A mahacskalai antiszemita zavargás megmutatta, hogy a Kreml a tűzzel játszik

„Hölgyeim és uraim, itt a kapitány beszél. Ne próbálják meg kinyitni az ajtókat, kint feldühödött tömeg áll” – ezek a szavak fogadták vasárnap este az utasokat Tel-Aviból Mahacskalába érkezett járatukon. Az oroszországi Dagesztán fővárosában legalább ezerötszáz, főként fiatal férfi rontott a repülőtér várótermébe és a futópálya irányába, hétfő délutánig megbénítva a repülőteret.

A tömeg szabályos pogromot indított, izraeli állampolgárok, „zsidó nemzetiségűek” után kutatva – Oroszországban hagyományosan nemcsak vallási felekezetként, de külön etnikumként vannak számon tartva a zsidók.

Nem tiltakozás, hanem pogrom

A támadók „Allahu akbar!” kiáltások kíséretében zsidóellenes jelszavakat skandáltak, palesztin zászlókat lengettek, és áttörtek a kezdetben szerény rendőri védelmen. A repülőtéren rongáltak, ajtókat, ablakokat törtek, repülőgépeket kövekkel dobáltak, majd utasokra támadtak. A távozó autókat megállították, a bennük ülők papírjait ellenőrizték.

Volt, akit körbevettek, mert üzbég papírjai ellenére nem tudott üzbégül – a férfi oroszul magyarázta, hogy Üzbegisztánban született, ami a köztársaság szovjet múltja ismeretében egyáltalán nem meglepő. Többségükben nők és gyerekek voltak az egyébként menetrendszerű járaton, amelyet alacsony árai miatt használnak a közvetlen járatok helyett Moszkvába és az egykori szovjet Közép-Ázsiába menet.

Bár sokan a háborússá vált izraeli–palesztin konfliktus elől menekültek el, a gépen csupán négy izraeli állampolgár volt. Végül egyetlen utas sem sérült meg, az izraelieket kimenekítették a repülőtérről, mondta el az Rbc.ru hírügynökségnek Izrael moszkvai nagykövete.

A helyzet azonban pattanásig feszült, és ha az indulatok kedd délutánra le is csillapodtak, a zavargás túlmutat önmagán. Intő jel a Kremlnek is, mutatva, hogy a 143 millió lakosú, 15 milliós muzulmán kisebbséggel rendelkező Oroszországhoz tartozó Észak-Kaukázusban az irányítás könnyen kicsúszhat Moszkva kezéből.

Ilyet Dagesztánban is ritkán látni

A Hamász október 7-i terrortámadásaiban több mint 1400-an haltak meg Izraelben, közel 240 embert túszul ejtettek, és a Gázai övezetbe hurcoltak. Izrael ellentámadásba kezdett, légicsapásokat hajtott végre, majd pedig október 27-én kiszélesítette a szárazföldi műveleteket, a célja a terrorszervezet felszámolása. A Hamász ellenőrzése alatt álló egészségügyi minisztérium szerint több mint 8000-en haltak meg az övezetben.

Az indulatokat Izrael Gázai övezetben zajló támadásai korbácsolták fel az etnikailag rendkívül sokszínű, de 96 százalékban muzulmán orosz tagköztársaságban, ahol a legnagyobb nemzetiség, az avarok aránya is csak 29 százalék, az orosz kisebbségé pedig 3,6 százalék. A 3,2 milliós Dagesztánban 14 hivatalos státusszal rendelkező nyelv van, de még legalább kéttucatnyit tartanak számon.

A zavargás az amúgy is labilis Dagesztánban is példátlanul nagy megmozdulás volt az elmúlt éveket nézve: nemcsak az elővárosaival együtt 800 ezer lakosú Mahacskalából, hanem Dagesztán több településéről is rendőri erőket kellett összevonni a megfékezésére. Az összecsapásokban 20 ember megsebesült, kettő súlyosabban, köztük egy rendőri ezred vezetője. Felvételeken látszik, ahogy a tömeg még a védőrácsok mögött összegyűlt rendőröket is meghátrálásra kényszerítette. A rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, de a tömeg jó ideig így sem oszlott fel.

A rendőrség különleges egységei vasárnapról hétfőre virradóra a repülőtéren 60 embert állítottak elő, további 150-et felvételek alapján azonosított. Többek ellen eljárás indult a tömeges rendbontásban való részvétel miatt, de egyelőre nem világos, hogy bevetik-e azt a vonatkozó paragrafust, amely alapján az elkövetőket 4-10 év börtönre is ítélhetnék.

A rend kedd délutántól fokozatosan helyreállt a mahacskalai repülőtéren, a menetrend szerinti járatok is útnak indultak.

A zavargás csak a jéghegy csúcsa

A történtek azonban mélyebb folyamatokat jeleznek. A mahacskalai zavargások előtt Dagesztán más városaiban már volt jele a készülődő pogromnak: Haszavjurtban szállodákat kutattak át összeverődött csapatok zsidókat keresve. Nem találtak, de már a pogrom győzelmét jelentette az is, hogy kénytelenek voltak beengedni a szállodákba randalírozókat, akik a szállodák bejáratára végül kiírták azt is, hogy zsidóknak tilos a bemenet.

A tömeg a repülőtéren is elérte, hogy két repülőgép, a zavargások elején Moszkvából és Dubajból érkezettek járat személyzete egyezkedett a támadókkal arról, hogy három ember kamerával felmehet a fedélzetre és meggyőződhet róla, hogy ott nincsenek zsidók – értesült az orosz nyelvű, de a Szabad Európa Rádió által létrehozott, Prágából működő Nasztojasseje Vremja.

Lényegében tehát kénytelenek voltak elfogadni a zavargók antiszemita szempontjait, és csupán azzal tudtak védekezni, hogy gyűlöletük célpontjait máshol kell keresniük.

„Nagyon nehéz a helyzet Dagesztánban, nem tudom, mit tanácsoljak” – nyilatkozta Ovagyja Iszakov. A dagesztáni rabbi szerint Oroszország más részében sem remélhetnek biztonságot a zsidók, akiknek közössége körülbelül kétezer főt tesz ki a Dagesztán déli részén fekvő Derbentben. „Az egyik asszony a rendőrséget hívta, ahol azt mondták: »Hát maga is látja, mit csinálnak maguk az ő gyerekeikkel«” – azaz a palesztinokéval. A helyi rendőr tehát lényegében érthetőnek tartotta az oroszországi zsidókkal szembeni fenyegető hangulatot. Iszakov tudja, hogy ez mit jelent: 2007-ben otthonára támadtak, öt évvel később kisebb pokolgép robbant a derbenti zsinagógában, 2013-ban pedig mellkason lőtte egy ismeretlen.

Dagesztán okozott már fejtörést Moszkvának

Dagesztánban már bő két évtizede, a csecsen háború idején is fennállt a veszélye a konfliktus átterjedésének. Egyrészt Samil Baszajev csecsen hadúr is fegyveres kísérletet tett erre, másrészt Moszkva és Volgodonszk mellett a dagesztáni Bujnakszk volt az egyik helyszíne a máig tisztázatlan hátterű, 1999-es házrobbantásoknak. Dagesztánban akkor 64 ember vesztette életét. Dagesztániak voltak a 2010-es moszkvai metrórobbantások elkövetői között is.

Beszédes a Mahacskalát 15 éven át irányító Szaid Amirov sorsa. A politikust a '90-es években fegyveres támadás érte, ekkor került egész életére kerekesszékbe. Karrierjét az Egységes Oroszország (JeR) párt helyi megszervezésével emelte magasabb szintre, de 2013-ban, nem sokkal azután, hogy Oroszország legjobb polgármesterének választották, már őt magát tartóztatták le terrorakció előkészítésének vádjával, majd ítélték életfogytiglanra 2015-ben. A vád szerint egy politikai ellenfelét akarta megölni egy utasszállító megsemmisítésével.

Dagesztán az észak-kaukázusi térség egészével ma is biztonsági kihívást jelent, gazdasági nehézségekkel súlyosbítva. Ezen tovább rontott Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúja, ahová jellemzően a hátrányos helyzetű régiókból, így a Kaukázus térségéből érkeztek mozgósított katonák.

Moszkva legyintett az előjelekre

A Kreml ingerküszöbét azonban csak a vasárnapi zavargások ütötték meg, azok is lassan: a Rosszija-1 állami csatorna hétfő reggel még említést sem tett a mahacskalai pogromról. A Tassz ugyan megtette, de jó ideig megengedőbb megfogalmazásban, tiltakozásnak, később incidensnek nevezve azt – írta a Novaja Gazeta.

A zavargás szó hétfőn vált általánossá, miután Vlagyimir Putyin elítélte a történteket, amelyek mögött szerinte külföldi titkosszolgálatokat, nyugatiakat és ukrajnaiakat találtak.

„A mahacskalai eseményeket részben a közösségi hálón szervezték, nem utolsó sorban Ukrajna területéről, nyugati ügynökhálózatok közreműködésével” – mondta hétfőn Putyin. Ezt a narratívát mostanra az állami apparátus teljesen átvette, érvként még az ukrán elnök szavait is felhasználva: Volodimir Zelenszkij ugyanis már vasárnap arról beszélt, hogy a repülőtéri pogrom mélyebben húzódó, rendszerszintű folyamatokkal magyarázható, mert az orosz állam üzemszerűen használja az uszítás eszközét.

Putyin egyébként sajátosan kötötte össze Oroszországot és Palesztinát hétfői beszédében: „Palesztinának csak azok ellen küzdve lehet segíteni, akik e mögött a tragédia mögött állnak. Mi, Oroszország küzdünk is ellenük a különleges katonai hadműveletben. Magunkért és azokért akik valódi szabadságra törekednek” – mondta az elnök az Ukrajna ellen indított háború Oroszországban kizárólagosan megengedett megnevezését használva.

Nyitottak a Hamászra

Putyin palesztinok melletti kiállása és tapogatózása a Hamász irányába jobban magyarázza a mahacskalai pogromot a nyugati titkosszolgálatok beavatkozásánál.

Oroszország az elmúlt 15 évben fokozatosan egyre inkább a „globális Dél” képviselőjeként tünteti fel magát a Nyugattal szemben. Ennek megfelelően, részben a Szovjetunió hagyományait átvéve jó kapcsolatokat ápolt az Izraellel szemben álló arab államokkal. Jellemzően a világibb palesztin Fatah volt a partnere. A Hamász előretörésével azonban a radikálisabb szervezet is Moszkva gyakori vendége lett, legutóbb öt napja. A Hamászt ennél fogva Oroszország nem is tekinti terrorista szervezetnek, ellentétben az Egyesült Államokkal.

Csütörtökön Moszkvába látogattak a palesztin Hamász mozgalom képviselői, hogy tárgyalásokat folytassanak a külföldi túszok, köztük orosz állampolgárok szabadon bocsátásáról, jelentette be akkor Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő. Izrael elítélte a delegáció meghívását.

Putyin tett ugyan kiegyensúlyozottságot sejtető nyilatkozatot is az izraeli–palesztin konfliktus legújabb fejezetéről, mondván, nincs olyan szereplője a helyzetnek, aki a válság eszkalációjára törekedne, de magas szinten rendszeresen hangoztatják az Egyesült Államok és Izrael felelősségét a történtek miatt. Ez közvetve mégis a Hamász október 7-i véres támadásának igazolását jelentette – annak ellenére, hogy 16 orosz állampolgár is van az izraeli áldozatok között. (Arról, milyen érdekei lehetnek Moszkvának az izraeli–palesztin konfliktus körül, itt olvashat bővebben.)

A Hamász egyetértését jelezte a mahacskalai pogrommal kapcsolatban is, támogatva a megmozdulást.

A helyzet gyors eszkalációja miatt a Kreml végül kénytelen volt lépni, de úgy, hogy az ne a vallási alapon palesztinpárti tüntetők elleni fellépésnek tűnjön, mert az kiválthatta volna a térség vezetői, így a csecsen elnök, Ramzan Kadirov elégedetlenségét is.

Erre az egyetlen megoldás az volt, hogy nyugati destabilizációs szervezkedésnek állította be Moszkva a pogromot. Persze nem zárható ki, hogy titkosszolgálat is állhat a zavargás mögött, de egyáltalán nem biztos, hogy ukrán vagy nyugati.

A módszer egyelőre bejött, Kadirov a narratívának megfelelően kommentálta a történteket: „Az izraeli rezsim megmutatta valódi arcát, amikor nyers terrort vetett be békés emberek ellen. De nem szabad Oroszország ellenségeinek kezére játszani, megingatva a hazai helyzetet. Nem szabad tüntetni, repülőtereket rongálni, erőszakra felszólítani, zsidó nemzetiségűek után kutatva. Ez elfogadhatatlan és minden esetben útját kell állni” – mondta az egykor apjával együtt a dzsihád oldalán álló, Oroszország ellen küzdő, majd Moszkvával, leginkább személyesen Putyinnal szövetségre lépő csecsen elnök, aki azért az elmúlt években nem egyszer jelezte, hogy az orosz állam mozgásterének is megvannak a korlátai az általa vezetett térségben.