A tűzszünet után új szakaszába lép a háború

Legfontosabb

2023. december 4. – 23:11

A tűzszünet után új szakaszába lép a háború
Izraeli rakéták becsapódását követő robbanások a Gázai övezetben, miután véget ért az ideiglenes tűzszünet – Fotó: John Macdougall / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hét nap után pénteken véget ért az ideiglenes tűzszünet, azóta pedig megújult intenzitással folytatódtak a harcok Izrael és a Hamász terrorszervezet között a Gázai övezetben. A fő hadműveleti területté vált északi rész után azon a déli területen is fokozhatják a támadásaikat az izraeli erők, ahova korábban több százezer civil menekült.

A harcok kiújulásával az izraeli túszok és a palesztin foglyok cseréje is félbeszakadt, noha még több mint száz ember lehet a palesztin fegyveresek fogságában. A tűzszünet azonban nem adott elég perspektívát a Hamásznak, de elképzelhető, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is jobban tudja érvényesíteni érdekeit, ha újra forró szakaszába lép a konfliktus.

Több mint száz túsz szabadult ki

81 izraeli és kettős állampolgár, 24 külföldi – ők azok a túszok, akik az ideiglenes tűzszünet alatt kiszabadulhattak a Hamász fogságából, mielőtt a harcok pénteken újraindultak. Rajtuk kívül még a tűzszünet előtt két amerikai és két izraeli túszt engedtek el fogvatartóik Gázából, egy katonanőt pedig az izraeli erők szabadítottak ki az október 7. óta tartó fogságból, miután a Hamász fegyveresei áttörték az Izrael és a Gázai övezet között húzódó védelmi rendszert, több településre és egy fesztiválra támadtak, és megöltek 1200 embert, akik kétharmada lehetett civil, köztük nőket és gyerekeket is.

Összesen tehát eddig 110 ember szabadult ki, nők és gyerekek, két magyar–izraeli lány és egy fiatal nő is. A Hamász és Izrael közötti megállapodás 78 izraeli és kettős állampolgárra vonatkozott, cserébe minden izraeli állampolgárért három palesztint engedtek szabadon izraeli őrizetből, összegzett a Washington Post. Nőket és 19 év alattiakat, összesen 240 embert, köztük 16-18 éveseket is, akikből legalább száz volt őrizetben még a Hamász által indított, október 7-i véres terrortámadás előtt. Az elengedett foglyok többsége rendőrökkel való összecsapás vagy késes támadás elkövetése miatt volt rács mögött – volt, aki meghatározatlan idejű előzetes letartóztatásban, és még a tárgyalás sem indult meg ellene. Mindannyiukban közös, hogy egyikük sem okozott halálos sérüléseket.

A 24 külföldi – 23 thaiföldi és egy Fülöp-szigeteki – a túsz- és fogolycseréről szóló megállapodáson kívül szabadulhatott, csakúgy, mint 3 orosz–izraeli állampolgár, akiket a Kreml és a Hamász külön egyezsége nyomán engedtek el fogságukból. Oroszország nem tartja terrorista szervezetnek a Hamászt, ellentétben az Egyesült Államokkal és több nyugati országgal. A Hamász vezetése többször megfordult Moszkvában, legutóbb október végén.

A hét napban több száz kamionnyi humanitárius segély, orvosság és üzemanyag is bejutott az övezetbe, egy részük az északi részre is. A 2,3 millió gázai lakosból 1,8 millió már így is otthonának elhagyására kényszerült, és a mindössze 365 négyzetkilométeres Gázai övezet valamivel biztonságosabb, déli részébe húzódott. Azonban az izraeli erők ott is végrehajtottak légi csapásokat célpontok ellen a tűzszünet előtt, és a déli rész is nagyon korlátozottan jutott megfelelő ellátáshoz, ivóvízhez és élelmiszerhez, ami humanitárius katasztrófába sodorta a térséget.

Nem tudni, mennyi túsz van a Hamásznál

Az október 7-én elraboltak pontos számát a Hamász sosem közölte, de Izrael szerint még 137 civil van fogságban. Pontosabban még további 137 embert hurcoltak a Gázai övezetbe a fegyveresek, azt azonban nem tudni, mennyien vannak közülük életben. A Hamász szerint ötvenen meghaltak az izraeli válaszcsapásokban, pénteken újabb három túsz halálát jelentették be. Többeket sebesülten raboltak el a fegyveresek, az idősek közül sokan gyógyszeres kezelésre szorulnának, így könnyen lehet, hogy a fogva tartás körülményei miatt halt meg több túsz, akiknek halálát az izraeli támadások számlájára írná a Hamász.

A képletet bonyolítja, hogy a Hamászon kívül a vele részben rivalizáló Iszlám Dzsihád terrorszervezet is ejtett túszokat, így kérdés, valójában mennyi ember szabadon engedéséről tud Izraellel önállóan egyezkedni a Hamász. A péntek reggelig érvényben lévő tűzszünetet ugyanis meg lehetett volna hosszabbítani, ahogy korábban is több napon át ez megtörtént. Izrael fenntartotta, hogy minden 10 elengedett túszért egy nap tűzszünetet biztosít.

A Hamász kezében van a tűzszünet meghosszabbításának kulcsa, mondta még csütörtökön az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Linda Thomas-Greenfield szavait azonban árnyalja a fenti bizonytalanság és az is, a Hamász mennyire látta volna értelmét a fegyverszünetnek, ha azzal csak elodázza az izraeli katonai akció folytatását. Erre utalt a Thomas-Greenfielddel közös sajtótájékoztatón felszólaló szaúdi külügyminiszter, amikor azt mondta, nemcsak tűzszünetre, de békére is szükség van, hogy palesztinok és izraeliek egymás mellett élhessenek két államban.

Hogy a Hamász többet nem nyerhetne, mint néhány napot, azt világossá tette az izraeli kormányfő is. Benjámin Netanjahu ugyanis többször is kijelentette, hogy az ideiglenes tűzszünet után folytatódik a háború a Hamász ellen.

A tűzszünet végül kölcsönös vádaskodással ért véget. Netanjahu azt mondta, hogy a Hamász szegte meg a fegyverszünet feltételeit, mert nem volt hajlandó elengedni több foglyot, ami szembement a megállapodással, emellett péntek reggel rakétával lőtték Izraelt. Nem sokkal később újraindult az övezet bombázása.

A Hamász azt állította, hogy Izrael szegte meg a tűzszünet szabályait, amikor nem engedett be üzemanyag-szállítmányokat a Gázai övezet északi részére, amelyet a térségben zajló katonai műveletek óta lényegében Izrael ellenőriz.

A Nova fesztiválon megölt vagy elrabolt izraeliek fényképei a fesztivál helyszínén, Re'imben – Fotó: Amir Levy / Getty Images
A Nova fesztiválon megölt vagy elrabolt izraeliek fényképei a fesztivál helyszínén, Re'imben – Fotó: Amir Levy / Getty Images

Annak, hogy a tűzszünet véget ért, láthatóan nem a fenti kifogások az okai, sokkal inkább az, hogy valódi perspektívát egyik fél sem lát benne: a Hamász csak időt nyerhetett volna, de az izraeli erők visszavonását nem érhette el, és fontos ismét hangsúlyozni, hogy nem tudni, mennyi élő túsz van még a kezében az alkuhoz. Az is jelezheti, hogy kevesebb, mint 137 túsz, hogy csütörtökre már három holttestet akart átadni hét túsz mellé, cserébe az egy nap tűzszünetért, bár végül a megállapodásnak megfelelően életben lévő túszokat engedtek el.

Izrael most lehetőséget lát a Hamász felszámolására

Izrael viszont a jelenlegi helyzetben nem kínálhatott többet, mint időt a Hamásznak a túszokért cserébe. Izraelben többen is úgy látják, a Hamász október 7-i véres támadása, amely 50 éve nem látott veszteséget okozott az országnak, olyan alkalom, amikor felszámolhatják a terrorszervezet katonai potenciálját.

A Telexnek korábban egy tartalékos ezredes, a jelenleg a katonai elemzéssel foglalkozó ALMA oktatási és kutatóközpontot vezető Szarit Zehavi úgy nyilatkozott, hogy Izraelnek eddig minden, Hamász elleni akcióját a lehetséges civil áldozatok magas számától tartva kellett leállítania, de most már látható, hogy pusztán egy tűzszünet csak azt jelentené, hogy „tovább kell élni a fenyegető szörny mellett”, várva egy újabb támadást.

Ez tehát arra utal, hogy az izraeli vezetés elszánta magát a katonai műveletek folytatására, ami mindenképpen további civil palesztin áldozatokkal jár. Erre a Hamász is rájátszhat azzal, hogy civil objektumok alá rejti katonai bázisait, lőszerraktárait, óvodák tövébe helyezi kilövőállásait, élő pajzsként használva a civileket. A Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 15 ezer áldozata van a gázai harcoknak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC szerint múlt hét végén azt mondta, hogy az Egyesült Államok támogatja Izrael jogát az önvédelemhez, és újból elítélte a Hamászt. Kijelentette, hogy Izraelnek akkor is a nemzetközi humanitárius és háborús jog mentén kell fellépnie, ha egy olyan terrorszervezettel néz szembe, amelyik egyiket sem tartja be. Blinken arról is beszélt, hogy Izraelnek hatékonyabb lépéseket kellene tennie a civilek életének megóvásáért, ehhez pedig hozzátartozik, hogy világosan és pontosan kijelöljön területeket és helyeket a Gázai övezet déli és középső részén, ahol a civilek biztonságban lehetnek, és nem érik el őket a harcok.

Az Egyesült Államok szerint el kell kerülni, hogy a gázai civileknek tömegesen kelljen elhagyniuk tartózkodási helyüket, és el kell kerülni a kritikus infrastruktúra, például a kórházak, erőművek, vízrendszerek megrongálását. Azt is hozzátette, hogy lehetőséget kell biztosítani a délre evakuált civileknek, hogy visszatérjenek északra, amint a körülmények megengedik.

Izrael szerint több mint 10 ezer bombát és rakétát vetettek be eddig, a BBC elemzése szerint pedig közel 98 ezer épület rongálódott meg: ezek többsége az északi részen, ahol számos házat földig bombáztak. Légi csapások korábban is érték a déli részt, de a szárazföldi műveletek eddig az északi területre koncentráltak, ez azonban a háború következő szakaszában megváltozhat. Pénteken izraeli repülőkről a déli legnagyobb várostól, Hán Júnisztól keletre és északra is röplapokat dobtak le, ezekben arra szólították fel az embereket, hogy saját biztonságuk érdekében az egyiptomi határnál lévő Rafahba menjenek tovább.

Az offenzíva újraindítása után Izrael többször is hangsúlyozta, hogy a cél a túszok kiszabadítása, a Hamász felszámolása és annak biztosítása, hogy a Gázai övezetből ne veszélyeztethessenek újból izraeli lakosokat.

A nagy túlélő belpolitikai meccset is vív

Számításba kell venni Netanjahu személyes érdekeit is. Október 7. előtt hosszú ideje tartó és erősödő tüntetéssorozat zajlott a kormány igazságügyi reformja ellen, amely lényegében elveszi a lehetőségét annak, hogy a bíróság vizsgálja a kormány döntéseit. Netanjahu mindebbe akkor vágott bele, amikor zajlott ellene a korrupciós per, amely egy időben reális lehetőségként vetette fel, hogy az országot leghosszabb időn át – eddig összesen 16 éven keresztül – vezető kormányfő börtönbe kerül.

Netanjahu nagy túlélő, aki 1996-tól három évig, 2009-2021 között, majd másfél év ellenzéki időszak után vezeti ismét az országot. Volt, hogy két év alatt négy választáson mérettette meg magát, 2021-ben azonban már nem sikerült a relatív többségéhez elég szövetségest gyűjtenie.

Az ellenzék széles, arabokat is bevonó koalíció összerakásán dolgozott, amikor évek óta az addigi legsúlyosabb, kölcsönös rakétacsapásokkal tűzdelt konfliktus tört ki a Hamász és Izrael között. Egy időre úgy tűnt, megint nem lehet majd kihagyni a Netanjahu által vezetett Likudot a kormányból, mert az izraeli arabokat képviselő pártokat nehéz lenne elfogadtatni a választókkal koalíciós partnerként. A 2021. májusi békével a Netanjahu nélküli koalíció végül létrejött ugyan, de másfél év után szétesett. Tavaly novemberben ismét Netanjahu került helyzetbe, kormányát azonban csak minden korábbinál szélsőségesebb, ultranacionalista, vallásos, telepespárti – tehát a két állam elvét elutasító – pártokkal tudta összehozni.

Netanjahu izraeli katonákkal találkozott, mikor látogatást tett a Gázai övezetben 2023. november 26-án – Fotó: Avi Ohayon / GPO / Reuters
Netanjahu izraeli katonákkal találkozott, mikor látogatást tett a Gázai övezetben 2023. november 26-án – Fotó: Avi Ohayon / GPO / Reuters

Október 7. előtt Izrael-szerte Netanjahu-ellenes plakátok voltak láthatók, elutasítva az igazságügyi reformot, amely az utcára olykor félmillió tüntetővel felvonuló ellenzék szerint a demokrácia alapját képező, a hatalmi ágak – törvényhozói, végrehajtói, bírói – szétválasztását garantáló rendszert veszélyezteti.

A Hamász véres támadása miatt a Netanjahuval szembeni ellenérzést mindenki félretette, még akkor is, ha a kormányfő felelőssége is felmerült azzal kapcsolatban, hogy vajon megfelelően kezelte-e a hozzá érkező információkat a Hamász készülődéséről, és nem volt-e mód arra, hogy azt megakadályozzák.

Ezt a kérdést a konfliktus után kell elővenni – vélik sokan a Netanjahuval kritikus választók, akik a Hamász támadását súlyos identitásválságként élik meg, mert a megbékélést támogató baloldali nézeteiket érzik tarthatatlannak a Hamász támadása után. Izraelben járva lépten-nyomon lehet hallani személyes vallomásokat arról, hogyan változott meg az emberek hozzáállása általában a palesztinokhoz, tartva attól, hogy bármelyikük potenciális terrorista lehet. Ezek a vallomások mindig azzal zárulnak, hogy józan ésszel tudják, hogy ez nincs így, de az érzés bennük van. Példaként hozzák fel, hogy a Hamász által megtámadott kibucokhoz a felvételek alapján információkat adtak olyanok palesztinok, akik munkavállalási engedéllyel, ingázóként dolgozhattak az izraeli oldalon.

A Hamász támadásának sokkja azonban nem fedi el teljesen a fenntartásokat Netanjahuval szemben. Ellenzéki civilektől gyakran hallani, hogy a konfliktus után Netanjahu politikai karrierjének mindenképp vége. Netanjahu ezt a rá nehezedő nyomást a túszok egy részének kiszabadításával csak időlegesen enyhíthette. Sok múlik a közvetítőkön, Kataron, Szaúd-Arábián, Egyiptomon és az Egyesült Államokon, de mivel a Hamász egyelőre több túszt nem ad – talán sokkal többet nem is tud –, a palesztin fegyveres szervezet és Netanjahu is csak abban láthatják politikai túlélésüket, hogy folytatják a háborút a végső győzelem reményében.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!