Alex partiállat aranyifjúból lett a Soros-birodalom feje, és még az apjánál is politikusabb

Néhány éve még a New York-i bulifotóival került be az újságokba és Nietzschéről írt doktorit, most átveszi apja 25 milliárd dolláros birodalmát Alexander (Alex) Soros, a milliárdos negyedik gyereke. A váltást vasárnap egy közös Wall Street Journal-interjúban jelentették be, ahol címnek a szerkesztők ezt a mondatot emelték ki Alextől: én politikusabb vagyok (apámnál).

A döntéssel Alex Soros egyszerre kezelheti majd a Nyílt Társadalom Alapítványok 17-18 milliárd dollárját és apja ezen kívüli 7-8 milliárd dolláros vagyonát, amivel hatalmas, átszámítva több mint 8000 milliárd forintot érő birodalom irányítója lesz. Kérdés, mit kezd ezzel.

A mostani váltás sokaknak azért tűnhet furcsának, mert a 92 éves Soros György utódjaként sokáig harmadik gyermekét, a most 52 éves Jonathan Sorost tartották számon, most mégis a jóval fiatalabb, mindössze 37 éves Alexre esett a választás. Jonathan korábban apja befektetési cégénél dolgozott, kettejük viszonya állítólag a cég két vezető beosztású alkalmazottja miatt romlott meg. Soros később azt is mondta, hogy egyik gyerekének sem fogja átadni az alapítványokat, az utóbbi években viszont egyre nőtt Alex szerepe, akiről apja a vasárnapi interjúban azt mondta: kiérdemelte a pozíciót.

Alex 1985-ben született Soros György második feleségétől, Susan Weber történésztől. Susan Weber egy időben a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) vezérigazgatója volt, a Sorossal való válása után egy művészeti kutatóintézetet alapított, és azóta is ott dolgozik.

Alex New Yorkban nőtt föl, és az OSF honlapja szerint 2009-ben szerzett alapdiplomát történelemből a New York-i Egyetemen, majd 2018-ban PhD-fokozatot a Kaliforniai Egyetemen. A doktori disszertációja címe „Zsidó Dionüszosz: Heine, Nietzsche és az irodalom politikája” volt. Beszámolók szerint Alex már fiatalon, tizenéves korában sokat beszélgetett apjával filozófiai és politikai témákról, például a marxizmusról, szerteágazó érdeklődése pedig később is megmaradt.

Aranyifjúként indult

A Business Insider friss portréja szerint Alex először 2008-ban került a címlapokra, amikor különböző újságok a közösségi médiába posztolt, feltűnő bulikon készült képein csámcsogtak. Az akkori beszámolók az apja pénzéből élő, feltűnést kereső aranyifjúként ábrázolták. Később erről azt mondta, hogy egy „karikatúrává vált”.

Ebben az időben kezdett el apjához hasonlóan ő is adományozással foglalkozni. 2011-ben csatlakozott a Nyílt Társadalom Alapítványok igazgatótanácsához, és ekkortól kezdtek szorosabban együtt dolgozni apjával. A hivalkodó partiéletéről szóló hírek azonban nem apadtak el, egy 2016-os cikk például egy modellekkel és NBA-játékosokkal tartott, részeg bújócskával megspékelt bulijáról számolt be.

Alex Soros Magyarországon korábban elsősorban a magánélete miatt került be a hírekbe. Ugyan soha nem coming outolt, és beszámolók vannak róla, hogy nőkkel randizott, a Fidesz-közeli média egy része rendszeresen melegként ír róla. Sőt, az Origo, a Ripost és a Pesti Srácok volt, hogy az élettársaként hivatkoznak Maxwell Osborne divattervezőre, annak ellenére, hogy ők soha nem mondták, hogy egy pár lennének.

Politikusabb lesz – Amerikában

A WSJ-nak adott interjúban Alex Soros megerősítette, hogy továbbra is támogatni fogják a nekik fontos ügyeket, ami az Egyesült Államokban az abortuszhoz és a szavazáshoz való jogot, valamint egy sor liberális témát jelent, külföldön pedig főleg a demokráciáért való küzdelmet. Erről azt mondta: „Bármennyire is szeretném kivonni a pénzt a politikából, amíg a másik oldal ezt teszi, nekünk is ezt kell tennünk”.

Arról, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, még csak találgatni lehet, az viszont sokatmondó, hogy Alex az utóbbi hónapokban egy sor politikussal találkozott és tárgyalt, köztük Joe Biden amerikai elnökkel, Lula brazil elnökkel és Justin Trudeau-val, Kanada miniszterelnökével. A közeljövőről azt mondta, aggódik Trump visszatérése miatt, és támogatóként a lehető legtöbbet meg fogják tenni, hogy megakadályozzák az újraválasztását.

Mi lesz Magyarországgal?

Nagy kérdés, Alex Sorosnak mi lesz a terve Közép-Kelet-Európával és azon belül is Magyarországgal, amely apjának kiemelten fontos volt. Soros György 1930-ban Budapesten született Schwartz György néven, családjával itt is élték túl a holokausztot, majd 17 éves korában vándorolt ki. Máig beszél magyarul, és személyes élményei miatt a rendszerváltás óta nagyon sok pénzt és figyelmet fordított erre a régióra.

Alex New Yorkban született és ott is nőtt fel, Budapesten csak néhányszor volt. 2019-ben, a CEU elüldözése után pont itt járt, akkor azt mondta: szereti Budapestet és Magyarországot, amelynek állampolgára is. A magánegyetemről azt mondta: „Én már alig várom a napot, amikor Magyarország ismét demokratikus ország lesz. Addig azonban kitartunk.”

Ez alapján nehéz megmondani, vajon le- vagy éppen feltekeri-e majd a Nyílt Társadalom Alapítványok régiós projektjeit. Abból, hogy azt mondta, politikusabb, mint az apja, lehet arra következtetni, hogy ezentúl még nyíltabban szállnak majd be politikai szervezetek és kampányok támogatásába. Másrészt viszont a jóval kisebb személyes kötődés miatt könnyen lehet, hogy hosszú távon kevésbé fogja érdekelni a régió, mint apját érdekelte.

Hatalmas örökség

Soros György befektetőként, alapkezelőként és spekulánsként gazdagodott meg a hetvenes évektől fogva. 1984-ben alapította Magyarországon a Soros Alapítványt, aminek nem titkolt célja volt a kommunizmustól való elszakadás és a demokratikus átalakulás elősegítése. Az alapítvány leghíresebb ösztöndíjasa Orbán Viktor volt.

Soros különböző alapítványai koordinálására 1993-ban hozta létre az Egyesült Államokban a Nyílt Társadalom Intézetet, amely elsősorban civil szervezeteknek nyújtott támogatást pályázatokon keresztül. A szervezet a 2010-es évektől használja a Nyílt Társadalom Alapítvány nevet, ebben a formában 37 országban vannak jelen.

A szervezet alapítása óta közel 20 milliárd dollárt (mai árfolyamon körülbelül 6500 milliárd forintot) költött különböző szervezetek és projektek támogatására, amelyek közül sok Magyarországot is érinti és érintette. Az alapítványok elsősorban a demokratikus jogokért, a minőségi egészségügyhöz és oktatáshoz való hozzáférésért, a nők, melegek és etnikai kisebbségek jogaiért dolgoznak.

Kritikusok szerint Soros György alapítványai a támogatások révén beavatkoznak más országok belügyeibe, ami miatt az utóbbi években illiberális vezetők egész sora indított Soros-ellenes kampányokat Netanjahutól kezdve Erdoğanon keresztül Orbán Viktorig. 2017-ben a magyar kormány újságokban, internetes portálokon, óriásplakátokon, tévében, rádióban folytatott személyre szóló kampányt Soros György és az állítólagos „Soros-terv” ellen. A kampányt az Európai Bizottság is bírálta, mondván, hogy az ellentétes az EU értékeivel.