Száz év után újra lehet majd fürödni a Szajnában

2023. augusztus 6. – 16:31

Száz év után újra lehet majd fürödni a Szajnában
Még tilos a Szajnában úszni, de úszók egy csoportja letesztelte a folyót Párizs külvárosában, L'Île-Saint-Denis-nél 2023. július 2-án. Anne Hidalgo párizsi polgármester egy héttel később jelentette be úszók társaságában, hol lesznek majd a tervezett fürdőzőhelyek 2025-től, az olimpia egyik örökségeként – Fotó: Geoffroy Van der Hasselt / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Ha ön Párizsba tervezgeti az álomnyaralását, vagy már nagyon sokszor járt a francia fővárosban, és szeretne az Eiffel-torony, a Notre-Dame és Versailles megtekintésén kívül valami izgalmasabbat is kipróbálni, akkor van egy ajánlatunk:

száz évvel a tilalom után, végre ismét annyira tiszta lett a Szajna, hogy fürödni lehet benne.

A rossz hír, hogy a folyóba tervezett szabadstrandok csak két év múlva nyílnak majd meg a nagyközönség számára, de addig is lesz ideje mindenkinek spórolni egy párizsi kiruccanásra a nyári csúcsszezonban.

A francia főváros az elmúlt években egy korábbi kezdeményezést felgyorsítva elképesztő pénzt és energiát áldozott arra, hogy kipucolják a koszos folyót, de az olimpiára kapott források tették lehetővé ezt a fejlesztést. A tervek szerint 2024-ben három versenyszámot is a folyó vizében fognak megrendezni – már ha nem esik túl sok eső. Utána pedig a játékok egyik örökségeként 2025-től három fürdőhely is várja majd a párizsiakat és a turistákat.

Már nem szennyvizes a Szajna

Azt valószínűleg nem sokaknak kell magyaráznunk, hogy a városi folyók bizony nem a tisztaságukról híresek. Sok nyugati városhoz hasonlóan Párizsban is szörnyű a víz minősége az ipari szennyvíznek és a növekvő lakosság higiéniai követelményeinek köszönhetően. A Szajnában emiatt hivatalosan már 1923 óta nem lehetett megmártózni, bár egy karácsonyi jeges merüléses úszóverseny megmaradt hagyományként, emellett pedig az illegális fürdőzés 1950-ig folytatódott.

Később az egészségügyi kockázatok egyre riasztóbbá váltak. A vízi élőlények olyan mértékben kipusztultak a folyóból, hogy az 1960-as években csak három halfajt jegyeztek fel a városban – igaz, időnként felúszott néhány szerencsétlen delfin is a folyón, de ők el se jutottak a fővárosig.

Fürdőzők a Szajnában 1937-ben – Fotó: Keystone-France / Gamma-Keystone via Getty Images
Fürdőzők a Szajnában 1937-ben – Fotó: Keystone-France / Gamma-Keystone via Getty Images

Évtizedekkel ezelőtt Jacques Chirac későbbi köztársasági elnök még párizsi polgármesterként azt ígérte a fővárosiaknak, hogy lehetővé teszi a fürdést a Szajnában, de ezt az ígéretét végül nem tudta betartani. Az egyik fő probléma a 19. századi vízelvezető infrastruktúra volt, amely egy helyre vezeti a konyhákból és WC-kből származó háztartási szennyvizet az utcán elfolyó esővel. Átlagos időjárás idején ez a szennyvíz a csatornákon keresztül a szennyvíztisztítókba jut. Ha azonban sok eső esik, a rendszer túltelítődik, és a felesleget a Szajnába kell engedni. Ha nem engednék a folyóba a szennyvizet, akkor az visszafolyna az emberek lakásába.

A megoldás egy hatalmas földalatti tározó építése volt, amely a lefolyó víz tárolására szolgál majd heves esőzések idején. Ebben a tározóban 1-2 napon át tárolható a váratlan szennyvíztöbblet, amit aztán később a szokásos módon elvezetnek a szennyvíztisztítókba. Még így is lehetséges, hogy valamennyi szennyvíz a Szajnába kerül majd, de Samuel Colin-Canivez, a párizsi városháza közegészségügyi főmérnöke szerint ez nem veszélyes mennyiség lesz. Ezekre a napokra pedig a város amúgy is bezárja a strandokat. Emellett az önkormányzat honlapja alapján azon is dolgoznak, hogy hatékonyabban gyűjtsék és használják az esővizet, az ne kerüljön be egyből a csatornába.

A tározó építési területe az Austerlitz pályaudvar mellett és a Pitié-Salpetrière kórház előtt látható – itt halt meg Diana hercegnő 1997-ben. Első ránézésre a terület átlagos építkezésnek tűnhetett, de alatta valójában egy hatalmas, henger alakú emésztő van, amely 34 méter mély és 50 méter széles – ami elég ahhoz, hogy 20 olimpiai úszómedencényi vizet tartson meg. A tározót a tervek szerint az olimpiai játékok előtt fogják beüzemelni, cikkünk megjelenésekor pedig a szükséges munkálatok nagyjából 75 százalékával van meg a város.

Emellett szükség volt arra is, hogy a folyón állandóan jelenlévő, nagyjából 160 lakóhajónak valahogy megoldják a szennyvízelvezetését – ezt 16 új kikötőállomással tették meg. Emellett 35 ezer olyan ingatlan csatornázását alakították át, amely közvetlenül a Szajnába engedte a szennyvizet.

Nyolc kilométer hosszú alagutat ásnak Párizsban a munkások, hogy máshova juttassák a Szajnába vezetett szennyvizet – Fotó: Emmanuel Dunand / AFP
Nyolc kilométer hosszú alagutat ásnak Párizsban a munkások, hogy máshova juttassák a Szajnába vezetett szennyvizet – Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

Visszatértek a halak, de a patkányok még mindig belerondítanak a képbe

A regenerációs projekt, amivel kipucolták a Szajnát, nagyjából 1,4 milliárd euróba (kb. 545 milliárd forintba) került. Az eredmény általános sikernek örvend. A Chirac idején elinduló intézkedések egyébként már az elmúlt 20 évben is javították a folyó vízminőségét, és csökkent a folyóba kerülő baktériumok száma is. „A nehézséget azonban az utolsó néhány százalékpontnyi felszámolása jelentette, hogy hivatalosan is tisztának lehessen minősíteni” – mondta Colin-Canivez.

A folyó kitisztulása mellett a halfajok visszatérése is jól nyomon követhető volt az utóbbi időben – bár a 2024-es párizsi olimpia alatt a horgászat nem lesz külön szám, mint az 1900-as első párizsi olimpián, jegyzi meg a BBC. Bill François, a párizsi horgászszövetség munkatársa szerint az 1900-ban megrendezett horgászversenyen megmérték a kifogott halakat, és akkoriban egy példány sem volt nagyobb, mint az ember kézfeje. Még 1990-ben is csak 15 halfaj élt a folyóban a Les Echos szerint „Ma 30-35 halfaj van a belvárosban, és akár 2 méter hosszú harcsát is foghatunk. Ez teljesen átalakult” – mondta François.

A horgászszövetség szerint nem csak a sokszor horgászegyesületek által betelepített halak kerültek vissza a Szajnába, hanem puhatestűek, vízi rovarok, szivacsok és rákok is. Az ökoszisztéma részeként a folyó fenekén megtelepülnek növények, amelyek szintén tisztítják a vizet.

A horgász elég gyakran pecázik a Szajnában, és néha a vízbe is belemegy. Szerinte már annyira látványos a tisztulás, hogy ő maga be is merne úszni.

Egy probléma van csak: Párizs örök ellenségei, a patkányok.

„Mi, horgászok, ismerjük a leptoszpirózis (a patkányvizeletben hordozott betegség) veszélyeit. Néhányan évente kapnak oltást. Párizsban pedig nincs hiány patkányokból, még a rakpartok mentén sem” – mondta a férfi. Bár a patkányok látványa elrettentheti a fürdőzőket, a párizsi városháza megvizsgálta a vízminőséget, és az eredmények alapján a leptoszpirózis baktériumok mennyisége nem szokatlanul magas.

„Egyetlen leptoszpirózisos esetünk sem volt a La Villette-i csatornában (ahol már engedélyezett az úszás), és ez ugyanaz a városi környezet. Nem aggódunk emiatt különösebben, de figyelemmel kísérjük a helyzetet, és lépéseket teszünk a patkányok eltávolítása érdekében” – írták.

A Fluidion cég egyik alkalmazottja vízmintát vesz a Szajnából, hogy elemezze annak összetételét – Fotó: Bertrand Guay / AFP
A Fluidion cég egyik alkalmazottja vízmintát vesz a Szajnából, hogy elemezze annak összetételét – Fotó: Bertrand Guay / AFP

Három olimpiai szám zajlik majd a Szajnában

A Les Echos szerint talán csak 10-15 év múlva sikerült volna annyira kipucolni a Szajnát, hogy úszni lehessen benne, ha Párizs nem kapja meg a 2024-es olimpia rendezési jogát és az ezzel járó pénzt. A játékokon viszont hivatalosan is felavatják a folyót, a Szajna központi szerepet kap majd megnyitón is. Az ünnepségen legalább 160 hajó vonul majd fel, fedélzetükön körülbelül tízezer sportolóval. A folyóban fogják megrendezni a triatlon, paratriatlon és a 10 kilométeres nyílt vízi úszás számokat is.

Azzal a fenntartással, hogy ha a versenyek előtt nagyon sok eső esik, megtelik a gigaemésztő, és szennyvizet kell engedni a Szajnába, akkor ezt a három versenyszámot nem a folyóban bonyolítják majd le. Hogy ez miért fontos, azt a nemrég megrendezett sunderlandi triatlon-világbajnokság nyíltvízi úszás számának versenyzői elmondhatják: ők ugyanis szennyezett vízben úsztak, és majdnem minden versenyző durva hányós-hasmenéses betegséggel küzdött a verseny után.

Az olimpia után még várni kell majd egy kis időt, de 2025-től három helyszínen lehet majd fürdeni: egy részben már használatban lévő vízi központot, valamint két további központi fürdőhelyet, nem messze az Eiffel-toronytól. Ezek a Bercy-kikötőnél, az Île Saint-Louis-val szemben a Marie hídnál, és az Île au Cygnes-nyel szemben a Port Grenelle-nél lesznek majd.

Az viszont biztos, hogy nem sima szabadstrandok lesznek ezeken a forgalmas útszakaszokon, ahol bárkák és más folyami hajók is úszkálnak. A fürdőhelyeket bóják jelölik majd, a helyszínen öltözőket és zuhanyzókat is biztosítanak – mondta július közepén Anne Hidalgo polgármester. Valószínűleg olyan rögzített úszómedencéket fognak kifejleszteni, mint a La Villette-nél, ahol eddig is rendeztek már versenyeket.

„Amikor az emberek azt látják, hogy a Szajnában sportolók úsznak egészségügyi problémák nélkül, az őket is megerősíti majd abban, hogy bemehetnek a folyóba” – mondta a jövővel kapcsolatban Pierre Rabadan, az olimpiáért felelős párizsi polgármester-helyettes.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!