A mahacskalai antiszemita zavargás megmutatta, hogy a Kreml a tűzzel játszik

Legfontosabb

2023. október 31. – 19:07

A mahacskalai antiszemita zavargás megmutatta, hogy a Kreml a tűzzel játszik
Rendfenntartók biztosítják a biztonságot az oroszországi Dagesztán régióban található Mahacskala repülőterén 2023. október 31-én – Fotó: Kazbek Basayev / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Példátlan zavargással kellett szembenéznie az orosz rendfenntartóknak a dagesztáni Mahacskalában. A palesztinok támogatására hivatkozó, de leginkább zsidók elleni erőszakot hirdető zavargás véget ért a repülőtérnél, de okai mélyebben vannak ahhoz, hogy ne hagyjon nyomot. Moszkva nyugati és ukrán titkosszolgálati szervezkedéssel magyarázta az antiszemita pogromot, amelyhez azonban a Kreml Nyugat-ellenes és a palesztin radikális fegyveresek lépéseit támogató retorikája bőven adott alapanyagot a muzulmán többségű észak-kaukázusi térségben, ahol Moszkva hatalma helyi szövetségesein is múlik.

„Hölgyeim és uraim, itt a kapitány beszél. Ne próbálják meg kinyitni az ajtókat, kint feldühödött tömeg áll” – ezek a szavak fogadták vasárnap este az utasokat Tel-Aviból Mahacskalába érkezett járatukon. Az oroszországi Dagesztán fővárosában legalább ezerötszáz, főként fiatal férfi rontott a repülőtér várótermébe és a futópálya irányába, hétfő délutánig megbénítva a repülőteret.

A tömeg szabályos pogromot indított, izraeli állampolgárok, „zsidó nemzetiségűek” után kutatva – Oroszországban hagyományosan nemcsak vallási felekezetként, de külön etnikumként vannak számon tartva a zsidók.

Nem tiltakozás, hanem pogrom

A támadók „Allahu akbar!” kiáltások kíséretében zsidóellenes jelszavakat skandáltak, palesztin zászlókat lengettek, és áttörtek a kezdetben szerény rendőri védelmen. A repülőtéren rongáltak, ajtókat, ablakokat törtek, repülőgépeket kövekkel dobáltak, majd utasokra támadtak. A távozó autókat megállították, a bennük ülők papírjait ellenőrizték.

Volt, akit körbevettek, mert üzbég papírjai ellenére nem tudott üzbégül – a férfi oroszul magyarázta, hogy Üzbegisztánban született, ami a köztársaság szovjet múltja ismeretében egyáltalán nem meglepő. Többségükben nők és gyerekek voltak az egyébként menetrendszerű járaton, amelyet alacsony árai miatt használnak a közvetlen járatok helyett Moszkvába és az egykori szovjet Közép-Ázsiába menet.

A tömeg elözönlötte a kifutópályát Mahacskala repülőterén – Fotó: AP/ MTI
A tömeg elözönlötte a kifutópályát Mahacskala repülőterén – Fotó: AP/ MTI

Bár sokan a háborússá vált izraeli–palesztin konfliktus elől menekültek el, a gépen csupán négy izraeli állampolgár volt. Végül egyetlen utas sem sérült meg, az izraelieket kimenekítették a repülőtérről, mondta el az Rbc.ru hírügynökségnek Izrael moszkvai nagykövete.

A helyzet azonban pattanásig feszült, és ha az indulatok kedd délutánra le is csillapodtak, a zavargás túlmutat önmagán. Intő jel a Kremlnek is, mutatva, hogy a 143 millió lakosú, 15 milliós muzulmán kisebbséggel rendelkező Oroszországhoz tartozó Észak-Kaukázusban az irányítás könnyen kicsúszhat Moszkva kezéből.

Ilyet Dagesztánban is ritkán látni

A Hamász október 7-i terrortámadásaiban több mint 1400-an haltak meg Izraelben, közel 240 embert túszul ejtettek, és a Gázai övezetbe hurcoltak. Izrael ellentámadásba kezdett, légicsapásokat hajtott végre, majd pedig október 27-én kiszélesítette a szárazföldi műveleteket, a célja a terrorszervezet felszámolása. A Hamász ellenőrzése alatt álló egészségügyi minisztérium szerint több mint 8000-en haltak meg az övezetben.

Az indulatokat Izrael Gázai övezetben zajló támadásai korbácsolták fel az etnikailag rendkívül sokszínű, de 96 százalékban muzulmán orosz tagköztársaságban, ahol a legnagyobb nemzetiség, az avarok aránya is csak 29 százalék, az orosz kisebbségé pedig 3,6 százalék. A 3,2 milliós Dagesztánban 14 hivatalos státusszal rendelkező nyelv van, de még legalább kéttucatnyit tartanak számon.

A zavargás az amúgy is labilis Dagesztánban is példátlanul nagy megmozdulás volt az elmúlt éveket nézve: nemcsak az elővárosaival együtt 800 ezer lakosú Mahacskalából, hanem Dagesztán több településéről is rendőri erőket kellett összevonni a megfékezésére. Az összecsapásokban 20 ember megsebesült, kettő súlyosabban, köztük egy rendőri ezred vezetője. Felvételeken látszik, ahogy a tömeg még a védőrácsok mögött összegyűlt rendőröket is meghátrálásra kényszerítette. A rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, de a tömeg jó ideig így sem oszlott fel.

A rendőrség különleges egységei vasárnapról hétfőre virradóra a repülőtéren 60 embert állítottak elő, további 150-et felvételek alapján azonosított. Többek ellen eljárás indult a tömeges rendbontásban való részvétel miatt, de egyelőre nem világos, hogy bevetik-e azt a vonatkozó paragrafust, amely alapján az elkövetőket 4-10 év börtönre is ítélhetnék.

A rend kedd délutántól fokozatosan helyreállt a mahacskalai repülőtéren, a menetrend szerinti járatok is útnak indultak.

A zavargás csak a jéghegy csúcsa

A történtek azonban mélyebb folyamatokat jeleznek. A mahacskalai zavargások előtt Dagesztán más városaiban már volt jele a készülődő pogromnak: Haszavjurtban szállodákat kutattak át összeverődött csapatok zsidókat keresve. Nem találtak, de már a pogrom győzelmét jelentette az is, hogy kénytelenek voltak beengedni a szállodákba randalírozókat, akik a szállodák bejáratára végül kiírták azt is, hogy zsidóknak tilos a bemenet.

A tömeg a repülőtéren is elérte, hogy két repülőgép, a zavargások elején Moszkvából és Dubajból érkezettek járat személyzete egyezkedett a támadókkal arról, hogy három ember kamerával felmehet a fedélzetre és meggyőződhet róla, hogy ott nincsenek zsidók – értesült az orosz nyelvű, de a Szabad Európa Rádió által létrehozott, Prágából működő Nasztojasseje Vremja.

Lényegében tehát kénytelenek voltak elfogadni a zavargók antiszemita szempontjait, és csupán azzal tudtak védekezni, hogy gyűlöletük célpontjait máshol kell keresniük.

„Nagyon nehéz a helyzet Dagesztánban, nem tudom, mit tanácsoljak” – nyilatkozta Ovagyja Iszakov. A dagesztáni rabbi szerint Oroszország más részében sem remélhetnek biztonságot a zsidók, akiknek közössége körülbelül kétezer főt tesz ki a Dagesztán déli részén fekvő Derbentben. „Az egyik asszony a rendőrséget hívta, ahol azt mondták: »Hát maga is látja, mit csinálnak maguk az ő gyerekeikkel«” – azaz a palesztinokéval. A helyi rendőr tehát lényegében érthetőnek tartotta az oroszországi zsidókkal szembeni fenyegető hangulatot. Iszakov tudja, hogy ez mit jelent: 2007-ben otthonára támadtak, öt évvel később kisebb pokolgép robbant a derbenti zsinagógában, 2013-ban pedig mellkason lőtte egy ismeretlen.

Az orosz nemzeti gárda furgonjai a mahacskalai repülőtéren 2023. október 30-án – Fotó: Stringer / AFP
Az orosz nemzeti gárda furgonjai a mahacskalai repülőtéren 2023. október 30-án – Fotó: Stringer / AFP

Dagesztán okozott már fejtörést Moszkvának

Dagesztánban már bő két évtizede, a csecsen háború idején is fennállt a veszélye a konfliktus átterjedésének. Egyrészt Samil Baszajev csecsen hadúr is fegyveres kísérletet tett erre, másrészt Moszkva és Volgodonszk mellett a dagesztáni Bujnakszk volt az egyik helyszíne a máig tisztázatlan hátterű, 1999-es házrobbantásoknak. Dagesztánban akkor 64 ember vesztette életét. Dagesztániak voltak a 2010-es moszkvai metrórobbantások elkövetői között is.

Beszédes a Mahacskalát 15 éven át irányító Szaid Amirov sorsa. A politikust a '90-es években fegyveres támadás érte, ekkor került egész életére kerekesszékbe. Karrierjét az Egységes Oroszország (JeR) párt helyi megszervezésével emelte magasabb szintre, de 2013-ban, nem sokkal azután, hogy Oroszország legjobb polgármesterének választották, már őt magát tartóztatták le terrorakció előkészítésének vádjával, majd ítélték életfogytiglanra 2015-ben. A vád szerint egy politikai ellenfelét akarta megölni egy utasszállító megsemmisítésével.

Dagesztán az észak-kaukázusi térség egészével ma is biztonsági kihívást jelent, gazdasági nehézségekkel súlyosbítva. Ezen tovább rontott Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja, ahová jellemzően a hátrányos helyzetű régiókból, így a Kaukázus térségéből érkeztek mozgósított katonák.

Moszkva legyintett az előjelekre

A Kreml ingerküszöbét azonban csak a vasárnapi zavargások ütötték meg, azok is lassan: a Rosszija-1 állami csatorna hétfő reggel még említést sem tett a mahacskalai pogromról. A Tassz ugyan megtette, de jó ideig megengedőbb megfogalmazásban, tiltakozásnak, később incidensnek nevezve azt – írta a Novaja Gazeta.

A zavargás szó hétfőn vált általánossá, miután Vlagyimir Putyin elítélte a történteket, amelyek mögött szerinte külföldi titkosszolgálatokat, nyugatiakat és ukrajnaiakat találtak.

„A mahacskalai eseményeket részben a közösségi hálón szervezték, nem utolsó sorban Ukrajna területéről, nyugati ügynökhálózatok közreműködésével” – mondta hétfőn Putyin. Ezt a narratívát mostanra az állami apparátus teljesen átvette, érvként még az ukrán elnök szavait is felhasználva: Volodimir Zelenszkij ugyanis már vasárnap arról beszélt, hogy a repülőtéri pogrom mélyebben húzódó, rendszerszintű folyamatokkal magyarázható, mert az orosz állam üzemszerűen használja az uszítás eszközét.

Putyin egyébként sajátosan kötötte össze Oroszországot és Palesztinát hétfői beszédében: „Palesztinának csak azok ellen küzdve lehet segíteni, akik e mögött a tragédia mögött állnak. Mi, Oroszország küzdünk is ellenük a különleges katonai hadműveletben. Magunkért és azokért akik valódi szabadságra törekednek” – mondta az elnök az Ukrajna ellen indított háború Oroszországban kizárólagosan megengedett megnevezését használva.

Nyitottak a Hamászra

Putyin palesztinok melletti kiállása és tapogatózása a Hamász irányába jobban magyarázza a mahacskalai pogromot a nyugati titkosszolgálatok beavatkozásánál.

Oroszország az elmúlt 15 évben fokozatosan egyre inkább a „globális Dél” képviselőjeként tünteti fel magát a Nyugattal szemben. Ennek megfelelően, részben a Szovjetunió hagyományait átvéve jó kapcsolatokat ápolt az Izraellel szemben álló arab államokkal. Jellemzően a világibb palesztin Fatah volt a partnere. A Hamász előretörésével azonban a radikálisabb szervezet is Moszkva gyakori vendége lett, legutóbb öt napja. A Hamászt ennél fogva Oroszország nem is tekinti terrorista szervezetnek, ellentétben az Egyesült Államokkal.

Csütörtökön Moszkvába látogattak a palesztin Hamász mozgalom képviselői, hogy tárgyalásokat folytassanak a külföldi túszok, köztük orosz állampolgárok szabadon bocsátásáról, jelentette be akkor Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő. Izrael elítélte a delegáció meghívását.

Bassem Naim és Moussa Abu Marzouk, a Hamász vezető tisztségviselői, valamint Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes tárgyalnak Moszkvában 2023. október 26-án – Fotó: Hamas / Reuters
Bassem Naim és Moussa Abu Marzouk, a Hamász vezető tisztségviselői, valamint Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes tárgyalnak Moszkvában 2023. október 26-án – Fotó: Hamas / Reuters

Putyin tett ugyan kiegyensúlyozottságot sejtető nyilatkozatot is az izraeli–palesztin konfliktus legújabb fejezetéről, mondván, nincs olyan szereplője a helyzetnek, aki a válság eszkalációjára törekedne, de magas szinten rendszeresen hangoztatják az Egyesült Államok és Izrael felelősségét a történtek miatt. Ez közvetve mégis a Hamász október 7-i véres támadásának igazolását jelentette – annak ellenére, hogy 16 orosz állampolgár is van az izraeli áldozatok között. (Arról, milyen érdekei lehetnek Moszkvának az izraeli–palesztin konfliktus körül, itt olvashat bővebben.)

A Hamász egyetértését jelezte a mahacskalai pogrommal kapcsolatban is, támogatva a megmozdulást.

A helyzet gyors eszkalációja miatt a Kreml végül kénytelen volt lépni, de úgy, hogy az ne a vallási alapon palesztinpárti tüntetők elleni fellépésnek tűnjön, mert az kiválthatta volna a térség vezetői, így a csecsen elnök, Ramzan Kadirov elégedetlenségét is.

Erre az egyetlen megoldás az volt, hogy nyugati destabilizációs szervezkedésnek állította be Moszkva a pogromot. Persze nem zárható ki, hogy titkosszolgálat is állhat a zavargás mögött, de egyáltalán nem biztos, hogy ukrán vagy nyugati.

A módszer egyelőre bejött, Kadirov a narratívának megfelelően kommentálta a történteket: „Az izraeli rezsim megmutatta valódi arcát, amikor nyers terrort vetett be békés emberek ellen. De nem szabad Oroszország ellenségeinek kezére játszani, megingatva a hazai helyzetet. Nem szabad tüntetni, repülőtereket rongálni, erőszakra felszólítani, zsidó nemzetiségűek után kutatva. Ez elfogadhatatlan és minden esetben útját kell állni” – mondta az egykor apjával együtt a dzsihád oldalán álló, Oroszország ellen küzdő, majd Moszkvával, leginkább személyesen Putyinnal szövetségre lépő csecsen elnök, aki azért az elmúlt években nem egyszer jelezte, hogy az orosz állam mozgásterének is megvannak a korlátai az általa vezetett térségben.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!