Fésűkagyló, atommúzeum, Zelenszkij berepülése, beszólás Kínának – így zajlott a japán G7-es csúcs

• Háromnapos csúcstalálkozót tartottak a G7-ek Hirosimában a hétvégén.
• A csúcs fő vendége egyértelműen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt.
• A G7-ek – az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Kanada, Olaszország és Japán – új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg, záróközleményükben kifejezték, hogy „rendíthetetlenül” támogatják Ukrajnát a háborúban.
• Kínát pedig felszólították arra, hogy játsszon a nemzetközi szabályok szerint.

Japán nem véletlenül szervezte a csúcstalálkozót Hirosimába: a város 1945-ben semmisült meg, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott rá. A támadásban és a sugárzás okozta betegségekben több mint százezren haltak meg.

A hétvégi csúcs egy közös programmal kezdődött pénteken: a G7-ek az atomtámadásnak emléket állító múzeumba mentek el, hogy megnézzék a hirosimai támadásról készült fotókat, az abból hátramaradt megégett, elszakadt ruhákat, a sugárzás miatt kihullott hajakat. A programot azért szervezte a japán miniszterelnök, hogy a vezetők közelről lássák, mit okoz egy ilyen nukleáris támadás, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy atomfegyver-mentes világra van szükség.

Jelenleg az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, az Egyesült Királyságnak és Oroszországnak is vannak atomfegyverei. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin pedig visszatérően fenyegetőzik az orosz atomfegyverekre utalva. Már néhány nappal Ukrajna megtámadása után készültségbe helyezte Oroszország nukleáris elrettentő arzenálját, és teljesen nyíltan kezdett el fenyegetőzni az atommal. Idén márciusban pedig taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba is.

A háromnapos csúcson a G7-ek zárónyilatkozatban jelentették ki, hogy elkötelezettek egy olyan világ megvalósítása mellett, amiben nincsenek nukleáris fegyverek, és ami mindenki számára biztonságos és stabil. Ezt pedig szerintük csak realista, pragmatikus és észszerű hozzáállással lehet elérni.

Zelenszkij ment és kapott

A találkozó fő témája az orosz-ukrán háború volt. A G7-ek itt „a lehető leghatározottabban” elítélték Oroszország „brutális” háborúját szomszédja, Ukrajna ellen, és azt a „nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezték. Felszólították Oroszországot, hogy vonuljon ki Ukrajna teljes területéről, és kifejezték azt is, hogy továbbra is „rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát mindaddig, amíg az átfogó, igazságos és tartós béke nem születik”.

A vezetők jelezték, készek fokozni a nyomást, hogy a háború minél fenntarthatatlanabb és költségesebb legyen Moszkvának. Így aztán új, Oroszország elleni szankciókról állapodtak meg. Ezek kiterjednének az ipari gépek, szerszámok és az orosz háborús erőfeszítésekhez hasznos technológiák exportjára, és a tervek szerint korlátoznák a fémek és gyémántok kereskedelméből származó orosz bevételeket is.

A csúcs közben az USA azt is bejelentette, engedélyezi a szövetségeseinek, hogy amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépeket adjanak Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta követelte ezeket a vadászgépeket. A csúcson Joe Biden amerikai elnök pedig bejelentette, hogy újabb, 375 millió dolláros segélyt nyújtanak Ukrajnának.

Egy ideig arról is csak csak találgatások voltak, vajon Zelenszkij személyesen is részt vesz-e a csúcson, vagy csak videóhívással kapcsolódik be, mint tavaly. Szombaton viszont ő maga is megérkezett Japánba, méghozzá egy francia kormánygéppel. De mivel egy nappal korában érkezett a tervezettnél – csak vasárnapra várták –, így aztán valamennyire át kellett írni a programtáblát is, hiszen az ukrán elnök több európai és ázsiai vezetővel is tárgyalt itt.

A G7-es vezetők előbb nagy öleléssekkel üdvözölték Zelenszkijt, majd közösen is leültek vele tárgyalni. Az európai vezetők szerint fontos volt, hogy Zelenszkij személyesen is részt vegyen a találkozón, hogy felvázolhassa, Ukrajna szerint hogyan érhetne véget a háború. Emmanuel Macron francia elnök egyenesen azt mondta, az ukrán elnök megjelenése fordulópontot jelenthet Ukrajnának.

A G7-ek mellett ugyanis más vendégek is voltak a csúcson – például az unióból, Indiából és Brazíliából is, így Zelenszkij a személyes jelentétét arra is kihasználhatta, hogy megnyerje magának azokat országokat, akik eddig ettől inkább ódzkodtak. India és Brazília eddig még nem határolódott el Oroszországtól.

Zelenszkij látogatásából viszont egy kisebb félreértés is adódott. Néhány órával ezelőtt Kijev még tagadta, de úgy tűnt, a csúcson Zelenszkij megerősítette, hogy már az oroszoké Bahmut városa. Nem sokkal később azonban ez is bizonytalanná vált. Egyes források szerint arra a vasárnap kapott kérdésre, hogy Ukrajna ellenőrzése alatt tartja-e a kelet-ukrajnai várost, Zelenszkij azt mondta: „Szerintem nem”. „A várost lerombolták” – tette még hozzá. Miután Zelenszkij fenti kijelentése bejárta a sajtót, a szóvivője a Facebookon azt írta, az elnök szavait egyszerűen félreértelmezték. A riporter felvetése szerinte az volt, hogy „az oroszok azt mondták, hogy elfoglalták Bakhmutot”, és erre mondta azt Zelenszkj: „nem hiszem”. Vasárnapi tájékoztatójában az Ukrán Fegyveres Erők is azt közölték, hogy nem adták át várost az oroszoknak.

A csúcson Zelenszkij azt is mondta, „azért vagyok itt Hirosimában, hogy a világ hallhassa az ukránok egységre való felhívását. Oroszország lábbal tiport mindent, ami civilizált”. Ő maga pedig ugyanúgy az ukrán városok újjáépítéséről álmodik, ahogy az atombomba ledobása után Hirosimát is újjáépítették.

Odaszóltak Kínának

A csúcson egy olyan országról is szó volt, ami nem a G7-ek része, és nem is volt ott a találkozón: Kínáról.

Bár Kínát közvetlenül nem említették, a kiadott nyilatkozatuk egyértelműen Pekingnek szólt. Ebben a G7-es vezetők határozottan állást foglaltak a „gazdasági kényszerítés” ellen – vagyis az ellen, hogy politikai okokból kereskedelmi bojkottal fenyegetőzzenek –, és felszólították Kínát, hogy „játsszon a nemzetközi szabályok szerint”. Megfogadták azt is, hogy lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a G7-es országok ne függjenek annyira a kínai piactól – jelenleg ugyanis még ez van. De emellett azért azt is hozzátették, hogy konstruktív és stabil kapcsolatot is akarnak velük.

A G7-ek arra is felszólították Kínát, gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy az fejezze be a háborút és vonja ki a csapatait Ukrajnából.

Minderre a kínai külügy úgy reagált, a G7-ek rágalmazzák és támadják Kínát.

Munkához jó ebéd is dukál

Az intenzív hétvégéhez jár a megfelelő étkeztetés is – a G7-es vezetők a csúcs alatt közelről megismerkedhettek a japán konyhával és a legértékesebb exportcikkeivel.

A pénteki atommúzeum után például rögtön egy luxusétkezést kaptak egy tradicionális rjokanban. Kaptak itt a tányérjaikra friss japán osztrigát, tengeri sünt, kaviárt, garnélarákot, marhát, keszeget, ezek mellé pedig szakét és vörösbort kortyolgathattak.

Szombaton pedig például marinált lazacot és fésűkagyló szasimit is ehettek.