Hszi Csin-ping Budapesten: a gazdasági együttműködés és az ukrajnai háború lesz fókuszban

Hszi Csin-ping, Kína elnöke, Budapestre érkezett magas rangú delegációval, köztük Vang Ji külügyminiszterrel, Lan Foan pénzügyminiszterrel, és további fontos politikai és gazdasági vezetőkkel, tudósít a Telex. A látogatás alkalmából, amely a két ország diplomáciai kapcsolatának 75. évfordulóját ünnepli, számos megállapodás aláírása várható, többek között gyárépítési és infrastrukturális projektekre vonatkozóan. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter szerint ezek a megállapodások jelentős gazdasági és stratégiai előnyöket jelentenek Magyarországnak.

A kínai elnök látogatása során Budapesten szigorú biztonsági intézkedéseket és forgalomkorlátozást vezettek be. Ezek érintik a főbb közlekedési útvonalakat és a tömegközlekedést is, különösen a Liszt Ferenc-repülőtér, a budai Vár és a budai rakpartok környékét. Hszi útja és programjai nagyrészt titkosak maradnak, a sajtóhoz való hozzáférés korlátozott, csupán a közmédia kapott engedélyt az események követésére.

A látogatás nem mentes a politikai feszültségektől sem, ugyanis több tüntetés is zajlik Hszi Csin-ping politikája ellen. A Tibetet Segítő Társaság és más szervezetek demonstrációkat szerveznek, kiemelve a Kínában élő kisebbségek, például a tibetiek helyzetét. Ezek a megmozdulások az ellenzéki csoportok széles körének támogatását élvezik, akik ellenzik a kínai szuperhatalmi törekvéseket és az emberi jogok megsértését.

A Reuters arról ír, hogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping csütörtökön kezdi el a hivatalos tárgyalásokat a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral, ahol az ukrajnai háború és az infrastrukturális projektek kerülnek majd napirendre.

A hírügynökség kiemeli, hogy Hszi „mély barátságot” ápol a magyar politikusokkal, és Magyarországot a kelet-közép-európai régió első számú célpontjának nevezte a kínai befektetések szempontjából a kormánypárti Magyar Nemzetben. Magyarország és Kína várhatóan 16-18 új együttműködési megállapodást írnak alá, amelyek közül az egyik nagyszabású infrastrukturális projekt lehet Kína hatalmas „Egy övezet, egy út” kezdeményezése keretében. Magyarország, hasonlóan Szerbiához, támogatja ezt a kezdeményezést, amelyet Hszi indított el tíz évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy globális infrastruktúra- és energiahálózatokat építsen ki Ázsiát Afrikával és Európával összekötve.

A kapcsolatok a kereskedelem és befektetés terén túlmutatnak, mivel Kína februárban közrendi és bűnüldözési együttműködést is kínált Magyarországnak. A kínai rendőrőrsök megjelenése azonban számos aggályt vet fel, mivel sokféleképpen funkcionálhatnak a látszólag csak rendfenntartásra érkező szervek: ideológiai rendőrségként, a kommunista állam meghosszabbított karjaként tevékenykedve arra szolgálnak, hogy a kínai állam saját területén kívül könnyebben hajtson végre olyan akciókat, amelyek súlyosan sérthetik az emberi jogokat és a jogállamiságot.

Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése után azonnal megkezdte az ország közeledését Pekinghez, ami egy évtizeddel később jelentős beruházásokban öltött testet, amikor akkumulátor- és elektromos járműgyártók kezdtek gyártást telepíteni Magyarországra. Az egyik legnagyobb befektető, a CATL, 7,3 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít Debrecenben, míg a kínai elektromos járműgyártó, a BYD bejelentette, hogy első európai üzemét Szegeden építi ki.

Hszi franciaországi és szerbiai látogatása után érkezett Magyarországra, ahol Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke arra sürgette, hogy biztosítson kiegyensúlyozottabb kereskedelmet Európával és használja befolyását Oroszországra a háború befejezése érdekében. Hszi Csin-ping európai látogatásának tétjéről ebben a cikkben írtunk bővebben: Kína Európa-stratégiáját a NATO-val szembeni ellenállás, verseny az Egyesült Államokkal az európai befolyásért, valamint az illiberális kormányok támogatása jellemzi. A franciaországi és szerbiai látogást értékelő nemzetközi elemzők kiemelték, Párizsban Hszi mindent megígért, amit hallani szerettek volna tőle, azonban a kínai elnök nem először teszi ezt, ezért kérdés, betartja-e ígéreteit.