Reagált a magyar államfő a történészek vádjaira: Apám egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt

Először reagált Sulyok Tamás Magyarország új köztársasági elnöke arra, hogy Karsai László történész a HVG-n megjelent írásában rámutatott, hogy Sulyok korábban valótlan információkat közölt a nyilvánossággal saját apjáról. A köztársasági elnök hivatalba lépése utáni első interjúját a Mandinernek adta, ebben reagált a vádra.

„Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt.

De létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam.

Ezt ismételni nem kívánom, értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném. A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek” – mondta az új államfő a Mandinernek.

Korábban már összefoglaltuk az ügy eddigi történetét, amely egy olyan interjúval kezdődött, amely a kolozsvári Krónikában jelent meg 2023. augusztus 24-én. A Kolozsvári Mgyar Napokon résztvevő alkotmánybíró itt mondta el, hogy apja, dr. Sulyok László a háború után egy válóperben elvállalta egy olyan asszony képviseletét, akinek férje később kommunista párttitkár lett Székesfehérváron, és aki ezért bosszúból halálos ítéletet mondatott ki Sulyok apjára. Sulyok az interjúban azt is állította, hogy miután apját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, tíz évig bujkált Magyarországon papírok nélkül, így kerülte el a bitófát. Ahogy arra Ungváry Krisztián történész Telexen megjelent cikkében is felhívta a figyelmet, a fenti nyilatkozat több valótlanságot is tartalmaz.

Ahogy azt Ungváry is hangsúlyozta, „természetesen senki sem felelős felmenői tetteiért. Azt azonban nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjeszt róluk. Különösen nem teheti meg ezt egy olyan személy, aki először a magyar alkotmányosság őre, majd a nemzet egységét kifejező legfontosabb közjogi funkció birtokosa.”

A történészek ugyanakkor rámutattak arra, hogy egyetlen dolog miatt indulhatott kivizsgálás annak idején Sulyok László ellen, az pedig egy olyan újságcikk volt, amelyben az ügyvéd örömét fejei ki, hogy elkezdődött a zsidóság összegyűjtése. „Végre levegőhöz jutottunk” – írta 1944 júniusában. Szerinte mostantól újra a magyar lehet az úr a saját hazájában.

A Telex is idézi, amikor megkérdezték tőle, hogy a cikkhez köze lehetett-e édesapjának, Sulyok a Mandinernek azt mondta, az apja „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, így

elképzelhetetlennek tartja, hogy azt ő írta.

Sulyok Tamásról a Transtelex is készített riportot. A két romániai magyar alkotmánybíró, Varga Attila és Puskás Bálint nyilatkoztak arról, hogy kollégájukkal milyen szakmai és baráti kapcsolatot ápoltak. A beszélgetések rögzítése során kiderült, hogy Sulyok Tamás többször járt Erdélyben, 2023 nyarán is volt, amikor Visky Andrással a Kitelepítés című regénye kapcsán beszélgettek. A Krónika ezt követően interjúzott a magyar alkotmánybíróság elnökével, aki akkor még nem sejthette, hogy félév múlva, Magyarország államfője lesz.