Döntött az Európai Parlament: zároltatnának 3000 milliárd forintnyi magyar EU-támogatást

2022. november 24. – 13:24

Döntött az Európai Parlament: zároltatnának 3000 milliárd forintnyi magyar EU-támogatást
Az EP plenáris ülése 2022. november 24-én – Fotó: Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely arra szólít fel, hogy zároljanak nagyjából 3000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó támogatást. A szavazáson 573 európai parlamenti képviselő vett részt, 416 mellette, 124 ellene szavazott, és 33 képviselő tartózkodott.

A javaslatról még hétfőn vitáztak a képviselők, a nagy támogatottságát pedig előre jelezte, hogy a parlamenti felelősei (jelentéstevői) között az EP hét képviselőcsoportja közül ötből voltak képviselők (a magyarok közül a parlamenti liberálisok részéről Cseh Katalin).

Az EP-s szavazásnak önmagában nincs közvetlen befolyása a milliárdok sorsára, a feltételességi eljárásban ugyanis az Európai Parlamentnek nincs döntési jogköre. Azonban korábban a német FAZ, a Népszava és több másik lap is úgy értesült, hogy hogy az Európai Bizottság mégis a 3000 milliárd felfüggesztésére tesz majd javaslatot. Ezt aztán csütörtökön a versenyképességi operatív programok konferenciáján Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter sem cáfolta.

Az EP-javaslat szerint

  • „a magyar kormány által elfogadott korrekciós intézkedések nem elegendőek annak bizonyítására, hogy a jogállamiság elveinek magyarországi megsértése már nem érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy hogy ennek kockázata komolyan nem áll fenn”;
  • arra sem, hogy „megfelelően orvosolják a tanácsi végrehajtási határozat tervezetében a Bizottság által említett hiányosságok korlátozott körét”;
  • felemlegetik, hogy „nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben” (ahogy több más tagállam sem, és erről nem is alkudoztak az Európai Bizottsággal);
  • és „úgy véli, hogy a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez”.
  • A képviselők az EU költségvetésén felüli helyreállítási alap elköltésére készült magyar tervet se hagyatnák jóvá, amíg a kormány nem hajtott végre minden jogállamisági ajánlást. (Erről első körben az Európai Bizottsággal kell megállapodni, végül a tagállamok döntenek egymás helyreállítási terveiről, az EP-nek ebben a folyamatban sem osztottak közvetlenül lapot.) A képviselők többsége azt is szeretné, ha Magyarország megfelelne az Európai Bíróság és (az EU-tól független) Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteinek is.

Bohócozás, hazugozás és kirúzsozott disznó

A hétfői EP-vitában a magyar kormánypártok részéről Deutsch Tamás, Hidvéghi Balázs és Hölvényi György is nagyjából ugyanazt mondta: a baloldal a valódi problémák megoldása helyett Magyarországot gyalázza. Hidvéghi azzal foglalta össze a fideszesek mondandóját, hogy

„minden vád, amivel Magyarországot évek óta támadják, csak ócska hazugság volt!”,

a magyar kormányt támadók pedig rögeszmés politikai bohócok. A magyar ellenzéket képviselve Cseh Katalin, Ujhelyi István, és Molnár Csaba kapott szót, náluk a mondanivaló lényege az volt, hogy Orbán és oligarchái ellopják az EU-s pénzét, amit a magyar embereknek szán az Unió.

Varga Judit igazságügyi miniszter korábban arról beszélt, Magyarország mindent megtett, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal, és teljesítse az uniós pénzek lehívását lehetővé tévő vállalásait. Varga a szavazás után a Facebookon reagált az eredményre, posztjában azt írta:

„Fontos tudni a magyar embereknek, pedagógusoknak, szülőknek és családoknak, hogy a magyar baloldal ma ismét ellenük szavazott az EP-ben. Az Európai Parlament baloldali többsége, élén a magyar baloldali képviselőkkel ismét azért lobbizik, hogy a magyar emberektől megvonják a nekik járó forrásokat.” Szerinte „a 70 éves születésnapját ünneplő Európai Parlament jobban tenné, ha a kicsinyes politikai boszorkányüldözés helyett visszatérne az alapokhoz és a nemzetek közötti egység és bizalom megerősítésén dolgozna, nem pedig árkokat ásna a tagállamok közé…”

Szivárogtak a Bizottság javaslatának részletei

A szavazásnak közvetlenül semmilyen gyakorlati jelentősége nincs: az ilyen típusú állásfoglalások eleve nem hoznak új szabályokat, csak politikai jelzések, ráadásul a szavazást megelőzően már a Spiegel, a FAZ, a Politico és a Népszava egymástól függetlenül arról írt, hogy a Bizottság elégedetlen a 17 javaslat átültetésével a gyakorlatba.

Az értesülések arról szóltak, hogy az Európai Bizottság jövő heti ülésén azt fogja javasolni a tagállami kormányoknak, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó felzárkóztatási támogatások egyharmadát – 7,5 milliárd eurót (nagyjából 3000 milliárd forintot) – az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos és a jogállami normák megszegéséből eredő kockázatok miatt.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök erről állítólag kedden tájékoztatta az Európai Parlament frakcióvezetőit.

A Bizottság javasol, utána decemberben a tagállami miniszterek döntenek

Az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság indíthatta meg az uniós költségvetés védelmére kitalált eljárást, amelyet először Magyarországgal szemben léptetett életbe. A testület levelezte le a magyar kormánnyal, milyen intézkedésekkel oszlatná el az aggályait.

A kormány végül 17 intézkedést alkudott ki. A Bizottság ugyan elfogadta a tervet, de közben leketyegett a határidő arra, hogy javaslatot tegyen. Látatlanban nem akarta elengedni még meg nem valósított reformokkal az ügyet, de időt akart hagyni a magyar kormánynak, hogy átültesse az ígéreteket a gyakorlatba. Szeptemberben azt javasolta, hogy

  • három magyar operatív program forrásainak 65 százalékát elvonják Magyarországtól, ami 7,5 milliárd euró, azaz mintegy 3000 milliárd forint blokkolását jelentené,
  • és tiltsák meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok uniós támogatásokat kapjanak.

A Bizottság ugyanakkor hagyott egy menekülőutat, amikor kimondta, hogy a 17 vállalt intézkedés elvben kezelheti a problémákat, ha részletes jogszabályok lesznek belőlük és rendesen meg is valósulnak. Erre november 19-ig adott időt.

A végső döntés az Európai Unió Tanácsáé, amely a tagállami miniszterekből áll. Nekik kell majd az Európai Bizottság november 29-ig esedékes végső értékelése alapján szavazni arról, elfogadják-e a javaslatokat. Nem véletlenül vette elő az EP a kérdést most, a határidő előtti utolsó plenáris ülésén.

A többséghez legalább 15 ország kell, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. A szavazást december 6-ra vették napirendre, december közepénél nem is húzhatják tovább. (A szeptember 18-i döntéstől számítva három hónapjuk van rá.)

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.