A tönk szélére került embereken segítenek a római Trevi-kutat érmékkel teledobáló turisták

2024. március 23. – 21:16

A tönk szélére került embereken segítenek a római Trevi-kutat érmékkel teledobáló turisták
A chilei Sofia Paz aprót hajít el a válla fölött, hátha visszatér az örök városba. Tettével jótékonykodik is – Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Eleve nagy divat minden második szökőkútnál, hogy az emberek pénzérméket dobáljanak beléjük, remélve, hogy teljesül valamely kívánságuk. Azonban akadnak a világnak olyan kiemelt mesterséges csobogói, amik medencéje az átlagnál több pénzt kap. Ilyen a római Trevi-kút is, amit a Reuters fotóriportere is meglátogatott, hogy megtudja, mi lesz a borzasztóan sok szökőkútfenéken landolt bélással.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

A szerelem, a vagyon vagy csak a Rómába való visszatérés reményében a vízbe röpült pénzeket már pár naponta ki kell halászni, olyan mennyiségben gyűlik a fém a fenéken. Ezt a Reuters szerint a Caritas katolikus szervezet végzi, ami a szegényeknek juttat belőle élelmiszert és ad egyéb segítséget. Az Euronews szerint egyébként 2001-ben döntötte el a római városvezetés, hogy jótékony célra menjen a bedobált apró, ami már a Caritas éves büdzséjének 15 százalékát teszi ki.

Fotó: Guglielmo Mangiapane/ Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane/ Reuters

Csak 2022-ben 1,4 millió eurót (kb. 553 millió forintot) szedtek így össze, ez várhatóan emelkedni fog 2023-ban (ezek szerint még nem zárta le a Caritas az előző pénzügyi évet). Ez nem csoda, Róma a világ egyik leglátogatottabb városa 21 millió fővel évente.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

Magát a kihalászást az ACEA regionális közterület-fenntartó végzi heti kétszer speciális gereblyékkel és szívóberendezésekkel, és kb. négy fővel (itt megnézhető egy videón a folyamat). A kutat egyébként kéthetente teljesen le is engedik. Ezután megkapja őket a Caritas, munkatársuk, Fabrizio Marchioni kiszárítja és osztályozza a pénzt. Egyébként a szökőkúton is fel van tüntetve, mi történik az érmékkel.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

Egy brazil turista, Yula Cole elmondta a Reutersnek, hogy egy szívének kedves kívánság miatt dobta be apróját, közben tudja, pénze szükséget szenvedő embereknek fog segíteni. „Kívántam egyet, de remélhetőleg ez a pénz segíteni fog más emberek kívánságain is”- mondta.

A kép közepén egy magyar kétforintos is látszik – Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
A kép közepén egy magyar kétforintos is látszik – Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

Sofia Paz Chiléből azt mondta, ő a betegeskedő bátyjának kívánt jobbulást az érmével.

Az olasz Giovanni Grassadonia szintén azt emelte ki, ha Rómában jár az ember, el kell ide jönni, az meg külön plusz, hogy ezzel a tettel segíteni is lehet másokon.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

A chilei Carola azt mondta „azért dobok be egy érmét, mert azt mondják, ha bedobsz egyet, visszatérsz Rómába, és mert azt is kívánom, hogy megtaláljam a szerelmet”. A visszatéréshez egyébként háttal kell állni a kútnak, és a jobb kezünkkel hátradobni az érmét a bal vállunk fölött.

A Trevi-kutat 1762-re építették fel Nicola Salvi tervei alapján, a kút a Palazzo Poli nevű palota egyik oldalát szegélyezi. A kút Ókeanosz tengeristent ábrázolja, ahogy fogatán ülve megszelídíti a háborgó vizeket. Federico Fellini olasz rendezőzseni Édes élete (La Dolce Vita) ikonikus jelenete még nagyobb világhírnevet hozott neki, amikor Anita Ekberg a vízben kacérkodik Marcello Mastroiannival éjjel.

Ma már tilos a vízbe menni, de saját tapasztalat alapján tényleg az éjjeli látogatást ajánljuk, amikor nem nyomja agyon az embert a többi turista.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

Ha már turisták, fura dolgokat is a kútba dobálnak. Ékszereket is találni, ez még hagyján, de a műfogsortól a köldökzsinórig sok bizarr dolgot halásztak már ki a felelősök. Van amikor emberek nem bedobni, hanem elcsenni mennek az érméket, volt már olyan, aki botra erősített mágnesekkel próbálkozott.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

A Reuters elment az egyik boltba is, ahol a rászorulók speciális kártyával tudnak vásárolni. Ilyen Domenico is, aki kovácsként dolgozott ízületi gyulladásáig. Az Emporium nevű üzletlánc egységében így ő is be tud vásárolni olcsón. Az 55 éves Luigi azt mesélte a hírügynökségnek, az építőiparban dolgozott, de egy megfigyelő kamerákat árusító cégnél is volt, majd elvesztette a munkáját. Neki is az Emporiumhoz hasonló helyek adnak reményt.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

Az Emporium boltok az Aleteia portál cikke szerint mintegy 40 ezer embernek segítettek, 5000 tonna élelmiszert osztottak ki 15 év alatt a Caritas jelentése szerint.

A legelső Emporiumot 2008-ban alapították, hogy a gazdasági világválság károsultjain segítsen. Ma már csak ennek az egy boltnak három teljes állású dolgozója van az üzletvezetőn kívül, valamint negyven önkéntes dolgozik itt váltásban. Az 500 négyzetméteres üzlet mintegy 100 családot szolgál ki egy nap.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

A vásárlók itt nem euróval fizetnek, hanem pontokkal egyenlítik ki az élelmiszer árát. A fenti képen egy 0,5 pontba kerülő csomagolt kenyér látható.

Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters
Fotó: Guglielmo Mangiapane / Reuters

Lucia Montebello boltvezető szerint a Covid-járvány után a külföldiek mellett sok olaszt is idekényszerített, ahogy a nyugdíjából ki nem jövő idős emberek is megjelennek gyakran. „Láttam családokat, akiknek nem volt áramuk vagy gázuk, esetleg átmenetileg az autójukban éltek” – mondta Montebello. Az említett 2023-as jelentés szerint az Emporium vásárlóinak több mint fele olasz, majd 5 százalék alatti arányban jönnek a nigériaiak és a románok.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink