Elkezdődött Hszi Csin-ping európai látogatása: Franciaország után Szerbia és Magyarország következik

Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap érkezett meg Párizsba, ahol Emmanuel Macron francia elnök a „kereskedelmi reciprocitásra” és Ukrajnában zajló háború megoldására szólítja fel őt. Macron kiemelt szerepet szán Hszi Csin-pingnek abban, hogy rávegye Oroszországot a valóság elfogadására, miközben a kínai vezető továbbra is támogatását fejezi ki Oroszországnak.

Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbb öt évvel ezelőtt járt Európában, ha nem vesszük figyelembe a tavalyi moszkvai útját. A mostani körútja során Franciaországot, Szerbiát és Magyarországot keresi fel május 5. és 10. között. A Telex elemzése szerint az európai útvonal állomásai tükrözik Kína Európa-stratégiáját: a NATO-val szembeni ellenállás, verseny az Egyesült Államokkal az európai befolyásért, valamint az illiberális kormányok támogatása.

Az EU fenyegetései a kínai elektromos járműipar és zöldenergia-szektor vámokkal történő sújtása miatt, amit a hatalmas kínai állami támogatásokkal magyaráznak, különösen aktuálissá teszik a látogatást. A kínai gazdaság nehézségei és az Egyesült Államok távolodása a kínai vállalatoktól lehetőséget adhat az EU-nak, hogy befolyásolja Kínát, de az EU tagállamainak eltérő álláspontjai gyengítik ezt a lehetőséget. Hszi Csin-ping célja az EU gazdasági biztonsági agendájának hatástalanítása lehet, kihasználva az uniós belső ellentéteket.

A látogatást az EU-nak a kínai támogatás miatt az orosz gazdasághoz fűződő aggodalmai is beárnyékolják. Az EU és Kína közötti kapcsolatokban fontos téma a kínai támogatás mértéke az orosz katonai erőfeszítésekben.

Németország és Franciaország között jelentős nézeteltérések vannak a kínai kapcsolatok kezelésében. Emmanuel Macron francia elnök egy agresszívebb EU-s álláspontot sürget a kínai állami támogatásokkal szemben, míg Olaf Scholz német kancellár óvatosabban közelít a témához, és próbálja elkerülni a konfliktust Kínával.

Macron arra próbálta ösztönözni Scholzot, hogy csatlakozzon hozzá és az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, hogy közösen tárgyaljanak Hszi Csin-pinggel. Scholzról még nem tudni, hogy ott lesz-e, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csatlakozik a francia-kínai duóhoz az Elysee-palotában, ahol az európai és kínai gazdaság közötti feszültségekre, valamint a kínai állami támogatások által okozott piactorzulásokra fognak megoldásokat keresni.

Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása Európában politikailag kihívásokkal teli időszakra esik, mivel az Európai Bizottság az elmúlt évben több vizsgálatot is indított a kínai ipar, különösen az elektromosautó-gyártás állami támogatásai ellen, amelyek piactorzító hatásokkal bírnak. Ezek a vizsgálatok az EU-nak a kínai napelem- és szélturbina-gyártók, orvosieszköz-gyártók, valamint vasúti cégek elleni fellépéseiben is megmutatkoznak. A kínai állami támogatások egyre inkább ellentétben állnak az EU gazdasági érdekeivel, amely hagyományosan a piactorzító állami beavatkozások ellen lép fel.

Emmanuel Macron francia elnök, mint az uniós piacvédelem egyik fő támogatója, hangsúlyozza az európai versenyképesség fenntartásának fontosságát, különösen miután az Egyesült Államok hagyott fel a kereskedelmi szabályok betartatásával Kínával szemben. Macron kiemelt figyelmet fordít a kínai piaci korlátok európai vállalatok számára történő csökkentésére, valamint az ipari szabályozás modernizálására és az európai kutatás-fejlesztési költségek megemelésére. Franciaország már korábban is lépett a kínai elektromos autók állami támogatásának korlátozása érdekében, amely jelentős piaci részesedés csökkenést eredményezett.

Macron politikája a kínai kapcsolatokban egyensúlyoz az együttműködés és a konfrontáció között, melyet a francia-kínai gazdasági és politikai kapcsolatok jelenlegi állapota is tükröz. Macron és a német kancellár, Olaf Scholz közötti ellentétek is megjelennek, különösen ami a kínai piachoz való hozzáállást illeti. Míg Macron a kínai támogatásokkal szembeni fellépést szorgalmazza, addig Scholz óvatosabb, tekintettel a német vállalatok jelentős kínai érdekeltségeire. Ez a dinamika az EU egységét is próbára teszi, különösen a kínai gazdasági növekedés és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek kontextusában.

Macron az eddigi nyilatkozataiban kiemelte, hogy az európaiak nem egyöntetűek Kína-stratégiájukban, mivel néhányan továbbra is elsősorban piacként tekintenek Kínára. A francia államfő a nemzeti biztonság jobb védelmét, a saját érdekek hatékonyabb védelmét és a reciprocitás elérését sürgeti.

Macron azt is tervezi, hogy felkéri Hszi Csin-pinget, hogy támogassa az „olimpiai tűzszünetet” minden konfliktusra vonatkozóan a nyári Párizsi Játékok alatt, valamint hogy gyakoroljon nyomást Moszkvára a háborús konfliktus megoldása érdekében. Macron már egy évvel ezelőtt is megpróbálta ezt elérni Kínában, de kevés sikerrel.

Ami az emberi jogok kérdését illeti, Macron azt nyilatkozta, hogy ezt a témát inkább zárt ajtók mögött szeretné kezelni, és nem kívánja Taiwan ügyét sem előtérbe helyezni, ami a Kína és az USA közötti feszültségek középpontjában áll. Eközben Párizsban tibeti aktivisták gyűltek össze, hogy felhívják a figyelmet Kína emberi jogi visszaéléseire.

Hszi Csin-ping következő állomásai Szerbia és Magyarország lesznek, ahol a helyi kapcsolatok és az oroszországi támogatás szintén központi téma lesz. Ezek az állomások különösen fontosak a kínai befolyás és a regionális geopolitikai dinamikák szempontjából.

A Telex arról ír, hogy a két ország a kínai beruházások relatív súlyát tekintve kiemelt szereplővé vált Európában, és főként előbbi országban az infrastrukturális beruházások terén is egyre fontosabb Kína szerepe. A várakozások szerint Hszi magyarországi útján újabb vasúti beruházásokat és a Szabad Európa szerint újabb kínai tulajdonú autógyár-beruházást jelent majd be, az információik szerint utóbbiba Pécsen kezdhet majd bele a Great Wall Motors.

A szerb állomás külön jelképes. A NATO 1999-ben, Slobodan Milošević rezsimjének koszovói háborúját, illetve a koszovói albánok kiirtását megakadályozandó, az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül bombázást indított az akkori Jugoszlávia ellen. Ennek során május 7-én a kínai nagykövetséget is kilőtték, hivatalosan véletlenül. Az eset mindkét országban alapvető hatással volt a NATO és az Egyesült Államok megítélésére, és a mai napig emlegetik, mint az amerikai álszentség és megbízhatatlanság példáját. Ebből fakadóan elég egyértelmű üzenetet küld, hogy Hszi Belgrádban Aleksandar Vučić szerb elnökkel részt vesz majd a követség bombázásának 25. évfordulóján tartott megemlékezésen.