A késes támadó bevallotta, hogy meg akarta ölni a dél-korai ellenzéki pártvezetőt

Leszúrták a legnagyobb dél-koreai ellenzéki párt vezetőjét, I Dzsemjongot egy sajtóeseményen Puszanban, írja a CNN. Az ellenzéki politikus a városban épülő repteret látogatta meg, amikor a tömegből valaki hirtelen rátámadt. A hatóságok közlése szerint a politikus nyakának bal oldalát érte a késszúrás, de szerencséje volt, mert támadója nem találta el a fő nyaki ütőerét.
Az MTI szerint az I Dzsemjong vagyok feliratú papírkoronát viselő férfi autogramkérőként férkőzött a politikus közelébe. A közösségi médiában megjelent felvételek szerint többen üldözőbe vették és elfogták, miután megszúrta a pártvezetőt, később pedig átadták a kiérkező rendőröknek.
A rendőrség később azt közölte, hogy a 1957-es születésű, Kim vezetéknevű támadó egy 18 centiméteres, online vásárolt késsel követte el tettét. Kihallgatása során bevallotta, hogy meg akarta ölni I Dzsemjongot, ezért gyilkossági kísérlet miatt emeltek ellene vádat.
I Dzsemjong pártja az eset után azt mondta, hogy a politikus eszméleténél volt, amikor kórházba szállították, a pontos állapotáról későbbre ígértek tájékoztatást. A párt szóvivője terrorcselekménynek minősítette az esetet, ami szerinte súlyos fenyegetést jelent a demokráciára. Jun Szogjol dél-koreai elnök elítélte a támadást, és arra utasította a rendőrséget, hogy haladéktalanul vizsgálják ki az esetet.
Az 59 éves I Dzsemjong 2022-ben indult az elnökválasztáson, de kikapott a hivatalban lévő Jun Szogjoltól. Ezután lett a Demokrata Párt vezetője, ami az áprilisi parlamenti választásokra készül. Dél-Koreában nem először támadtak meg magas rangú politikusokat, ami az ország erős politikai megosztottságával is magyarázható. A 2022-es elnökválasztási kampányban I Dzsemjong pártjának korábbi vezetőjét például fejbe verték egy kalapáccsal.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!