Az oroszbarát erők nyertek Grúziában, az EU-párti ellenzék választási csalásról beszél

53 – 38

A szavazatok 90 százalékának összeszámlálása után ez az arány alakult ki a grúz választásokon. Az oroszbarát kormánypárt, a Grúz Álom nyert a négypártból álló EU-szimpatizáns ellenzék ellen. A választások tétje épp emiatt nem volt kicsi, a Kelet és a Nyugat között kellett döntenie a 3,6 milliós kaukázusi országnak.

A Reuters tudósítása szerint 2012 óta a legjobb eredményt érte el a Grúz Álom, noha a fővárosban, Tbilisziben az ellenzék ért el jobb eredményt, ám voltak olyan megyék, ahol tízből kilencen a kormánypártra szavaztak.

A Fidesznek a Grúz Álom a szövetségese, ezért Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter már szombat este gratulált a győzelemhez.

„Ez egy alkotmányos puccs” – mondta Nika Gvaramia, ellenzéki pártvezér az eredményre reagálva. „A grúz nép az ország európai jövőjére szavazott, ezért nem fogadjuk el ezeket a választási bizottság által közzétett meghamisított eredményeket” – mondta az ugyancsak ellenzéki Tina Bokucsava.

Az egyik ellenzéki politikus, Azat Karimov a BBC-nek arról beszélt, hogy a Grúz Állam egyik tagja megverte, majd később újabb tíz ember ütlegelte tovább. Mindez azután történt, hogy a Grúz Álom szavazthamisítását vizsgálták volna társaival.

A kétezer tagból álló választást megfigyelő csapat szerint látva a választási csalások és az erőszakba torkolló esetek számát, az előzetes eredmények nem tükrözik a grúz állampolgárok akaratát.

Londa Toloraia a civilek képviseletében arról beszélt, hogy feltártak egy csalási módszert, amivel a Grúz Álom hatalmon maradt.

Ahogy elemző cikkünkben írtuk, Grúzia politikai irányvonalát a következő évtizedekre meghatározhatja a mostani eredmény. Vagy tartja EU-tagjelöltként az euroatlanti integráció felé vezető – igaz, konkrét dátumokat nélkülöző – utat, vagy ismét Moszkva felé közeledik, annak ellenére, hogy Oroszország 2008-ban elismerte önálló államként a jogilag Grúziához tartozó, a gyakorlatban orosz segítséggel 1993 óta önálló életet élő Abháziát és Dél-Oszétiát, miután utóbbit 16 évvel ezelőtt még Miheil Szaakasvili vezetése alatt fegyverrel próbált visszaszerezni az ország, amit azonban Moszkva az öt napig tartó konfliktusban megakadályozott.

A jelenlegi kormánypárt számos, a putyini Oroszországot idéző törvényt fogadott el, az ellenzéki képviselőket akadályozva a parlamenti vitában. Ilyen például a „LMBTQ-propagandát” tiltó törvényt, a külföldi ügynökökről szóló törvényt, amelyek a civil szervezetek ellehetetlenítését célozták, bár a kormány szerint céljuk csupán a gazdálkodás átláthatóvá tétele.

A tétet emelte a kormánypárt azzal is, hogy Irakli Kobahidze kormányfő közölte: kétharmados győzelmük esetén több ellenzéki pártot betiltanak, köztük a Grúz Nemzeti Mozgalmat, amelyet még a jelenleg már három éve börtönben lévő egykori elnök, Miheil Szaakasvili alapított, aki mellett 2012-ben még Orbán Viktor is kampányolt az elnökválasztáson, amit azonban elvesztett.