Romániai magyar alkotmánybírók: Magyarország új köztársasági elnöke vallásos ember, szereti a székelyeket, és többször járt már Erdélyben

Magyarország Alkotmánybíróságának elnökének, Sulyok Tamásnak a neve széles körben akkor vált ismertté, amikor a Fidesz–KDNP szövetég elnöke, Orbán Viktor a kormánypárti frakcióknak köztársaségi elnöknek javasolta. Erdélyhez és a székelyekhez való viszonyulásáról azonban nem igazán esett szó, ezért megkerestünk pár olyan szakembert, akik behatóan ismerik Sulyok szakmai múltját, illetve magánemberként is volt szerencséjük találkozni vele.

A kilenctagú román alkotmánybíróságnak 2007-től van magyar tagja is, Markó Béla elnöksége alatt sikerült elérni azt az áttörést, hogy a taláros testületbe egy magyar alkotmánybíró is bekerüljön. A politikai alku eredményeként, ugyanis semmilyen szabályozás nem rendelkezik arról, hogy a román alkotmánybíróságnak magyar tagja is kell legyen, Puskás Bálint volt RMDSZ-szenátort 2007-ben a szenátus választotta alkotmánybíróvá, és 2016-os nyugdíjba vonulásáig volt a testületnek a tagja.

Őt Varga Attila követte, aki 1986-ban szerzett jogászi oklevelet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 1990-től 2012-ig volt Szatmár megyei parlamenti képviselő, és 2006-ban alkotmányjogból doktorált.

Mindketten ismerik Sulyok Tamás alkotmánybírót, szakmai és személyes kapcsolatban voltak, vannak Magyarország új köztársasági elnökével, így megragadtuk az alkalmat, hogy többet tudjunk meg az államfőről.

Puskás Bálint régóta ismeri Sulyok Tamást, jó baráti és családi viszonyt ápol vele. Emberként és alkotmányjogászként is évek óta ismeri az új köztársasági elnököt, de Puskást is meglepte, amikor Sulyok neve először merült föl, mint konkrét esélyessé a következő köztársasági elnöki tisztség betöltésére.

„Nagyon őszinte leszek. Én rögtön felhívtam, ahogy megtudtam, hogy ő a jelölt. Beszélgettem vele, és figyelmeztettem arra, hogy én politikus voltam, és innen tudom, hogy a politika más, mint az alkotmánybíróság, mint a jogtudomány.

Ő tudta, hogy a Szenátus alelnöke voltam, és tudta azt is, hogy milyen megpróbáltatásokon mentem keresztül, milyen támadások értek, és azt mondta, ő ezt fölvállalja, pontosan azért, mert szolgálni akar a nemzetének” – válaszolt Puskás Bálint nyugalmazott alkotmánybíró arra a kérdésünkre, hogy szerinte Sulyok miért fogadta el a tisztséget.

Puskáshoz hasonlóan Varga Attila alkotmánybírót is meglepte, hogy Sulyok elvállalta a felkérést.

„Megvallom őszintén, teljesen meglepett. Utoljára decemberben találkoztunk, ekkor még semmi jele nem volt annak, hogy köztársasági elnök szeretne lenni. Ezt ő maga sem gondolta volna még akkor, hogy egy ilyen fordulatot vesz az élete. Nem gondoltam volna, hogy köztársasági elnök lesz, nem azért, mert egyébként nem lenne alkalmas, mert a személyisége olyan, hogy egy nagyon integratív, nagyon barátságos, aki képes nagyon erős személyiséggel rendelkező, különböző szakirányból érkező személyeket összefogni: ezt ő kiválóan végezte a magyar alkotmánybíróság élén. Nagyon örülök, mert kiváló embernek tartom ennek a feladatnak az ellátására is” – értékelte Sulyok munkásságát Varga Attila.

Miért Sulyokra esett a választás a romániai alkotmánybírók szerint?

„Jól ismerem Sulyok Tamást, ő soha nem politizált. A politikához eddig nem volt köze” – jelentette ki Háromszék egykori RMDSZ-es szenátora, nyugalmazott alkotmánybíró arra a felvetésünkre reagálva, hogy Magyarország új köztársasági elnökét lehet, hogy a szakmai körökben jól ismerik, de a széles nyilvánosságban eddig nem sokat hallhattunk róla.

Puskás Bálint szerint épp azért esett Sulyok Tamásra a választás, mert Sulyok nincs, nem volt és szerinte nem is lesz sohasem elkötelezett semmilyen politikai irányzat, semmilyen politikai alakulat felé, ellentétben Trócsányi László volt igazságügyi miniszterrel, akinek a neve szintén felmerült a lehetséges köztársaságielnök-jelöltek között. Trócsányi szerinte ugyanis a Fidesz elkötelezett politikusa.

„Ahogy kivettem a miniszterelnök, a Fidesz elnökének a beszédéből, ő egy olyan személyt keresett a párttal együtt, aki bizonyítani tudja azt, hogy a kormányon lévő politikai alakulat a gyermek, a család iránt elkötelezett, és Sulyok egy ilyen ember. Sokakat támogatott magánszemélyként, főleg ameddig ügyvéd volt, és támogat most is; több megnyilvánulása volt, amivel a rászorulóknak szeretett volna segíteni” – fejtegette a nyugalmazott alkotmánybíró, aki szerint Sulyok Tamást egy erős nemzeti érzés hajtja, és nagyon elkötelezett a nemzeti szuverenitás eszméje iránt.

„Emlékszem, hogy egy európai alkotmánybírósági találkozón az volt a téma, hogy az Európai Unió normái, vagy a tagállamok alkotmányai felsőbbrendűek-e. Ott én is kifejtettem a véleményemet, szerintem is az alkotmányok elsőbbrendűek, de ő nagyon következetesen fönntartotta, hogy Európa nem egy politikai ország, hanem a nemzetek egyesülete. Európát ő úgy látja, mint a szuverén nemzeti országok szövetségét” – mondta Puskás.

Magyarország köztársasági elnöke jól ismeri a székelyeket, az erdélyi magyarokat

Puskás elmondása szerint Sulyok többször járt már Sepsiszentgyörgyön, volt amikor előadást tartott, de magánlátogatásokra is sor került, az egyik ilyen alkalommal a Nyerges-tetőn kopjafát is avattak.

Az alkotmánybírósági tisztségükből kifolyólag ismerkedtek meg még 2014-ben. Mivel állandó kapcsolatban voltak, közeli barátokká váltak.

„Amikor megismertem Sulyok Tamás már alkotmánybíró volt, járt Romániában, először Bukarestben találkoztam vele, és utána évente több alkalommal voltam meghívva az alkotmánybíróságra előadásokat tartani, egyetemekre előadásokat tartani, és ezen keresztül ismertem meg őt, mások véleménye szerint is.

A szakmai karrierje az kiegyensúlyozott volt. Nincs az ügyvédi pályafutásának sem olyan pontja, amelyet támadni lehet, hogy esetleg kiszolgált volna valamilyen politikai hatalmat, vagy állami hatalmat” – részletezte Puskás.

Azt mondta, Sulyok első alkalommal az alkotmánybíróság közel teljes testületével érkezett Sepsiszentgyörgyre, ahol Puskás Bálint is él. Később alkotmánybírósági elnökként tért vissza előadást tartani a Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferencián, amit Szentgyörgyön kezdtek el szervezni, és több éve zajlik más országokban is.

Varga Attila: Sulyok Tamás hozta össze a Kárpát-medencei magyar alkotmánybírók rendszeres találkozóját

A román Alkotmánybíróságon jelenleg tevékenykedő Varga Attilától, aki Puskás Bálintot váltotta a testületben, megtudtuk, hogy miután Sulyok Tamást 2016-ban a Magyarország Alkotmánybírósága elnökének választották, mindjárt az elején bevezetett egy hagyományt, hogy a határon túli magyar alkotmánybírókat összegyűjtse.

„Nincs ebből sok, de Szlovákiában a szlovákiai alkotmánybíróságnak volt, meg van is magyar tagja, sőt alelnöke a magyar alkotmánybíró. Szerbiában úgyszintén van magyar alkotmánybíró, Romániában meg jómagam, és gyakorlatilag rendszeresített egy ilyen formális és informális találkozósorozatot, ami nagyon kellemesen érintett bennünket. Hogy mondjak egy érdekességet is, ő fedezte fel, hogy a cseh Legfelsőbb Bíróság elnökét Angyalosi Péternek hívják, és szegről-végről még erdélyi származású is, hiszen a nagyapja vagy dédapja a Székelyföldről ment ki és vándorolt arra a vidékre. Ő már Csehországban született, és nem azért a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mert magyar, hanem mert kiváló jogász, de aki egyébként tartja a magyarságát” – mondta Varga Attila.

Ugyanakkor Varga hozzátette azt is, hogy Sulyoknak az egyetemi szférával, különösen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogi fakultásával, jogtudományi intézetével szoros kapcsolata van. Veress Emőddel, az intézmény vezetőjével személyes, jó kapcsolatban áll. „Tavaly a Kolozsvári Magyar Napok keretében például számára egy nagyon kedves beszélgetésben volt Visky Andrással a Kitelepítés könyve kapcsán, és elhatározta, hogy ha hívják, mint alkotmánybírósági elnököt, vagy mint jogászt, vagy mint embert, ő nagyon szívesen részt vesz a Kolozsvári Magyar Napokon, mert nagyon jó élmény volt ez számára. Ilyen értelemben a kulturális körökkel is van már kapcsolata” – tette hozzá.

Magánemberként is nyitott volt a határon túliakra

„Vallásos ember, szereti a székelyeket, ezért is járt többször magánszemélyként és az alkotmánybíróság elnökeként Székelyföldön. Közben építette a kapcsolatait az emberekkel, és megismerkedett a székelyeket foglalkoztató kérdésekkel. Én Háromszéken élek, ezért az itteni helyzettel tudtam Sulyok Tamást megismertetni: a Székely Nemzeti Múzeumtól a csernátoni múzeumig, Kézdivásárhelytől Kovásznág. Én úgy látom, hogy a Fidesznek ez egy nagyon jó választása volt” – részletezte Puskás Bálint.

Puskás a szociális problémákra nagyon érzékeny emberként írta le Sulyok Tamást, aki szerinte ezért is mondta azt az Országgyűlés előtt tartott beszédében, hogy a hátrányos helyzetben élő emberek rá mindig számíthatnak majd.

Sulyok Tamás a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Nem először választanak államfővé egy alkotmánybírót: a tavaly októberben meghalt Sólyom László 1989 és 1998 között volt az alkotmánybíróság tagja, 1990-től pedig a testület elnöke. Puskás azonban idáig még egyik köztársasági elnöktől sem hallott olyat, hogy a hátrányos helyzetű emberek támogatására helyezze ki beköszönő beszédét.

„Én értékes embernek tartom, és úgy látom, hogy tulajdonképpen a legjobb választás volt, mivel a társadalmi érzékenységével, a jogi tudásával, az emberi minőségével a magyar társadalmat talán egyesíteni tudja” – mondta Puskás.

Hozzátette: „Én biztos vagyok benne, és különben ezt el is mondta a beköszönő beszédében, hogy bármilyen kegyelmi ügyről van szó, azt ő átvizsgálja és teljesen átláthatóan fogja kezelni az ügyeket. Én biztos vagyok benne, hogy a K. Endre kegyelmi kéréséhez hasonló ügyben ő nemet mondott volna, hisz ismerem, hogyan viszonyul a gyerekekhez, a rászorulókhoz, és hogy él a társadalomban” – jelentette ki érdeklődésünkre Puskás Bálint.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként mennyire tud majd önálló döntéseket hozni, Puskás azt mondta, hogy Sulyok az alkotmánybíróság elnökeként már bizonyított, mert szerinte az alkotmánybíróság tudott nemet mondani a Fidesznek fontos kérdésekben is.

„Nem hiszem, és nem tudom elképzelni róla, hogy bármit is rá tudjanak kényszeríteni, ha jogilag úgy látja, hogy az nem felel meg az alkotmánynak, és nem tartozik az elnök hatáskörébe. (…) A köztársasági elnöknek nagyon nagy felelőssége van, hisz ő az, aki a törvényeket, miután elfogadta a parlament, kiírja, és azáltal válnak hatályossá. Ebből a szempontból én úgy érzem, hogy nagyon odafigyelő, és az alkotmány szempontjából szigorú lesz ezekben a kérdésekben, osztrák konzul is volt, tehát diplomáciai tapasztalata is van, és nemzetközi viszonylatban a kiegyensúlyozottsága Magyarországnak pozitívumot jelent” – vélte Puskás Bálint.

Ez a képet azonban erősen árnyalja a Telex által írt cikk, miszerint alkotmánybíróként Sulyok több esetben is a Fidesz politikai céljainak megfelelő döntött. Így történt a lex CEU, a hajléktalanság kriminalizálásának és a háborús tájékoztatás címén terjesztett kormánypropaganda ügyében is. A jogállamisággal kapcsolatos aggályainak is akkor adott hangot leginkább a nyilvánosság előtt, amikor a 2022-es választás előtt az ellenzék arról beszélt, hogy kormányváltás után feles többséggel is módosítható az alkotmány. Tölgyessy Péter politológus a Partizán műsorában rámutatott, hogy a Sulyok által vezetett alkotmánybíróság már nem ugyanaz az autonóm testület, mint volt Sólyom László idejében: Sulyok elnöksége alatt az AB végleg betagozódott a Fidesz hatalmi rendszerébe. A Telex szerint ebből már sejthető, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként mennyiben fog szembe menni a kormány akaratával.

Varga Attila alkotmánybíró ezt azzal magyarázta a Transtelexnek, hogy minden alkotmánybíróság esetében kimutatható egyfajta politikai irányvonal, akár a határozatai alapján is.

„Egy dolgot tisztáznunk kell, itt az alkotmánybíróság határozatáról, döntéseiről beszélünk, nem az elnöknek, Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnöknek a határozatairól. Tehát itt nem egyszemélyes döntések vannak, egyébként sehol, Romániában sem az elnök dönt el dolgokat.

Egy alkotmánybíróságnak a működése – a szakmai definíció szerint is – pártfüggetlen, de egy politikai-igazságszolgáltató jellegű, önálló közhatóság. Tehát nyilván a tevékenységének lehet egyfajta politikai tartalma. Értelemszerűen az, hogy az alkotmánybíráknak több van megengedve, akár az is, hogy politikai szempontok alapján is mérlegeljenek dolgokat.

Ez teljesen rendben van, ez tapasztalható bármelyik, akár a német alkotmánybíróság esetében is, csak hogy az egyik leghíresebb és legnagyobb tekintélyű alkotmánybíróságot mondjam. Tehát az alkotmánybíróságot nem úgy kell elképzelni, mint amilyen a rendes bíróság. Ugyanis az alkotmánybíróság csak magához az alkotmány szövegéhez van kötve, és innentől kezdve elég nagy mozgástere van, akár politikai szempontokat is figyelembe vehetnek” – részletezte az alkotmánybíró.

Hozzátette, azt is látni kell, hogy politikusok nevezik ki az alkotmánybírókat, és miközben az alkotmánybírók függetlenek, akár volt politikusokat is kinevezhetnek, amire mindenütt volt már példa. Ezért szerinte a Sulyok Tamást ért kritika nem a személynek szólt, még ha az elnöke is volt a testületnek, másrészt pedig szerinte érteni kell, hogy az alkotmánybíróság nem a rendes bírói karhoz tartozó intézmény.