Az ukrán Sár Generális, aminek sikerült lelassítania az orosz előrenyomulást is

Legfontosabb

2023. április 23. – 21:59

Az ukrán Sár Generális, aminek sikerült lelassítania az orosz előrenyomulást is
Az ukrán Aidar zászlóalj katonája útban a donyecki tüzérségi állása felé 2023. április 4-én – Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A háború sikere nem csak a fegyvereken és a katonákon múlik. Számos tényező befolyásolja, köztük a harci morál, a hírszerzés, a gazdasági háttér vagy a politikai vezetés bölcsessége. Van azonban egy olyan faktor, amit egyetlen erős hadsereg és nagyhatalom sem tud befolyásolni, ez pedig az időjárás. Amellett, hogy most erődített állások mentén folyik a védekezés-támadás, jelentős részben az időjárásnak tudható be, hogy az orosz–ukrán háborúban hosszabb ideje állnak a frontok.

Az ukrán hadsereg a tavaly nyári harkivi offenzíva idején egy nap akár 20 kilométert is előre tudott nyomulni, amihez az oroszok látványos összeomlása is kellett azon a részen. Most a keleti hadszíntéren az orosz reguláris hadsereg és a Wagner-csoport zsoldosai jó, ha napi 1-2 kilométert képesek haladni, aztán az ukránok többször egy ellenlökéssel visszaveszik ezeket a területeket, közben pedig emberek százai halnak meg.

Az oroszok és ukránok összecsapásainak epicentrumában, Bahmutnál a hét elején 12-15 fokot mértek napközben, most ott is melegszik az idő, de újabb esőket jelez előre a meteorológia szolgálat. Ez a kora tavaszi idő Ukrajnában a nem városi területeken elképesztően nehéz terepviszonyokat képes okozni. A korábban átvizesedett, majd megfagyott és most felolvadó föld ilyenkor olyan mély sártengerré válik, amiben nemhogy a katonák, de a kifejezetten nehéz terepre tervezett katonai szállító járművek és harckocsik is alig képesek mozogni.

Raszputyica: így hívják Ukrajnában, Belaruszban és Oroszország egy részén azt az ősszel és tavasszal jelentkező időszakot, amikor sártengerré válnak a mezők és a nem aszfaltozott utak, amelyekből az ukrajnai falvakban még elég sok van.

Egy ukrán furgon próbál átvágni a felázott utcán egy Bahmut közelében fekvő faluban 2023. március 9-én – Fotó: Aris Messinis / AFP
Egy ukrán furgon próbál átvágni a felázott utcán egy Bahmut közelében fekvő faluban 2023. március 9-én – Fotó: Aris Messinis / AFP

A raszputyica (amiről itt beszéltünk korábban Rácz András Oroszország-szakértővel is) szó szerinti fordításban „úttalanságot” jelent, de jobb talán sárszezonnak nevezni, mert ez a jellegzetes időszak ezen a vidéken akár külön évszaknak is tekinthető.

A raszputyica a környék földrajzi viszonyaiból ered. Ukrajna domborzati térképére tekintve láthatjuk, hogy a hatalmas ország 70 százaléka alföld. A talaj ezen a vidéken eléggé agyagos, a lehulló eső nagy részét pedig nem vezetik el hegyi patakok vagy föld alatti vízfolyások, amelyek nagyobb folyókba csatornáznák be a vizet. A víz így megáll a hatalmas sík területeken, amelyeken szabályos tavak keletkeznek, és a csapadék rendkívüli módon fellazítja a talajt.

Napóleon és Hitler is találkozott a titkos keleti fegyverrel

Közismert, hogy katonai–stratégiai értelemben Oroszország, illetve korábban az egykori Szovjetunió egyik gyenge pontja az, hogy Lengyelország felől egészen Moszkváig egy hatalmas síkságon keresztül lehet eljutni, ahol kevés a természetes akadály. Ha hegyek nem is védik az orosz fővárost, a történelmi tapasztalatok alapján Moszkvának mindig is volt egy titkos fegyvere: az időjárás.

Tél Tábornok erejét alaposan megismerhette Napóleon és Hitler, de mindkettő szerzett tapasztalatokat Sár Generálissal is. És azt is mindketten megtapasztalhatták, milyen az, amikor a zord keleti területeken összefog egymással a két tábornok. Napóleon seregeinek előrenyomulását előbb a raszputyica akadályozta 1812-ben, amikor a sárban szügyig merültek el a lovak, elakadtak a szekerek és az ágyúk, aztán pedig a visszavonulásba zavart be a korán érkezett, rendkívüli, mínusz 20-30 fokos hideg.

A Moszkva alól visszavonuló francia csapatok 1812 novemberében így ugyan egy ideig jól tudtak haladni a kemény téli hidegben, november 17-től azonban megint váratlan enyhülés következett be. Újra fellazult a talaj, így a Dnyeperen (Dnyipro) és a Berezinán való átkelésnél sorra csúsztak bele a vízbe és vesztek oda a meredek folyóparton kialakult sárban megcsúszó katonák és szekerek.

Wehrmacht-katonák egy elakadt járművet próbálnak meg kiszabadítani a sárból a Szovjetunióban 1941-ben – Fotó: Bundesarchiv / Wikipedia
Wehrmacht-katonák egy elakadt járművet próbálnak meg kiszabadítani a sárból a Szovjetunióban 1941-ben – Fotó: Bundesarchiv / Wikipedia

Hitler Oroszország elleni offenzívájának megkezdését eleve hetekkel tolta el az 1941 tavaszán szokatlanul hosszú ideig elhúzódó raszputyica. A Barbarossa hadművelet végrehajtását ezért május 15-ről június 22-re kellett elhalasztani. 1941. október 13-tól aztán újra ott volt a sár, ami lehetetlenné tette a gyors előrenyomulást Moszkva felé. A következő csapást a túl korán érkező téli fagyok jelentették november 1-től. Ennek hatására ugyan ismét járhatóvá váltak az utak és a mezők, csakhogy a Wehrmacht katonáinak ekkorra még nem érkezett meg a téli felszerelése a sokszor -40 fokos hidegben. Mindennek nagy szerepe lehetett abban, hogy a szovjet fővárost nem sikerült bevenni a német csapatoknak.

Elhagyott harckocsik a mezőn

Mindezek alapján ma már a katonai műveletek előkészítésénél rendkívül fontos szerepet kap a meteorológia. Persze itt sem mindig jön be a számítás. Oroszország Ukrajna tavaly február 24-i lerohanása után villámháborúra számított. Azt tervezte, hogy néhány hét alatt befejezik a katonai műveleteket. Az ukránok kemény ellenállása miatt azonban elhúzódtak a harcok, jött az olvadás, és az orosz páncélosok egy idő után már nem tudták használni a szántóföldeket. A páncélosok a betonozott utakra kényszerültek, ahol viszont könnyű célpontot jelentettek a drónok és a vállról indítható páncéltörő rakéták számára.

Ugyan a haditechnika sokat fejlődött a második világháború óta, de úgy tűnik, a jó öreg Sár Generális most is nagyon sok kellemetlenséget képes okozni a harcoló feleknek. Az interneten bőséges képi dokumentáció található erről:

Az időjárás súlyos veszteséget képes okozni. Amit nem intéz el egy 200 ezer dollárba kerülő páncéltörő rakéta, azt elintézi az időjárás: a sárba ragadt tankot inkább az azt elhagyó személyzet semmisíti meg, hogy ne kerüljön az ellenség kezére – tekintve, hogy a két hadsereg jelentős részben még hasonló orosz–szovjet haditechnikát használ. Nem olyan egyszerű azonban ezeket a hadizsákmánynak számító harckocsikat a másik oldalon hadrendbe állítani. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy az elhagyott harckocsikban robbanócsapdákat rejtettek el. Ezen a videón két orosz jármű látható, amelyeket a sárban hagytak.

A hatalmas sár a tüzérség mozgását is befolyásolja. Eddig az volt a stratégia, hogy az önjáró lövegek egy-egy pozícióban gyorsan leadták a lövéseket erdők vagy fasorok takarásából, majd mielőtt a felderítő drónok rájuk találtak volna, gyorsan odébbálltak. A süppedős talajon azonban nem biztos, hogy ezt a manővert biztonsággal meg tudja tenni egy 55 tonnás Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack, és nem akad el a mező közepén.

Amikor a lövészárkok megtelnek jeges vízzel

Az sem biztos, hogy minden esetben igaz az a mondás, ami szerint a katona legjobb barátja az időjárás. A téli, fagyott vagy nyári száraz föld inkább a támadó felet segíti, mert ilyenkor a nehéz lánctalpas járművek könnyen előre tudnak nyomulni, míg a mostani sártenger a védőknek kedvezhet Ukrajnában. Elvileg.

Csakhogy ahogy a mínusz 10-20 fokos hideget is mindkét fél katonáinak el kell viselniük a lövészárkokban, úgy a folyamatos eső és sár sem kíméli se a védőket, se a támadókat. Fizikailag és mentálisan is rendkívül nehéz elviselni, ha órákat, napokat kell eltölteni egy jéghideg vízzel félig telt lövészárokban, a mindent elborító, csúszós, ragadós sárban – és közben még lőnek is az emberre. Ez az időszak a sebesültek ellátását is megnehezíti, mert nehezebben jutnak el a frontvonal közelébe az elsősegélyt nyújtó szanitécek járművei.

Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa a Telexnek adott legújabb elemzésében is arról beszélt, hogy ez az időjárási helyzet a bahmuti ukrán védőket is nagyon súlyosan érinti. Rettenetesen feláztak ugyanis a városba bevezető, még használható földutak, amin az utánpótlást lehet bejuttatni a több irányból ostromlott településre.

Bár a mai lőfegyvereket úgy tervezik, hogy elvileg sártesztet is végeznek rajtuk, a sár és a benne lévő apró homok- és kavicsszemcsék hosszú távon nem tesznek jót ezeknek a szerkezeteknek. Ezen a videón az látszik, ahogy eltávolítják a szennyeződéseket a fegyverekről több napnyi, folyamatos lövészárokharc után:

Rácz András korábban a Telexnek azt mondta: a keleti fronton Bahmutnál zajló hadműveletek lelassításában az irtózatos, elképzelhetetlen sár mellett egy másik tényező is szerepet játszhat. Nevezetesen az, hogy az oroszok bizonyos erőket átcsoportosítottak délebbre, Avgyijivka bevételére.

A sárszezon és a hónapok óta álló frontok egy szempontból az ukránoknak kedveznek. Időt tudnak nyerni, amíg zajlik az ukrán katonák többhetes, külföldi kiképzése a német Leopard és az amerikai Abrams harckocsik kezelésére, amelyeket a tervezett tavaszi offenzívában vetnék be. Ezeknek a nehéz harckocsiknak a bevetésénél különösen fontos a megfelelő talaj: ha a sárban egy 34 tonnás, régi T-72-es tank is küszködik, akkor különösen nehéz helyzetben lennének a több mint 60 tonnás Leopard 2A4-esek vagy az Abrams M1-esek.

Ukrán katonatiszt ül egy sárba ragadt kisteherautóban 2023. február 26-án Donyeck megye területén – Fotó: Yan Dobronosov / Global Images Ukraine / Getty Images
Ukrán katonatiszt ül egy sárba ragadt kisteherautóban 2023. február 26-án Donyeck megye területén – Fotó: Yan Dobronosov / Global Images Ukraine / Getty Images

Az ellenoffenzíva megindulásában meghatározó szerepe lesz az időjárásnak. A nemrég kiszivárgott Pentagon-iratok is jól mutatják, hogy a talaj minőségének milyen jelentősége van a katonai tervezésben. A Newsweek által ismertetett dokumentumok között szerepel egy,

„A járművek manőverezéséhez kedvező fagyhelyzet” című térkép, ami azt mutatja, hogy február-márciusban Kelet-Ukrajnában mikor és hol fagyott még a talaj, jelzi az április-májusi sárszezont, illetve azt, hogy a földek kiszáradása után hogyan javulnak júniusra a csapatok mozgási feltételei.

Most mindenki azt találgatja, mikor és hol várható egy ukrán ellentámadás vagy egy nagyobb orosz offenzíva. Ukrajna déli részén körülbelül április közepétől, majd két héttel később a donyecki régióban, május közepétől pedig az oroszok által megszállt, északabbra fekvő Luhanszki régióban lesz száraz a talaj – magyarázta a Deutsche Wellének David Helms, az amerikai légierő nyugalmazott katonai meteorológusa.

A szakértő szerint így, miközben az orosz tankok még mindig a sárban tapicskolnak Kelet-Ukrajnában, az ukrán hadsereg már ellentámadásba kezdhet délen az oroszok által megszállt Melitopol városa felé.

Ugyan az orosz online csatornákon most lépten-nyomon azt bizonygatják, hogy a sár a várt ukrán offenzívát erősen visszavetheti, a brit hírszerzés szerint valószínűleg eltúlozzák ennek jelentőségét.

Ez inkább egy olyan információs művelet része lehet, amellyel az orosz katonák morálját akarják erősíteni. A britek szerint az aknák jelentette fenyegetés valószínűleg fontosabb tényező a harcoló felek manőverezésében, mint a sár, és a felszíni viszonyok várhatóan javulni fognak az elkövetkező hetekben. A haditerveket azonban feltehetően a kiszivárgott Pentagon-dokumentumok miatt is át kell most írni, mert hamarosan az időjárás mellett egy másik fontos tényező fog szerepet játszani a háborúban, amit úgy hívunk: meglepetés.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!