Tim Walz minnesotai kormányzó lett Kamala Harris alelnökjelöltje

Tim Walzot, Minnesota állam demokrata kormányzóját választotta alelnökjelöltjének Kamala Harris kedden – értesült egymástól függetlenül az AP és a CNN. Később Harris is kiírta a választottját az X-re:

Harris nemrég még maga is csak alelnökjelölt volt, de Joe Biden visszalépésével ő lett a pártja elnökjelöltje (amire a formális rábólintás majd a demokrata konvención születik meg augusztus 19-22. között). Walzot az X-en kirakott posztja után élőben várhatóan a kedd esti philadelphiai nagygyűlésen mutatja be, mint jelöltjét.

Walz ugyan az utolsó napokban benne volt a top 3-ban, akire esetleg számítottak a bennfentesek, hogy Harris jelöltjévé válhat, de Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó tűnt fő befutónak. A CNN szerint Harris úgy feküdt le aludni előző este, hogy még nem tudta, reggel kit választ, így nem is tudott kiszivárogni a jelölt neve. Harris első kampányútja leendő helyettesének kiválasztása után Philadelphiába vezet, erre a kampányeseményre a demokraták több plakátot és molinót is nyomtattak az esélyes jelöltek neveivel, hogy ne hirtelen kelljen dekorálni a helyszínt.

Walzról korábbi cikkünkben azt írtuk, Minnesota állam kormányzója, volt kongresszusi képviselő, nyugalmazott pedagógus. Kormányzóként ő vezényelte a Nemzeti Gárdát Minneapolisba, hogy segítsen elfojtani a George Floyd halála után kitört zavargásokat. A 60 éves politikus korábban egy vidéki körzetet képviselt, ráadásul szolgált a hadseregben, azon belül a Nemzeti Gárdában is, tehát jó esélye van megszólítani az északi rozsdaövezet konzervatívabb szavazóit. Ezzel ellensúlyozhatja azt a republikánus mantrát, hogy Harris esetleges kormányzása szélsőségesen liberális lenne (ennek ellenére Harris választásának kiderülése után épp ezzel kezdte a jobboldal támadni Walzot).

A kormányzó Joe Biden rossz vitaszereplése után megvédte az elnököt, de amint Kamala Harris lett a demokraták elnökjelöltje, azonnal támogatásáról biztosította.

Mindezt mutatja, hogy Walz korábban egy olyan körzetet képviselt az amerikai képviselőházban, ami konzervatívnak számít, előtte és utána is republikánusok nyerték meg. A jelölt a második ciklusát tölti kormányzóként, a Demokrata Kormányzók Szövetségét is vezeti. Az utóbbi hetekben azzal szerzett hírnevet, hogy „fura fickóknak” („weird dudes”) nevezte Donald Trumpot és alelnökjelöltjét, JD Vance-t – ezzel a közösségi médiában is nagyot alkotva kirobbant az ismertsége (a lenti CNN videóban ő maga beszél a „weirdezésről”. Egyébként a CNN szerint Harris stábja is jó véleménnyel van róla, várva várják csatlakozását a kampányhoz.

Rögös út az alelnökjelöltig

Joe Biden a félresikerült első elnökválasztási vita után egyre hangosabb belső ellenzékkel szembesült a Demokrata Pártban, kora és szellemi állapota miatt sokan visszalépésre kérték, és július 21-én bejelentette, hogy nem ő lesz a demokraták elnökjelöltje. Biden egyből alelnökét, Kamala Harrist nevezve meg utódjelöltjének. Egy hét alatt beállt Harris mögé a demokrata pártelit túlnyomó része, végül a sokáig kiváró Barack és Michelle Obama is támogatásáról biztosította.

Az elnökjelöltről formálisan döntő delegáltak (az előválasztás során túlnyomórészt Biden által elnyert küldöttek szavazatai a visszalépésével felszabadultak) már a múlt hét végén virtuálisan szavaztak Harrisről, aki meg is szerezte a jelöltséghez szükséges támogatást. A demokraták elnökjelöltsége csak az augusztus 19-22. között Chicagóban tartott jelöltállító gyűlésen válik véglegessé, de az már csak formalitás lesz így. Ott majd az alelnökjelölt és utána a jelöltséget elfogadó Harris is beszédet mond az utolsó két napon.

Miután hamar világossá vált, hogy Harrisnek nem lesz kihívója az elnökjelöltségért, már hetek óta megy a találgatás, hogy az elnökjelöltség várományosaként kit választ saját alelnökjelöltjének.

Nincs minden pártnál kőbe vésve, ki mikor jelenti be alelnökjelöltjét, Donald Trump esetén is sokáig várták, végül a republikánus konvenció első napján jelentette be J. D. Vance-t. A hét végén azonban már jelezték források, hogy Harris hamarosan bejelentheti a választottját, akivel augusztus 6-tól kezdve többnapos kampánykörútra indulnak a november 5-i elnökválasztáson legfontosabb csatatérállamokban. Az is kiderült, hogy kedden jön a bejelentés.

Kik voltak még esélyesek?

Mint korábbi elemző cikkünkben megírtuk, habár a politikatudományi szakirodalom szerint az alelnök személye nem befolyásolja nagyban az elnökválasztás kimenetelét (egy esetleges hatást, az úgynevezett home state effectet leszámítva, amely szerint az alelnök a saját államában segít az elnöknek jobb eredményt elérni – bár a legfrissebb kutatások már ezt a hatást is megkérdőjelezik), az alelnökjelölt olyan szempontból mindenképp fontos, hogy kiegészítheti az elnökjelölt üzenteit, irányt mutathat az elnök várható kormányzását illetően, és az indulása egy későbbi saját elnöki kampánynak is kitűnő ugródeszka lehet.

Előzetesen a legtöbbet forgó nevek a pennsylvaniai kormányzó Josh Shapiro, az arizonai szenátor Mark Kelly, a minnesotai kormányzó Tim Walz voltak, de felmerült Andy Beshear kentucky-i kormányzó és az elnökjelöltséggel korábban már kacérkodó Pete Buttigieg közlekedési miniszter neve is.

A New York Magazine arról írt, Harris és jogászok alaposan átrágták a potenciális jelöltek előéletét, korlátosan rendelkezésre álló népszerűségi adatait, egyéb dokumentumokat. Előzetesen felmerült Shapiro neve azért, mert a nagy kampányrajtot pont az államában, azon belül Philadelphiában tartanák – az állam egyébként az egyik legfontosabb csatatérállam.

Ezek azok, amelyeket mindkét párt elnökjelöltjének esélye van megszerezni, annyira kicsi a különbség közöttük. Épp ezért gyanakodtak sokan, hogy az alelnökjelölt ilyen ingaállamból jöhet, erősítve az ottani demokrata esélyeket. Mindenesetre a NY Mag szerint Harris szeret elbeszélgetések alapján dönteni, fontos számára az összhang a kollégával.