Hivatalos: Joe Biden újraindul az elnökségért

Kereken négy évvel azután, hogy elindította végül győzelemmel záródó elnökjelölti kampányát, Joe Biden amerikai elnök kedden hivatalosan is bejelentette, hogy újraindul az elnökségért.

A közösségi oldalain közzétett videóban Biden arról beszél, hogy a 2020-as választáshoz hasonlóan most is a demokráciáért és a szabadságjogok védelmében száll harcba. A videó alapján az elnök kampányszlogenje a „Fejezzük be a megkezdett munkát!” lesz. Biden a 2024-es választásnak is Kamala Harris alelnökkel az oldalán vág neki.

Biden 80 évesen a valaha volt legidősebb amerikai elnök. A 2024-es elnökválasztás napján 81, egy esetleges második ciklus végén pedig 86 éves lesz. A szervi és neurológiai területekre kiterjedő legfrissebb vizsgálat eredményei alapján azonban az elnök továbbra is egészséges, életerős és alkalmas arra, hogy sikeresen ellássa feladatait.

Még ha a kora miatt fel is merült, hogy csak egy elnöki ciklust fog vállalni, az, hogy Biden újraindul az elnöki székért, nem óriási meglepetés. A második világháború óta minden amerikai elnök újraindult, a merénylet áldozatául esett John F. Kennedyt kivéve. Közülük mindössze négyen (Gerald Ford, Jimmy Carter, George H. W. Bush és Donald Trump) bukták el az újraválasztást.

A választók nem elégedettek Biden eddigi munkájával

Biden esélyeit nézve intő jel lehet, hogy viszonylag népszerűtlen elnöknek számít, a választók mindössze 42,5 százaléka elégedett a munkájával. Elnökségük ezen pontján mindössze Ronald Reagan, Jimmy Carter és Donald Trump állt rosszabbul nála. Utóbbi kettőnek nem is sikerült újraválasztatnia magát.

Szintén nem jó jel, hogy ha az adatok mélyére ásunk, akkor a felmérésekből az derül ki, hogy a szavazóknak a gazdaság és az infláció a legfontosabb politikai téma jelenleg. Biden pedig ezen a téren sem áll jól. A YouGov felmérése szerint a szavazók 44 százaléka elégedett Biden gazdaságot érintő döntéseivel, és csupán 37 százalékuk szerint kezeli jól az inflációt.

Még aggasztóbb lehet, hogy a demokrata szavazók többsége sem akarta, hogy Biden újrainduljon. A Washington Post és az ABC News február eleji felmérése szerint a demokrata szavazók csupán 31 százaléka támogatta Biden újraindulását, míg 58 százalékuk másik jelöltet indított volna.

A CNN április eleji felmérése szerint a demokrata szavazók 54 százaléka szeretett volna más demokrata jelöltet látni Biden helyett. Igaz, ez egy javuló tendenciát mutat. Decemberben még 59, tavaly nyáron pedig még 75 százalékuk ellenezte az elnök újraindulását.

Az NBC News friss felmérése is hasonló eredményt hozott. A kutatás szerint a demokrata szavazók 51 százaléka vélekedik úgy, hogy Bidennek nem kéne újraindulnia. Többségük szerint az elnök idős kora a fő probléma.

A Demokrata Pártnak azonban nem nagyon volt alternatív opciója. Egy kompetitív előválasztásnak nem biztos, hogy neki mertek volna futni, a kézenfekvő választást jelentő Kamala Harris alelnök népszerűsége viszont még Bidenénél is rosszabb. Ha az elnök határozottan kijelentette volna, hogy nem indul újra, akkor fel lehetett volna építeni Harris köré egy kampányt. Azonban azt már hónapokkal ezelőtt el kellett volna kezdeniük ahhoz, hogy komoly esélye legyen. A Harris közvélemény-kutató mérése szerint, ha most tartanák a választást, Trump 10 százalékkal verné az alelnököt.

A republikánus jelöltek se népszerűek

A reményt az adhatja Bidennek, hogy a republikánus éllovas, Donald Trump még nála is népszerűtlenebb. A republikánus előválasztás jelen állás szerint Trump és Ron DeSantis floridai kormányzó között dőlhet majd el. Az elmúlt hetek felmérései szerint Biden mindkét politikussal fej fej mellett áll.

A Trump elleni vádemelés se nem növelte, se nem csökkentette igazán a korábbi elnök esélyeit a republikánus előválasztáson. A korábbi elnök elleni történelmi vádemelésről itt olvashatnak bővebben.

Aggódnia azonban egyelőre nem kell Trumpnak, ugyanis az elmúlt hónapok során tetemes, több mint 25 százalékos előnyt dolgozott ki DeSantisszal szemben, aki továbbra sem jelentette be hivatalosan indulását az előválasztáson.

Ha esetleg bűnösnek is találnák Trumpot, az amerikai törvények nem tiltják, hogy büntetett előéletű politikus elinduljon egy választáson, ugyanakkor semmiképp sem ideális a republikánus politikus számára, hogy jelenleg legalább fél tucat jogi üggyel kell szembenéznie. Még akkor is, ha saját tábora felé egyelőre sikerrel kommunikálja, hogy egy koncepciós per áldozata.

A büntetőügyek sorozata nemcsak az ingadozó szavazóknál veheti ki magát rosszul – akik az egyre polarizáltabb amerikai politikai térben már a választópolgárok egyre kisebb részét teszik ki, ennek ellenére kulcsfontosságúak –, de komoly zavart jelenthet magában a kampányban is, ahol Trumpnak nagygyűlések helyett várhatóan inkább tárgyalásokra kell majd rohangálnia.

A félidős választás eredménye bizakodásra adhat okot

Trump népszerűtlensége mellett az is Biden esélyeit növelheti, hogy a tavaly novemberi félidős választáson ritka erősen szerepeltek a demokraták. Erről itt olvashatják elemzésünket. Ugyan a demokraták szűk alsóházi többségüket elbukták, a szenátusban nagy meglepetésre sikerült növelniük a többségüket.

A hivatalban lévő elnök pártja hagyományosan gyengén szerepel a félidős választáson. A második világháború óta ez volt a 20. félidős választás, ám mindössze az 5. alkalom, hogy a hivatalban lévő elnök pártja növelni tudta szenátusi többségét. Összességében véve 20 éve nem szerepelt ilyen jól a hivatalban lévő amerikai elnök pártja a félidős választásokon, annak ellenére, hogy november elején egy kicsivel még a mostaninál is alacsonyabb volt Biden népszerűsége a felmérésekben.

A republikánus elnökjelölt-aspiránsokhoz hasonlóan Bidennek is túl kell még esnie az előválasztáson. Ez azonban minden bizonnyal formaság lesz, ugyanis nincsen komolyan vehető kihívója. Barack Obama 89, Trump pedig 94 százalékos teljesítménnyel nyerte meg a saját újraindulási előválasztását 2012-ben és 2020-ban.

A republikánus előválasztás 2024. január 22-én kezdődik majd, magát az elnökválasztást pedig 2024. november 5-én fogják megrendezni.