Februárban tarthatják az előrehozott választást Németországban

Olaf Scholz német kancellár és a német ellenzéki képviselők közösen elfogadták, hogy a német Bundestag előrehozott választását a tervek szerint 2025. február 23-án tartják meg a korábban tervben lévő szeptember helyett.

A szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata kormánykoalíció múlt héten esett szét, miután Olaf Scholz kancellár kirúgta Christian Lindner pénzügyminisztert. Lindner erre válaszul pártjával kilépett a koalícióból. Az országot azóta a szociáldemokrata-zöld kormány irányítja, amelynek azonban nincs többsége a parlamentben.

Scholz már Lindner kirúgásának időpontjában bejelentette: bizalmi szavazást kér majd magával szemben. Azóta arról megy a vita, hogy erre mikor kerüljön sor: Schultz szeretné, ha minél később, addig pedig a lehető legtöbb, neki tetsző fontos törvényről szavazna a parlament. A jobboldali ellenzéki pártok, mint a CDU, az AfD, és a most a koalícióból kiugró FDP viszont mielőbbi bizalmi szavazást és előrehozott választás kiírását követelik.

A Süddeutsche Zeitung szerint ez a bizalmi szavazás végül december körül lehet majd. Ha ezen a bundestagi bizalmi szavazáson elbukik Scholz, akkor a kancellár kérheti az elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet: ha ez megtörténik, a választást 60 napon belül meg kell tartani, ehhez passzol a februári időpont is. A bizalmi szavazás időpontját csak Scholz kérheti, a tét viszont számára nagy, mivel támogatói többsége nem maradt a parlamentben.

A koalíció november 6-i széthullása óta megy a taktikázás, amelyben a CDU a legfontosabb szereplő, Scholz ugyanis a legerősebb ellenzéki párt segítségével vinné át a legfontosabb reformjait a parlamenten, mielőtt kiírják az előrehozott választásokat. A CDU-ból egymásnak is ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arról, hogy miben működnének együtt a kormánnyal, és miben nem.

A szerdai nyilatkozatok alapján úgy néz ki, hogy néhány kivételt leszámítva nem nagyon akarnak együttműködni a kormánypártokkal. Scholz egyik legfontosabb projektje például egy nyugdíjreform, amellyel hosszú távon biztosítaná a nyugdíjak vásárlóértékét – ennek elfogadásához azonban valamelyik ellenzéki párt támogatására is szükség lenne, a CDU és az FDP azonban már jelezte, hogy nem fogják megszavazni azt.

Robert Habeck gazdasági miniszter egy Ukrajnának szánt segélycsomag megszavazását szorgalmazza, tart ugyanis attól, hogy a választásokon túlságosan megerősödnek az Ukrajna támogatásával kritikus pártok és az új parlamenten nem lehet majd átnyomni ilyen javaslatokat.

Arról, hogy miért és hogyan robbant fel a német kormánykoalíció, itt írtunk hosszabban.

(SDZ)