Az USA 690 millió dollárt költ világszerte a demokrácia erősítésére

Az Egyesült Államok 690 millió dollárt (242 milliárd forint) ajánl fel a demokráciát ösztönző programokra világszerte az amerikai kormányzat által szervezett második, Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű konferencián szerdán – közölték Washingtonban az esemény nyitónapján.

A virtuális találkozót megnyitó közös nyilatkozatban Joe Biden elnök és Jun Szokjol dél-koreai államfő azt hangsúlyozta, hogy a transzparens, elszámoltatható kormányzás megerősítése a kormányzottak beleegyezésével a mai idők alapvető szükségszerűsége – írta az MTI. A dokumentum szerint a konferencián részt vevő kormányok az első, 2021. decemberi találkozó óta a cél érdekében több száz vállalást tettek jogszabályaik és politikájuk megváltoztatására.

A konferencián a világ 120 politikai vezetője vesz részt, társszervezőként Dél-Korea mellett Costa Rica, Zambia és Hollandia.

Joe Biden elnök helyi idő szerint késő délelőtt szólal fel a csúcstalálkozó virtuális paneljében, amelyen részt vesz mások mellett Zuzana Čaputová szlovák államfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mette Fredriksen dán miniszterelnök és Maja Sandu moldovai államfő. Amerikai idő szerint kora reggel felszólalt többek között a német kancellár, a brit miniszterelnök, a francia elnök, a holland kormányfő, valamint az indiai miniszterelnök is.

Az eseményre meghívást kapott Izrael, amelyet Benjámin Netanjahu miniszterelnök képviselt. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az elmúlt napokban kialakult amerikai–izraeli politikai feszültség nem befolyásolta a meghívást. Benjámin Netanjahu és Joe Biden elnök kedden élesen szemben álló nyilatkozatokat tett az izraeli igazságügyi reformmal kapcsolatban.

Kedden a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője egy sajtóbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért nem küldött meghívót két NATO-tagországnak, Törökországnak és Magyarországnak, úgy válaszolt, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a kapcsolatok fejlesztése és erősítése iránt Törökországgal és Magyarországgal. John Kirby hangsúlyozta, hogy NATO-szövetségesekről van szó, amelyekkel számos kérdésben együttműködnek. Megjegyezte, hogy az első konferenciához képest idén további országokat hívtak meg az eseményre, amelyek politikai akaratot mutattak a csúcstalálkozó céljainak erősítésére.

A magyar kormányzat kommunikációja szerint azért nem kaptak meghívást, mert Trump barátai, David Pressman amerikai nagykövet viszont arról beszélt csütörtökön, hogy a magyar kormány különféle vészhelyzetekre hivatkozva már 2547 napja kikerüli a parlamentet.

Előzetesen amerikai kormányzati tisztségviselők a konferencia céljaként említették, hogy biztosítsák: „a technológia a demokrácia érdekében és nem az ellen hat”. Közölték, hogy az Egyesült Államok előzetesen megállapodott tíz országgal azokról az alapelvekről, hogy a kormányok milyen keretek között alkalmazzák a titkos megfigyelő és adatgyűjtő technológiákat.