Visszafogott volt Sulyok Tamás, az új köztársasági elnök beiktatása

Ünnepi ceremóniával iktatták be az új köztársasági elnököt, Sulyok Tamást a Sándor-palota előtti téren vasárnap, írja a Telex.

Az új államfő beiktatására az előzők is elmennek – a kegyelmi ügybe belebukott Novák Katalin viszont itt nem jelent meg – bár a pár nappal ezelőtti beiktatási vacsorán ő is ott volt. Áder János és Schmitt Pál viszont ott ült az első sorban. Orbán Viktor az utolsók között futott be, felesége, Lévai Anikó és saját videós stábja mellett a legfontosabb miniszterét, Rogán Antalt is magával hozta. A Donald Trumptól érkező miniszterelnök előbb a harmadik sor szélére ült le, utána viszont előrement az első sorba.

A Himnusz közös eléneklése, egy gyors versszavalás, kórusfellépés és egyházi vezetők áldása után az új köztársasági elnök elmondta a beiktatási beszédét.

Sulyok szerint az ember és ember közötti zsinórmérték a kölcsönös tisztelet, a törvény előtt pedig mindenki egyenlő, nincs kivétel, nincs részrehajlás, ő pedig azt ígéri, hogy feleségével együtt mindig azok mellett lesznek, akiknek a legnagyobb szükségük van erre, például a rászorulók, elesettek, idős, beteg emberek mellett.

Ezután a legtöbbet a jogról és annak fontosságáról merengett, mivel szerinte az ő támasza és iránytűje a jog, ő pedig jogász és jogász is marad. Azt is mondta, a közbizalomnak kell Magyarország kötőanyagának lennie, bizalom nélkül nincs működőképes állam, gazdaság és jogrendsze, őszinteség nélkül pedig nincs bizalom.

Egy ponton röviden megemlítette, hogy „elődje” kiválóan ápolta a nemzeti kapcsolatokat, ezt pedig követendőnek tartja, erről az útról nem akar letérni – igaz, Novák Katalin nevét nem mondta ki, ahogy Orbán Viktor sem tette az elmúlt egy hónapban. Sulyok szerint pedig kiemelten fontos a szomszédokkal és regionális partnerekkel jó kapcsolatot ápolni, a visegrádi országokkal és a világ minden nemzetével együttműködni.

Sulyok Tamás beiktatása még eléggé visszafogott volt ahhoz képest, amilyet Novák Katalin kapott két évvel ezelőtt. Ő a Parlament előtti Kossuth teret töltötte meg emberekkel, volt ott Rákóczi induló, leánykar és táncegyüttes, de még Rúzsa Magdi is énekelt neki egyet.

Sulyok Tamás hivatalosan már március 5-től köztársasági elnök. Már az első napján aláírta a svédek NATO-csatlakozásának ratifikációját, amit több mint másfél évig tartó huzavona után szavazott meg az Országgyűlés, és rögtön le is cserélte a Sándor-palota főigazgatóját: Schanda Tamást Szabó Attila László, Sulyok korábbi alkotmánybírósági kabinetfőnöke váltotta. Az ellenzéki pártok szerint Sulyok személyében egy újabb pártkatona, egy biogolyóstoll, az autoriter rendszer egyik egyengetője lett az újabb államfő.

2016-tól köztársasági elnökké válásáig Sulyok az Alkotmánybíróság elnöke volt. Alkotmánybíróként többször is a Fidesz politikai céljainak megfelelő döntött. Így történt a lex CEU, a hajléktalanság kriminalizálásának és a háborús tájékoztatás címén terjesztett kormánypropaganda ügyében is. Tölgyessy Péter politológus szerint Sulyok elnöksége alatt az Alkotmánybíróság végleg betagozódott a Fidesz hatalmi rendszerébe.

A napokban pedig az derült ki, hogy Sulyok egy korábbi interjújában valótlanságokat állított az apjáról, például hogy a második világháború után halálra ítélték, és tíz évig bujkálnia kellett. Sulyok a történészek állításaira úgy reagált, azokat nemtelen támadásoknak tartja, a családi legendárium szerint pedig az apjával azok történtek, amiket ő lenyilatkozott.

Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani.