COP27: Pénzt kaphatnak a fejlődő országok, amiért ők szenvedik a legtöbb kárt a klímaváltozás miatt

Az ENSZ 27. klímakonferenciáján (COP27) úgy döntöttek, hogy fizetni fognak a fejlődő országoknak a globális felmelegedés okozta veszteségekért és károkért – írja a New York Times.

A közel 200 ország tárgyalói megállapodtak egy olyan alap létrehozásáról, amely segítene a szegény, sebezhető országoknak megbirkózni az éghajlati katasztrófákkal, amelyeket a gazdagabb országok által kibocsátott szennyezés súlyosbít.

A fejlődő országok ezt már több mint három évtizede szerették volna elérni. Azzal érveltek, hogy ők járultak hozzá legkevésbé a klímaváltozáshoz, de ők szenvedik el miatta a legtöbb kárt. Egyes nemzetek azonban sokáig blokkolták ezt az ötletet, mert attól tartottak, hogy ez azt jelentené, hogy jogilag felelősek lennének az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásáért.

Az éghajlati károk kifizetéséről szóló megállapodás szerint a nemzetek nem vonhatók jogi felelősségre a kifizetésekért. A megállapodás szerint egy 24 ország képviselőiből álló bizottságnak a következő egy évben ki kell találnia, hogy pontosan milyen formában működjön a Kompenzációs ENSZ-alap, mely országoknak kell hozzájárulniuk, és hová kerüljön a pénz.

„A bejelentés reményt ad a sebezhető közösségeknek szerte a világon, akik a túlélésükért küzdenek az éghajlatváltozás miatt. Emellett némi hitelességet ad a COP-tárgyalásoknak”

– mondta Sherry Rehman, Pakisztán éghajlatváltozással foglalkozó minisztere. António Guterres ENSZ-főtitkár fontos politikai jelzésnek nevezte a megállapodást, és úgy vélte, az jelentős lépés az igazságosabb teherviselés irányában is – írta az MTI.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos azonban csalódottságát fejezte ki, leszögezve: a megállapodás „nem jelent előrelépést” sem a bolygó, sem az emberek számára. „Tehettünk volna többet is” – mondta.

A veszteség- és káralap létrehozását majdnem kisiklatták a vasárnap hajnalig tartó viták, helyi idő szerint Egyiptomban hajnali 5 órakor a tárgyaló felek még mindig vitatkoztak egyes intézkedésekről. Az USA és az Európai Unió például követeli, hogy Kína is hozzájáruljon az alaphoz, és ne legyen jogosult kifizetésre. Az ENSZ ugyanis fejlődő országként tekint Kínára, ami alapján jogosult lenne éghajlati kompenzációra, annak ellenére, hogy jelenleg a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója és második legnagyobb gazdasága. Kína hevesen ellenezte, hogy a globális éghajlat-változási tárgyalásokon fejlett országként kezeljék.

Arra sincs garancia, hogy a gazdag országok rendesen fizetnek majd az alapba. Egy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok, az Európai Unió és más gazdag országok ígéretet tettek arra, hogy 2020-ig évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, de ettől még mindig több tízmilliárd dollárral maradnak el évente.

Az ülés zárónyilatkozatában sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását; a nyilatkozatot a konferenciát vezető Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter jelentette be vasárnap hajnalban. A nyilatkozat szerint továbbra is érvényes az a célkitűzés, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest megpróbálják 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.