A brit külügyminiszter kizárta, hogy nyugati katonákat küldjenek Ukrajnába

David Cameron, az Egyesült Királyság külügyminisztere a BBC podcastjában elmondta: kizártnak tartja, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajába. Szerinte ezzel csak egy újabb célpontot adnának Vlagyimir Putyinnak. Azt viszont a külügyminiszter is megerősítette, hogy amennyiben az orosz-ukrán háború átterjedne a határon, és ez bármelyik NATO-tagállamot érintené, akkor az 5. cikkely értelmében megvédenék az országot. Hozzátette: fegyvert szerinte kell adni Ukrajnának, erre biztatja a többi országot is.

Cameron azt is kifejtette, hogy a háborút elvesztik az ukránok, amennyiben a szövetségesek nem lépnek fel. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a szövetség külügyminiszteri találkozóján egy Ukrajnának szánt, 100 milliárd eurós katonai segélycsomag tervét terjesztette elő. Ezzel kapcsolatban Cameron azt mondta, hogy a NATO-nak az amerikai elnökválasztás idejére „a lehető legjobb formába kell magát hoznia”, ezt szolgálja a csomag is.

Az oroszok drónokkal támadták Harkivot

Négyen meghaltak, tízen megsérültek Harkivban, amikor orosz drónokkal csapást mértek Ukrajna egykor második legnépesebb városára, Harkivra – közölte hivatalos források alapján a Kyiv Independent.

Az orosz dróncsapások helyi idő szerint hajnali egykor érték a várost, többemeletes épületek is megrongálódtak. Az áldozatok között van egy civil és három mentős, akik egy korábbi orosz támadás miatt érkeztek a helyszínre segíteni. Az egyik sérült, egy 49 éves férfi kritikus állapotban van. Mindenki kapott orvosi ellátást.

Harkiv 2022 nyaráig volt közvetlen frontvonalban, ezután jött a háború eddigi legsikeresebb ukrán ellentámadása, amellyel több mint 130 kilométerrel keletebbre tolták az orosz erőket, lényegében kiszorítva a megszállókat Harkiv megyéből. A fenyegetés ettől nem múlt el teljesen.

„Élünk, ez sem kis dolog manapság” – foglalta össze Harkiv helyzetét egy lakó, Andrej.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított támadás villámháborúnak indult, de Ukrajna ellenállt, sőt, 2022 nyarától látványos ellentámadásra is képes volt. A 2023-as ellentámadás azonban szárazföldi kudarccal zárult, és ugyan a Fekete-tengeren sikereket értek el az ukránok, de február közepén fel kellett adniuk egy stratégiailag is fontos várost Kelet-Ukrajnában.

Aknaveszély

Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta már 289 civil halt meg taposóaknáktól és más robbanóeszközöktől, köztük 15 gyermek – mondta el Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter csütörtökön az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek. Az MTI szemléje alapján a miniszter arról beszélt, hogy a visszafoglalt és a frontvonalhoz közeli területek vannak a legnagyobb veszélyben.

Klimenko szerint sok esetben a taposóaknákat a helyiek robbantják fel, nem várják meg a hatósági engedélyt, hanem hozzálátnak a szántóföldek műveléséhez. Vannak olyanok is, akik figyelmen kívül hagyják az összes tilalmat, és rámennek veszélyes területekre például gombát szedni vagy éppen sétálni. A miniszter azt is elmondta, hogy van, aki aknát vagy valamilyen lőszert talál, és a helyszínen megpróbálja szétszedni vagy hazaviszi. Kérdés, hogy miért teszik ezt, de testi épségükkel, időnként az életükkel fizetnek ezért a felfoghatatlan kíváncsiságért.