A finn védelmi miniszter két hónapos apasági szabadságra megy januárban

A finn védelmi miniszter, Antti Kaikkonen két hónapos apasági szabadságot vesz ki januárban. A pártja támogatja a döntését, távollétében a Mikko Savola, a Centrum párt egyik képviselője helyettesíti – írja a Guardian.

Kaikkonen júliusban jelentette be második gyermeke születését, pár napja pedig a Twitteren jelentette be, hogy január 6-tól február végéig apasági szabadságra megy, mert „a gyerekek csak egy pillanatig kicsik”, és nem akar lemaradni róla.

Finnországban azok az apák, akiknek gyereke 2022 szeptembere előtt született, 54 nap apasági szabadságra jogosultak. Az országban a kormány adatai szerint az apák mintegy 80 százaléka vesz ki valamilyen mértékű apasági szabadságot.

A jelenlegi kormányban több miniszter vett már ki szülési szabadságot, de Kaikkonen az első férfi miniszter, aki apasági szabadságra megy. Távolabbról nézve már nem példa nélküli a finn politikus döntése, az 1990-es évek végén az akkori miniszterelnök, Paavo Lipponen is apasági szabadságot vett ki.

„Büszkén támogatjuk Antti Kaikkonen döntését” – jelentette ki Annika Saarikko pártelnök és pénzügyminiszter. Távolléte alatt Mikko Savola, a Centrum képviselője helyettesíti Kaikkonnent. „Savola széles körű tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik a védelmi politika területén” – mondta róla Kaikkonen.

Finnország és Svédország májusban, Oroszország ukrajnai invázióját követően felhagyott az évtizedek óta tartó katonai elzárkózással, és igyekezett a Nato tagjává válni. Magyarország és Törökország kivételével mind a 30 NATO-tagállam ratifikálta Finnország csatlakozását, amelyhez egyhangú jóváhagyás szükséges.

Magyarország december elején tett ígéretet arra, hogy 2023 februárjának elején ratifikálja Finnország és Svédország NATO-belépését.

Szijjártó Péter külügyminiszter még novemberben mondta, hogy egyeztetett a finn és a svéd külügyminiszterrel is, és elmondta nekik, hogy Magyarországon nem fog múlni országaik belépése. „Hazánk miatt ez egyetlen napot sem fog csúszni.” Magyarországot több ország is sürgette, hogy hagyja jóvá a svédek és a finnek csatlakozási kérelmét. Korábban a V4-ek találkozóján is szó volt a jóváhagyásról, de már a németek is felszólították Magyarországot.

Törökország viszont továbbra sem tett ígéretet, és követeli, hogy a két ország keményebben lépjen fel az általa terroristáknak tartott kurd fegyveresekkel szemben, mielőtt támogatná az országok NATO-pályázatát.