabb, az igazságügyi és az egészségügyi minisztérium élére szánt jelöltektől lett hangos az amerikai politika.

A külügyminiszteri pozícióra kiválasztott Marco Rubio floridai szenátort, valamint a nemzetbiztonsági tanácsadóként megnevezett Michael Waltz képviselőt megfelelő tudással rendelkező komoly szereplőként fogadták, akik meg akarják őrizni a transzatlanti együttműködést. Még Peking is valamelyest megkönnyebbült az egyébként Kínával szemben ellenséges politikusok nevét látva, mivel úgy értékelték, Trump választhatott volna számukra sokkal kedvezőtlenebb embereket is.

Annál nagyobb rémületet okozott Európában, hogy Trump az amerikai hírszerzési szerveket összefogó nemzeti hírszerzési igazgató posztjára Tulsi Gabbard demokratából republikánussá vált egykori hawaii képviselőt javasolta, aki leginkább arról ismert az Atlanti-óceán ezen partján, hogy az orosz propaganda kijelentéseit terjesztette az ukrajnai háborúról. Az aggodalmakat pedig csak növelte, hogy Trump a védelmi miniszterének a diplomáciai körökben szinte teljesen ismeretlen, leginkább a Fox News műsorvezetőjeként ismert Pete Hegseth nevét dobta be, akiről leginkább azt tudni, hogy a megválasztott elnök „Amerika az első” politikájának híve.

A legnagyobb vihart azonban az igazságügyi minisztérium élére szánt és így a legfőbb ügyész posztját is betöltő Matt Gaetz floridai képviselő bejelentése kavarta, még úgy is, hogy utána az is biztossá vált, hogy Trump az oltásszkeptikus és konteóhívő Robert F. Kennedy Jr.-t választotta az egészségügyi és szociális minisztérium vezetésére.

A jelölések megerősítik azokat a beszámolókat, hogy Trumpnak nem a szakértelem és a tapasztalat a legfontosabb, hanem az iránta táplált hűség, amikor kiválasztja kormányzatának tagjait.

Kijev támogatóiból a béke harcosai, akiknek Kína lesz a középpontban

Az egyik legtehetségesebb amerikai politikusként emlegetett Rubio már egészen fiatalon a Republikánus Párt egyik csillagának számított, akit a Politico 2015-ben úgy jellemzett, hogy „fiatalnak tűnik, jóképű, majdnem angyali”, de „téved az, aki azt gondolja, hogy naiv, gyenge vagy tapasztalatlan, mert a babaarc mögött egy kemény politikus rejtőzik, akinek a politika harcias sport”. Ő lesz az első latinó külügyminiszter, aki 2019-ben még kritizálta Orbán Viktort, aztán már változtatott az álláspontján, ezekről részletesebben írtunk a róla szóló portréban.

Az amerikai kongresszus felsőházában régóta tagja a szenátus hírszerzési bizottságának, valamint a külügyi bizottságnak. John Bolton amerikai külpolitikai szakértő, Trump egyik korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója szerint nagyon képzett a külügyminiszteri poszt betöltésére, és „nagy tudása van a nemzetközi helyzetről szerte a világban”. Pavel Fischer cseh szenátor a Politicónak nyilatkozva fontos vezetőként jellemezte, míg Tom Tugedhat brit politikus úgy hivatkozott rá, mint aki „bizonyította, hogy komoly játékos” a világpolitikában.

Ő a nemzetbiztonsági főtanácsadónak jelölt Michael Waltz republikánus képviselőt is dicsérte. Waltz az amerikai hadsereg különleges alakulatának, a zöldsapkásoknak az egykori tagja és a katonai hírszerzési, valamint a külpolitikai bizottságnak is a tagja volt a képviselőházban. A Nemzeti Gárda ezredese nemzetbiztonsági kérdésekben adott már tanácsokat Trumpnak. Ulrich Speck külpolitikai elemző a jelölésükre adott első reakciókat „nagy megkönnyebbülésként” jellemezte a Politicónak.

Rubio és Waltz eleinte mindketten erős támogatói voltak Kijevnek az orosz invázió elleni küzdelemben, de idén már közelítették álláspontjukat Trumpéhoz, és a háború diplomáciai lezárásáról kezdtek el beszélni. Hozzátéve, hogy olyan feltételeket szeretnének kicsikarni Moszkvától, ami elfogadható Ukrajnának is. Speck szerint Rubio jelölése reményt ad arra, hogy Washington nem fogja teljesen magára hagyni Kijevet, és nem fogják engedni, hogy Moszkva győztesként kerüljön ki a háborúból.

Bár Trump aggasztó kijelentéseket tett a transzatlanti szövetség jövőjével kapcsolatban, Rubiót a NATO egyik támogatójaként ismerik, aki főszerepet játszott annak a törvénynek a megalkotásában, amivel megakadályozták, hogy az amerikai elnök a kongresszus jóváhagyása nélkül ki tudja léptetni az Egyesült Államokat a védelmi szövetségből. A kampány alatt pedig igyekezett finomítani Trump NATO-ellenes kijelentéseit. Ugyanakkor számítani lehet rá, hogy Trump egy másik törekvésével összhangban Waltzcal együtt a védelmi kiadások növelését akarja majd elérni a tagállamoknál.

Trump jelöltjei örömmel tölthetik el az izraeli jobboldalt is. Rubio és Waltz harciasan ellenségesek Iránnal szemben, és ismert támogatói Izraelnek, valamint az izraeli kormány háborújának a Hamász és a Hezbollah ellen. Amikor Joe Biden amerikai elnök arra próbálta rávenni Izraelt, hogy ne küldjenek csapatokat Gáza déli részére, Rubio ezt ahhoz hasonlította, mintha a második világháborúban arra kérték volna a szövetségeseket, hogy álljanak meg Berlin előtt.

Azok az arab–amerikaiak, akik azért szavaztak Trumpra, mert nem tetszett nekik, hogy a Biden-kormány támogatja az izraeli kormány gázai offenzíváját, most a New York Times beszámolója szerint becsapva érzik magukat, látva Trump jelöltjeit. Főleg, ha hozzávesszük az Izrael erős barátjának számító Mike Huckabee kinevezését izraeli nagykövetnek, és a szintén Izraelt támogató Elise Stefanik jelölését ENSZ-nagykövetnek.

Elemzők szerint Waltz és Rubio jelölése azt is előrevetíti, hogy az Egyesült Államok külpolitikájában a következő években az eddiginél is jobban Kína kerül a középpontba.

Mindketten úgy váltak ismertté, mint akik a Kínával szemben legharciasabban kiálló amerikai politikusok közé tartoznak, és az ukrajnai háború lezárását lehetőségnek tartják arra, hogy az Egyesült Államok teljes figyelme Peking felé fordulhasson.

A kínai külügyminisztérium nyilvánosan nem reagált Rubio és Waltz bejelentésére. Rubio egyike azoknak az amerikai politikusoknak, akiket szankciókkal sújtottak és kitiltottak az országból, mert kiállt az ujgurok valamint a Hong Kong-i szabadságjogok mellett. Ugyanakkor a Wall Street Journal beszámolója szerint Pekingben kisebbfajta megkönnyebbüléssel fogadták Rubio és Waltz jelölését, mert sokkal jobban aggasztotta volna őket Mike Pompeo egykori külügyminiszter, illetve Robert O’Brian egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó visszatérése. Most legalább „úgy látják, hogy van lehetőség párbeszédre” – mondta a Journalnak Yun Sun, a washingtoni Stimson Center kínai programjának igazgatója.

Míg Rubio és Waltz megnyugtatta a diplomáciai világot, ez már közel sem mondható el a védelmi miniszter posztjára jelölt Pete Hegseth-ről, valamint az amerikai kémfőnök posztjára jelölt Tulsi Gabbardról.

A műsorvezető védelmi miniszter, aki sokkolta a katonai vezetőket

Nagy fejtörést okozott a világban Pete Hegseth jelölése a védelmi miniszteri posztra, aki az Egyesült Államokban a Fox News kommentátoraként szerzett hírnevet magának, mint az amerikai hadsereg állítólagos „woke” irányultsága elleni küzdelem egyik élharcosa. Az amerikai hadsereg veteránja, a Princeton és a Harvard egyetemeken végzett, megjárta Irakot és Afganisztánt is, és őrnagyként szerelt le a Nemzeti Gárdából, de nincsen semmilyen személyes tapasztalata a Pentagonban.

Hegseth nagy népszerűségnek örvend a MAGA-hívők körében, mivel rendszeresen kritizálta a fegyveres erőket, amiért engedik, hogy nők harci alakulatokban szolgáljanak. Szerinte „az emberi történelem során a férfiak sokkal alkalmasabbak voltak ezekben a pozíciókban”. Kikelt az ellen, hogy a Pentagon vezetése támogatja a sokszínűséget az amerikai hadseregben, és a vezérkari főnökök egyesített bizottsága vezetőjének leváltását követelte – felvetve, hogy csak azért nevezték ki, mert fekete –, valamint minden olyan tábornokét, akik a sokszínűséget hirdetik.

De nem csak külföldön kezdtek el lázasan rákeresni az interneten, hogy ki ő, hanem az Egyesült Államokban is. Egy védelmi ipari lobbista a Politicónak nyilatkozva értetlenségének adott hangot, konkrétan úgy reagálva, hogy „ki a faszom ez a fickó”, hozzátéve, hogy olyasvalakire számítottak, „akinek van valami háttere” a védelmi szektorban. Adam Smith, a képviselőház védelmi bizottságának rangidős demokrata tagja pedig újságíróknak azt mondta, hogy „be kell ismernem, húsz perce még azt sem tudtam, hogy kicsoda”.

Az amerikai fegyveres erők volt és jelenlegi parancsnokai pedig a CNN nemzetbiztonsági elemzőjének úgy jellemezték jelölését, hogy „nevetséges” és „egy kibaszott rémálom”. Ráadásul elég komoly felfordulásra is lehet számítani, a Reuters csütörtökön arról írt, hogy Trump csapata elkezdte összeállítani a Pentagonból kirúgandó tisztviselők listáját. Információik szerint az elbocsátások a vezérkari főnököket is érinthetik, ami példa nélküli átrendeződést jelentene a védelmi minisztériumban.

A rémhírterjesztő kémfőnök

És még ennél is nagyobb aggodalmat okozott Európában az új amerikai kémfőnök. „Ez igazán rémisztő” – írta közösségi oldalán Franciaország egykori Európa-ügyi minisztere, Nathalie Loiseau a hírre, hogy Trump Tulsi Gabbardot jelölte a nemzeti hírszerzés igazgatójának. Marek Magierowski, Lengyelország volt washingtoni nagykövete pedig a TVN24 lengyel televíziónak nyilatkozva nagyon nyugtalanítónak nevezte Gabbard jelölését, utalva az orosz-ukrán háborúról tett nyilatkozataira, amikben szerinte az orosz propagandát szajkózta.

Gabbard, a 43 éves egykori demokrata képviselő korábban még a Demokrata Párt balszárnyának kedveltje volt, és 2020-ban háborúellenes progresszív kampánnyal indult a párt elnökjelölti címéért. Két évvel később azonban teljes hátraarcot mutatott be, és Trump-hívő republikánus, valamint a konzervatív sajtó visszatérő megszólalója lett. Az Ukrajna elleni teljes orosz invázió megindítása után pedig olyan nyilatkozatokat tett, amiket aztán az orosz állami sajtóban előszeretettel terjesztettek.

Arra utalt, hogy a háborút Joe Biden és a NATO provokálta ki, majd miután az orosz propaganda terjeszteni kezdte, hogy biológiai fegyvereket gyártó laboratóriumok vannak Ukrajnában,

közösségi oldalán közölte, hogy „több mint 25, amerikai pénzből finanszírozott biolaboratórium van Ukrajnában”, amiből „halálos kórokozók szabadulhatnak ki”.

Barack Obama elnöksége alatt azzal keltett nagy felháborodást, hogy találkozott Bassár el-Aszad szíriai diktátorral, Trump elnöksége alatt pedig azzal, hogy megkérdőjelezte, hogy valóban a szíriai elnök állt a 2017-ben elkövetett vegyifegyver-támadás mögött, ahogy azt az amerikai hírszerzés állította.

Gabbardot Trump a nemzeti hírszerzési igazgató címére jelölte, így az ő feladata lenne, hogy összefogja az összes amerikai hírszerző ügynökség munkáját, miközben nincsen semmilyen hírszerzéssel kapcsolatos tapasztalata, és magas rangú kormányzati pozícióban is teljesen újoncnak számít. Egy, a Politicónak névtelenül nyilatkozó ukrán hírszerző azzal próbálta csökkenteni jelölése jelentőségét, hogy „csak információkat készít majd elő a Fehér Háznak”, és nem lesz befolyása a politikára.

Gabbard kiválasztását François Heisbourg, az International Institute for Strategic Studies védelmi kutatóintézet tanácsadója úgy értékelte, hogy rossz hír, és reményét fejezte ki, hogy a szenátus elutasítja jelölését a kongresszusi jóváhagyást igénylő posztra. Egykori és jelenlegi hírszerzőtisztek a Reutersnek arról a félelemről beszéltek, hogy Gabbard nem fogja mindenről tájékoztatni az elnököt, és Trump nem kap majd tőle teljes képet a globális veszélyekről, miközben az Egyesült Államok szövetségesei pedig félve osztanak majd meg hírszerzési információkat Washingtonnal. Egy magas rangú európai hírszerző ugyanakkor a Reutersnek kijelentette, hogy „egyelőre nincs pánik a levegőben”.

Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint a fő feladata az lesz, hogy Trump hűséges katonájaként tisztogatást hajtson végre a hírszerző szervezetekben, amik nyíltan ellenségesek voltak Trumppal szemben első elnöksége alatt. Hasonló szerepet látnak Donald Trump eddigi legnagyobb, kétpárti felháborodást kiváltó jelöltje, a legfőbb ügyész szerepét is betöltő igazságügyi miniszteri posztra jelölt Matt Gaetz esetében is.

Trump legnagyobb vihart kavart jelöltje

John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek nyilatkozva kijelentette, azt gondolta, hogy Gabbard az amerikai történelem legrosszabb kabinetszintű jelöltje, „amíg nem hallottam Matt Gaetz jelöléséről”. Hasonlóan fogalmazott az Axiosnak Dan Kildee, aki azt mondta, azt hitte Gabbard jelölése volt „a nap legfelháborítóbb híre”, mielőtt még aznap ki nem derült Gaetz neve is.

„Azt hittem, Trump X-fiókját feltörték. Ez kész őrület”

– tette hozzá.

Trumpnak különösen fontos, hogy ki lesz annak az igazságügyi minisztériumnak a vezetője, ami több eljárást is indított ellene, illetve a minisztérium alá tartozó FBI pedig olyan nyomozásokat folytatott, amiket ő politikai támadásként értékelt. A posztra pedig az irányába feltétlen hűséget mutató, jobboldali provokátorként híressé vált floridai képviselőt választotta, aki a várakozások szerint kész lenne teljesen szétverni, és az elnök teljes körű irányítása alá helyezni a fél évszázados hagyomány szerint a Fehér Háztól teljesen függetlenül működő szervezetet.

A 42 éves Gaetz szerdán, még a jelöléséről szóló bejelentés előtt lemondott képviselői mandátumáról, pár nappal azelőtt, hogy nyilvánosságra kerülhetett volna egy ellene vizsgálatot folytató képviselőházi bizottság jelentése. A képviselő etikai vizsgálat alatt állt, mert állítólag kiskorúval folytatott szexuális kapcsolatot, amiért fizetett is, illegális drogokat használt és képviselőként ajándékokat fogadott el. Ügyében a legfőbb ügyészség is nyomozott, és azzal kapcsolatban két embert el is ítéltek kiskorút érintő szexkereskedelem, illetve szövetségi szexbűncselekmények miatt, de Gaetz ellen végül nem emeltek vádat.

Jelölése sokként hatott Washingtonban, ahol még a republikánusok között is sokan gyűlölt figuraként tekintenek rá, és kulcsfontosságú szerepe volt Kevin McCarthy korábbi házelnök belső megbuktatásában.

Az Axios információi szerint egyes republikánus képviselők „megrökönyödve és undorodva” reagáltak jelölésének hírére. „Azt akartuk, hogy kerüljön ki a képviselőházból. Nem erre gondoltunk” – idézték névtelenül egyiküket. Hogy mennyire nem kedvelik, jól jelzi, hogy a sajtónak már el is kezdtek szivárogtatni a bizottság vizsgálatából, amiből kiderült, hogy egy nő tanúvallomásában azt mondta, hogy 17 éves volt, amikor Gaetz szexelt vele.

Közben komoly kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Gaetz meg fogja-e kapni a szenátusi jóváhagyást, ami a miniszteri poszt betöltéséhez szükséges. Susan Collins republikánus szenátor azt mondta, „sokkolta” a jelölés , míg egy másik mérsékelt republikánus szenátor, Lisa Murkowski kijelentette, hogy Gaetz „nem egy komoly jelölt igazságügyi miniszternek”. A Republikánus Pártnak várhatóan 53 szenátora lesz az új kongresszusban, így

elég, ha csak négyen nemmel szavaznak, és nem kaphatja meg a posztot – kivéve, ha Trump egy kiskaput kihasználva akkor nevezi ki, amikor a szenátus ülési szünetet tart.

Erről a meglehetősen ellentmondásos forgatókönyvről itt írtunk.

Az amerikai sajtóban megjelent egyes elemzések szerint ezekkel a jelöltekkel Trump csak szándékosan felháborodást szít. „Ez már isteni szintű trollkodás, csak azért, hogy összeomoljanak az emberek” – jelentette ki a CNN-nek John Fetterman demokrata szenátor. Mások szerint direkt provokálja a szenátusi republikánusokat, hogy lássa, szembe mernek-e szállni vele, vagy igent mondanak olyan emberekre, akiket alkalmatlannak tartanak a pozíció betöltésére. „Annyira szörnyű jelöltek, hogy az már művészet” – jellemezte a helyzetet a Brennan Center for Justice progresszív jogi intézet elnöke a New York Timesnak. Michael Waldman szerint ezzel Trump csak kellemetlenséget akar okozni a szenátusnak, egy olyan erődemonstráció, amivel szerinte gyakorlatilag „az első alkotmányos válságát provokálta ki”.

John Bolton külpolitikai szakértő a CNN-nek azt mondta: „Most kiderül, hogy az amerikai szenátus ellenáll-e, és elutasít-e két teljesen képzetlen, szakmailag alkalmatlan embert, akikben nincsen meg a szükséges erkölcs, hogy ellássák ezeket a posztokat”.

Itt elemeztük részletesen, hogy milyen felhatalmazást jelent Trumpnak, hogy az elnökség mellé a kongresszus mindkét házában is többséget szereztek a republikánusok, de milyen bukkanók is kerülhetnek elő.

Sokkoló jelölések

Nem ők az egyetlen nagy vihart kavart jelöltek, akiket Trump megnevezett. Csütörtökön kiderült, hogy az oltásszkeptikus Robert F. Kennedy Jr.-t jelöli az amerikai egészségügy első emberének. A megválasztott elnök már a kampány alatt jelezte, hogy kormányzati pozíciót adna a környezetvédelmi jogászként dolgozott, de oltásszkeptikus, a konteókat kedvelő emberként hírnevet szerzett Kennedynek, viszont arra kevesen számítottak, hogy miniszteri pozíciót ajánlana fel neki. Ahogy arról korábban írtunk, a csapvíz fluoridmentesítését tervezi, és neki akar menni az élelmiszerügyi és gyógyszerészeti hatóságnak, az FDA-nek, ahol „teljes osztályokat” tervez kirúgni. Kennedyvel külön cikkben is részletesen foglalkoztunk.

Szintén kormányzati pozíciót kínált fel Elon Musknak: az új, kormányzati hatékonyságnövelő szerv vezetését. A Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (Department of Government Efficiency, DOGE – kikacsintás a Musk által támogatott kriptovalutára, a dogecoinra) célja Trump szerint az lesz, hogy csökkentse a kormány pazarlását, és megvágja az amerikai költségvetést. Azonban több okból is elég meredek vállalkozásnak tűnik, hogy 2000 milliárd dollárral vágja meg a 6500 milliárd dolláros amerikai költségvetést, ahogy azt korábban megígérte, és a legtöbb szakértő is teljesen megvalósíthatatlannak tartja a dolgot.

A Trump által jelölt emberekben az egyetlen közös jellemző, hogy mindannyian kiálltak mellé, bizonyították hűségüket, és késznek tűnnek arra, hogy minden egyes utasítását ellenkezés nélkül teljesítsék.

A róla szóló beszámolók szerint különösen kedveli azokat az embereket, akik korábban ellenlábasai voltak, de később „megtértek”, és beálltak mögé.

Igaz ez a 2016-os előválasztás alatt még Trumpot keményen támadó Marco Rubióra, Michael Waltzra, Tulsi Gabbardra, az alelnök J.D. Vance-re, Robert F. Kennedyre és Elon Muskra is. És van még egy állítólag fontos szempont: a jelöltjei mutassanak jól a képernyőn és legyenek ügyesek a médiaszereplésekben, amit pedig minden egyes jelöltje teljesít.