Az Európai Bizottság javasolja, hogy kezdjék meg az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával

2023. november 8. – 14:24

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság javasolja a többi uniós szervnek az Ukrajnával és Moldovával való csatlakozási tárgyalások megkezdését; a biztosi kollégium ezen kívül ajánlást tett arra, hogy Grúzia is kapja meg a tagjelölti státuszt, Bosznia-Hercegovinával pedig indítsák a csatlakozási tárgyalásokat, amint az ország kellően eleget tett a tagsági kritériumoknak

– közölte az EU végrehajtó testülete szerdán a saját Twitter-oldalán.

Az orosz háborús agresszió áldozatának számító Ukrajna és az Oroszország részéről komoly gazdasági és politikai befolyásolási kísérleteknek kitett Moldova 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státuszt. Az elmúlt két évben az Európai Bizottság a két tagjelöltnek irányította át az Oroszországnak és Belarusznak szánt, több tízmilliárd forintnyi támogatást, melyre a 2021-2027-es Interreg NEXT nevű uniós programokon keresztül lettek volna jogosultak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben üdvözölte a döntést, Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi napról beszélt.

Az Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia és Abházia miatt konfliktusban álló Grúzia tagjelöltségét a magyar kormány is támogatja – a támogatás mögötti gazdasági és kulturális megfontolásokat ebben a cikkünkben ismertettük.

Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői 2022. decemberi csúcstalálkozójukon döntöttek Bosznia-Hercegovina formális (más néven potenciális) tagjelölti státuszáról, ami a tényleges tagjelöltség előszobájának számít. A Politico szerda reggeli hírlevele alapján az Európai Bizottságon belül is fejtörést okozott, mit kezdjenek a balkáni országgal, miközben Ukrajnáról, Moldováról és Grúziáról már egy előkészítő ülésen sikerült megállapodni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerdán arról beszélt, hogy ugyan Bosznia-Hercegovina sokat haladt, de aggodalommal veszik tudomásul az alkotmányellenes törvényeket a két félből álló ország szerb részén. Ezt Milorad Dodik vezeti, aki látványosan szoros kapcsolatban áll Orbán Viktorral, erről bővebben itt írtunk.

A tagállamok várhatóan decemberben döntenek

A bővítési folyamat kulcsfontosságú lépéseiről, így a tárgyalások megkezdéséről és a tagjelöltségről az uniós országok döntenek egyhangúlag, vagyis bármelyikük vétózhat. A tervek szerint a tagállami vezetők legközelebb decemberben ülnek össze, így ekkor határozhatnak a bizottsági ajánlásokról.

Az Európai Bizottság azonban arra is figyelmeztet, hogy az uniós tagságért a jelölteknek egy sor reformot kell végrehajtaniuk a demokratikus intézmények erősítésétől kezdve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemig. A bizottsági országjelentés alapján Ukrajnának többek között foglalkoznia kell a Velencei Bizottság kisebbségügyi ajánlásaival (a témáról bővebben itt írtunk).

Ezekre a magyar kormány is többször hivatkozott. Bóka János EU-ügyi miniszter októberben arról beszélt, hogy Magyarország támogatja az uniós bővítést, de az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a kisebbségi jogoknál „kézzelfogható haladást szeretnénk látni”. A kárpátaljai magyaroknak vissza kellene nyerniük a 2015-ös jogaikat, az ukrán hatóságok pedig egyeztessenek az ukrajnai magyarság képviselőivel. „Azt látom, most Ukrajna érti, hogy párbeszédet kell folytatnia velünk”, de még igazolni kell, hogy van-e emögött „hiteles politikai akarat”.

Ursula von der Leyen szerdán azt javasolta, hogy ugyan hivatalosan nyissák meg a tárgyalásokat, de a tagállamok csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket (azaz a saját álláspontjukat, amely alapján az Európai Bizottság a gyakorlatban egyezkedni tud Ukrajnával), ha a keleti tagjelölt végzett a folyamatban lévő reformokkal. Erről az Európai Bizottság majd jövő márciusban ad jelentést. Az EU előzetesen hét területen, köztük a kisebbségi jogoknál várt el lépéseket. A bizottsági elnök szerint a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” sikerült végezni. A részletes jelentés a hétből négy területet tekint teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem.

A lassan haladó nyugat-balkániakat hatmilliárd eurós tervvel vigasztalják

A balkáni országok példája mutatja, hogy a tárgyalások megkezdésétől általában még hosszú évek telnek el az ország uniós csatlakozásáig. Például Montenegróval formálisan 2012-ben, Szerbiával 2014-ben indultak el az egyeztetések, amelyek végére át kellene venni a fejezetekre osztott uniós joganyagot (esetlegesen egyedileg kialkudott kivételekkel, átmeneti időszakokkal) és felkészülni az uniós támogatások fogadására. A jelentésekkel együtt kiadott összefoglalók alapján Montenegróval 33-ból eddig mindössze három fejezetet zártak le ideiglenesen, Szerbiával pedig 35-ből kettőt, miközben nagyjából egy tucatot még meg sem nyitottak.

Ahogy azt például a tavalyi szerbiai riportunkban is írtuk, egyeseknek elegük van az éveken át tartó várakozásból, Montenegró pedig az ország méretéhez képest óriási kínai hitelből építtetett autópályát. Valószínűleg épp a hasonló esetek elkerülésére – a csatlakozásra váró országokról készült jelentések kiadásával egyidőben – egy hatmilliárd eurós nyugat-balkáni növekedési tervet is bejelentettek.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!