Donald Trump bejelentette, ismét elindul az elnökségért

2022. november 16. – 05:23

Donald Trump bejelentette, ismét elindul az elnökségért
Donald Trump bejelenti indulását az elnökségért – Fotó: Jonathan Ernst / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Magyar idő szerint szerda hajnalban hivatalosan is bejelentette Donald Trump, hogy 2024-ben visszatérne a Fehér Házba, így ismét elindul az elnökségért. Floridai birtokán tartott kampánynyitó eseményén arról beszélt, hogy „újra újra naggyá tenné Amerikát”, miután Joe Biden „két év alatt nyomorba döntötte az országot”.

A korábbi elnök kicsivel több mint egyórás beszéde magához képest visszafogott volt (de ettől függetlenül is hemzsegett a valótlanságoktól). Viszonylag sikerült tartania magát az előre megírt szöveghez, nem említette egy potenciális republikánus ellenfelét sem, és arról sem esett szó, hogy 2020-ban választási csalás történt volna.

Trump azután jelentette be indulását, hogy pártja a várakozásaikon alul szerepelt a múltheti félidős választásokon, a Republikánus Párton belül pedig többen is a korábbi elnököt tették felelőssé a gyenge szereplés miatt, ami miatt nem lesz olyan egyszerű a republikánus jelöltség megszerzése, mint arra előzetesen számíthatott.

A korábbi elnök 2020-ban botrányos körülmények között távozott a hatalomból. Miután elveszítette a választást a demokrata Joe Bidennel szemben, nem volt hajlandó elfogadni az eredményt, és arról beszélt, hogy a demokraták elcsalták a választást. Ennek az lett a végkimenetele, hogy támogatói 2021. január 6-án megostromolták az amerikai törvényhozás épületét, a Capitoliumot. A támadás során öten meghaltak és több mint százan megsérültek. A Capitolium ostromához vezető eseményekről, a megdöbbentő jelenetekről és a történtek politikai utóéletéről ebben a cikkben olvashat részletesen.

A korábbi elnök ellen jelenleg több per illetve vizsgálat is folyamatban van, többek között a 2020-as választással, a Capitolium ostromával, a Fehér Házból hazavitt szigorúan titkos dokumentumokkal és a pénzügyeivel kapcsolatban.

Trump az ötödik exelnök, aki újraindul az elnökségért azután, hogy kikerült a hatalomból Martin Van Buren, Grover Cleveland, Theodore Roosevelt és Herbert Hoover után. Közülük mindössze Clevelandnek sikerült véghezvinnie a visszatérést.

Amerika nem élne túl még négy évet Biden alatt

Trump már hetek óta lebegtette, hogy elindul a 2024-es republikánus jelöltségért. A New York Times, a Daily Mail és az Axios újságírói is úgy értesültek, hogy egy nappal a november 8-i félidős választások előtt akarta volna bejelenteni az indulását, ugyanis azzal számolt, hogy a republikánusok nagyot nyernek majd a választáson, a babérokat pedig ő arathatja majd le, azonban a stábjának végül sikerült erről lebeszélnie őt. Az ominózus ohiói kampányeseményen egy nappal a választás előtt végül csak a mostani bejelentést lebegtette be.

A Mar-a-Lago nevű floridai birtokán tartott kampánynyitóján Trump arról próbálta meggyőzni a közönséget és a tévénézőket, hogy ő az, aki újra el tudja hozni az amerikaiaknak az „aranykort” – melyet már egyszer meg is tett, csak Biden és a demokraták lerombolták azt. Trump szerint soha korábban nem volt olyan jó dolguk az amerikaiaknak, mint elnöksége alatt.

A korábbi elnök kijelentette, hogy gondoskodni fog arról, hogy Bident ne válasszák meg újabb négy évre 2024-ben, ugyanis azt nem élné túl az ország. „Ezt nem viccelődve mondom, hanem könnyek között. Az országunk nem élne túl még négy évet” – fogalmazott.

Donald Trump kampánynyitóján – Fotó: Octavio Jones / Reuters
Donald Trump kampánynyitóján – Fotó: Octavio Jones / Reuters

Trump arról beszélt, hogy elnöksége alatt „világbéke volt”, és szárnyalt az amerikai gazdaság, míg Biden elnöksége alatt dúl a háború, a gazdaság pedig romokban. Trump szerint az Egyesült Államoknak jelenleg egy olyan elnöke van, aki „elalszik a konferenciákon”, és azon élcelődött, hogy Biden néha azt sem tudja, melyik országban van éppen, miután a jelenlegi elnök vasárnap összekeverte Kambodzsa és Kolumbia nevét.

A korábbi elnök kijelentette, hogy ha ő vezetné még mindig az országot, akkor biztosan nem robbant volna ki az orosz-ukrán háború, és említést tett a Lengyelország területén néhány órával korábban becsapódó és két embert megölő rakétákról is, melyeket szerinte az oroszok lőttek ki. Arról beszélt, hogy Biden az atomháború küszöbére sodorta az országot.

Trump a hat évvel ezelőtti kampányához hasonlóan most is az Egyesült Államok déli határának megerősítését ígérte, valamint kijelentette, hogy véget vet az amerikai-mexikói határon átáramló drog- és emberkereskedelemnek. A korábbi elnök külön kiemelte az országot sújtó drogproblémát. Arról beszélt, hogy a drogdílerek „fejenként 500 embert ölnek meg a drogjaikkal”, ezért kijelentette, hogy

„minden drogdílert halálra kell ítélni”.

A választási csalás tabu

Trump elismerte, hogy jogosak azok a kritikák, hogy a republikánusoknak jobban kellett volna teljesíteniük a félidős választásokon. Szerinte a pártja azért szerepelt rosszabbul a várakozásoknál, mert „a szavazókban még nem tudatosult, hogy mekkora szenvedést és fájdalmat okoz” Biden elnöksége. A korábbi elnök úgy vélekedik, hogy 2024-re még rosszabb lesz a helyzet, és addigra ráébrednek majd erre a szavazók is.

Trump-rajongók az exelnök kampánynyitóján – Fotó: Octavio Jones / Reuters
Trump-rajongók az exelnök kampánynyitóján – Fotó: Octavio Jones / Reuters

Beszéde vége felé Trump kijelentette, hogy be kell tiltani a levélszavazást. Csakis személyesen, a választás napján, igazolvánnyal és papíron szabadna szavazni szerinte. Így lehetne garantálni a szavazás tisztaságát. Arról azonban nem beszélt, hogy a demokraták elcsalták volna akár a 2020-as, akár a mostani választást. Annak ellenére, hogy kampányeseményeken, valamint közösségimédia-platformján, a Truth Social-ön napi rendszerességgel vádolja ezzel Bidenéket.

A döntés mögött, hogy Trump kihagyta a témát, az állhat, hogy hat csatatér államban is elbuktak azok a 2020-as választás eredményét el nem ismerő jelöltek, akik kormányzói, vagy a választás lebonyolításáért felelős főjegyzői (secretary of state) pozícióért indultak.

Floridai padavanja állíthatja meg Trumpot

Sokatmondó volt az is, hogy Trump a választás elcsalása mellett pártbeli riválisairól sem szólt egy szót sem, és tudatosan Joe Bident jelölte ki az egyetlen választási ellenfelének beszédében. Jelen pillanatban azonban úgy néz ki, hogy elsőként Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó állhat Trump visszatérésének útjába.

DeSantist 2018-ban választották meg kormányzónak. Akkor ironikus módon azzal kampányolt, hogy ő Trump legeslegnagyobb rajongója. Hírhedté vált kampányvideójában azzal bizonyítja, hogy ő Trump-rajongó apák mintapéldánya, hogy gyerekeivel határfalat épít, Trump könyvéből olvas nekik esti mesét és Trump szlogenjén keresztül tanítja őket beszélni.

Az azóta eltelt négy évben DeSantis tövig nyomta a kultúrharc-pedált. Genderháborúba keveredett a Disneyvel, agymosás vádja miatt matektankönyveket tiltott be és bevándorlókat csempészett a demokraták által vezetett Massachusetts egy gazdagok lakta szigetére. DeSantis az elmúlt két évben tudatosan kezdte felépíteni jövendőbeli elnökjelölti kampányát, a múltheti félidős választás pedig nagyot dobott az esélyein.

A republikánusok alulteljesítettek várakozásaikhoz képest. A szenátust nemhogy nem sikerült elhódítaniuk a demokratáktól, hanem Bidenéknek van esélyük arra, hogy növeljék többségüket, a képviselőházban pedig az előzetesen jósolt nagyjából 15 fős többség helyett, várhatóan be kell majd érniük egy 3-5 fős többséggel. A gyenge szereplés miatt pedig az elmúlt napokban egyre többen Trumpot okolták a párton belül.

A félidős választások eredményeit itt elemeztük részletesen. >>>

A republikánus jelöltek mindössze két államban tudták igazán felülmúlni a várakozásokat: Floridában és New Yorkban. DeSantist 19,4 százalékos előnnyel választották újra kormányzónak. Ráadásul egy olyan államban, mely 4-6 éve még csatatérállamnak számított, ami több vezető republikánus politikus számára is azt jelezte, hogy DeSantisnak lehet esélye az országos porondon is. Így tehát a floridai kormányzó lett a félidős választások talán legnagyobb nyertese, míg Trump az egyik legnagyobb vesztese.

DeSantist támogató feliratot húzó repülő Mar-a-Lago felett néhány órával Trump bejelentése előtt – Fotó: Jonathan Ernst / Reuters
DeSantist támogató feliratot húzó repülő Mar-a-Lago felett néhány órával Trump bejelentése előtt – Fotó: Jonathan Ernst / Reuters

Ugyan most direkt ignorálta, a választás előtti napokban Trump többször is odaszúrt a floridai kormányzónak. A félidős választások előtt egy nappal például arról beszélt egy Fox Newsnak adott interjúban, hogy ha DeSantis elindul ellene a republikánus jelöltségért, akkor „keményen meg fogja ütni magát”.

„Olyan dolgokat mondanék róla, amelyek nem lennének túl hízelgőek. Többet tudok róla, mint bárki más, kivéve talán a feleségét”

– tette hozzá a korábbi elnök. Egy friss felmérés szerint a republikánus szavazók 41 százaléka akarja elnöknek a floridai kormányzót, míg 39 százalékuk Trumpra voksolna.

DeSantison kívül mások is fontolgatják az indulást a Republikánus Párton belül. Mike Pence, Trump alelnöke például pont a napokban tette meg a tipikus első lépést a jelöltség irányába: könyvet adott ki, és jelenleg éppen körbeturnézza vele a teljes amerikai médiát, többek között azt ismételgetve, hogy lesznek jobb választási lehetőségek Trumpnál 2024-ben.

Ha Trumpon kívül mások is elindulnak a jelöltségért a Republikánus Párton belül, akkor az elnökjelölt-aspiránsi viták várhatóan 2023 második felében kezdődnek majd, az előválasztást pedig 2024 első felében fogják rendezni.

Ami a demokratákat illeti, Joe Biden elnök, aki vasárnap fogja betölteni 80. életévét, egy múltheti sajtótájékoztatón arra utalt, hogy újraindul 2024-ben, azonban a végső döntést csak a jövő év elején fogja majd meghozni.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!