Ukrajna nem érti, miért segített be a Nyugat Izrael légvédelmének, miközben őket orosz drónok támadják

Izraelnek nem egyedül kellett szembenéznie a hétvégén a több mint 300 iráni drónnal és rakétával, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Jordánia is jócskán leszedett ezekből. Épp ezért Volodimir Zelenszkij és Ukrajna nyugati támogatói is azt kérdezik, mi akadályozza meg ezen országokat abban, hogy a több mint két éve hasonló légitámadásoknak kitett Ukrajnát is megvédjék.

A Politico ezt körbejáró cikke Zelenszkij hétfői X-posztjával indít: „Az európai égbolt jó ideje részesülhetett volna ugyanilyen szintű védelemben, ha Ukrajna hasonlóan teljes körű támogatást kapott volna partnereitől a drónok és rakéták elfogására.”

Izrael Vaskupola nevű rakétaelfogó rendszere jól vizsgázott az iráni támadáskor, de szükséges volt a szövetséges országok légiereje is. Zelenszkij szerint márpedig Izrael nem része a NATO-nak, nem vonatkozik rá a kollektív védelemről szóló ötös cikkely sem, mégis megvédték, egyszerűen az emberélet megóvása végett. Megköszönte a sok légvédelmi eszközt, amit országa kapott, de hozzátette, a Sahed drónokat és egyéb támadó fegyvereket százszázalékosan az összefogás tudta Izrael esetén is lelőni.

Oroszország borzasztó mennyiségű drónnal és rakétával rendelkezik, mindennap támadja az ukrán városokat és az energetikai rendszert is. A támadások volumene akkora, hogy gyakran túlterheli az ukrán légvédelmet. A Politico megjegyzi, ugyan a németek felajánlottak egy Patriot rendszert, több ország pedig 45 darab F–16-os vadászgépet, de a saját eszközeiket mindeddig nem vetették be Ukrajna védelmében.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter is azt hozta fel a Politicónak, hogy a nyugati országok szolidaritást mutattak Izraellel a hétvégén, Kijev pedig több mint két éve ugyanezt a fajta védelmet kérné. Szerinte Ukrajna fel fogja hozni a témát, hogy egy nem NATO-tagországot miért védenek meg a nyugatiak egy ellenséges hatalommal szemben, egy másikat pedig miért nem.

David Cameron brit külügyminiszter egy rádióműsorban a vonatkozó kérdésre azt felelte, „veszélyes eszkaláció” lenne, ha Ukrajnát így megvédenék. Tomáš Kopečný, Ukrajna újjáépítésének csehországi biztosa azt mondta a lapnak, egyszerűen akarat kérdése, nem eszközöké Ukrajna megvédése. Az ukránok nagyon rosszul állnak a frontokon, az orosz felőrlés egyre sikeresebb, így idegesek is, látva, hogy a Nyugat hogy kisegítette Izraelt. Viktoria Szjumar ellenzéki képviselő így fakadt ki, összevetve a két helyzetet:

„Szóval lehetséges volt kiverni az agresszor fogát együtt és egyszerre, és a kezdetektől megakadályozni a legvéresebb háborút Európa közepén a második világháború óta?”