A demokraták Nevadát is behúzták, megtartják többségüket a szenátusban

96 százalékos feldolgozottságnál a demokrata Catherine Cortez Mastót hirdette ki a nevadai szenátorválasztás győzteseként a CNN, a Fox News, az NBC News és a New York Times is magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Ezzel négy nappal a félidős választások után eldőlt, hogy a demokraták megtartják többségüket az amerikai törvényhozás felsőházában, miután egy nappal korábban Arizonában is nyertek.

A nevadai összecsapásban egészen szombat estig a republikánus Adam Laxalt állt nyerésre, azonban ahogy elkezdték összeszámolni az államban a levélszavazatokat, fokozatosan csökkent a politikai dinasztiája reaganista gyökereit trumpizmusra váltó politikus előnye a választást követő napokban. Végül magyar idő szerint vasárnap hajnalban a Las Vegas környékéről beérkező levélszavazatokkal Cortez Masto 5000 vokssal átvette a vezetést.

Cortez Masto győzelme azért is jelzésértékű, mert a republikánus Joe Lombardónak sikerült legyőznie az állam demokrata kormányzóját, Steve Sisolakot a kormányzóválasztáson. Cortez Mastónak ez lesz a második hatéves ciklusa a szenátusban. A délkelet-ázsiai államok és az USA vezetőinek kambodzsai csúcstalálkozóján tartózkodó Joe Biden elnök telefonon gratulált a nevadai szenátornak és Chuck Schumer szenátusi többségi vezetőnek a győzelem után.

Szombat hajnalban a demokraták 49-49-re módosították a szenátusi verseny állását az ex-űrhajós, demokrata Mark Kelly győzelmével Arizonában, 24 órával később pedig Cortez Masto győzelmével megszerezték az 50. széket is, így bebiztosították a szenátusi többséget. Ha 50-50 lesz a végeredmény, az demokrata többséget jelent, ugyanis szavazategyenlőség esetén a mindenkori alelnök – jelen esetben a demokrata Kamala Harris –, szava dönt az amerikai törvényhozás felsőházában.

A demokraták arizonai és nevadai győzelme után már csak egy állam sorsa kérdéses: Georgiáé, ahol az állam választási szabályai szerint második fordulót kell rendezni, miután egyik jelölt sem érte el az 50 százalékot. (Alaszkában sincs még végeredmény, azonban az már biztos, hogy két republikánus jelölt között dől el a verseny. Végeredmény másfél hét múlva várható, a választás esélyese a jelenlegi szenátor, a mérsékelt Lisa Murkowski.)

Georgiában a jelenlegi demokrata szenátor Raphael Warnock 49,4 százalékot szerzett a keddi választáson, míg a republikánusok által indított amerikai futball-legenda Herschel Walker 48,5 százalékot. A második fordulóban Warnock számít az esélyesebbnek, kiváltképp a nevadai demokrata győzelem után.

Az, hogy a republikánusok számára tét nélkülivé vált az összecsapás két okból is rossz hír lehet Walkernek. Egyfelől így várhatóan jóval kevesebbet költ majd a Republikánus Párt a kampányára. Másrészt pedig várhatóan alacsonyabb lesz a részvétel a republikánus szavazók részéről, ugyanis a kampány során botrányt botrányra halmozó jelölt nem annyira népszerű saját szavazói körében, mint Warnock a demokratáknál. A New York Times és a Siena College október végi felmérése szerint a georgiai demokrata szavazók 76 százaléka volt „nagyon pozitív” véleménnyel Warnockról, míg a republikánus szavazók csupán 57 százaléka vélekedett így Walkerről, amiből következtetni lehet a választók második fordulós aktivitására.

A december 6-án rendezendő második fordulót követően tehát esélyes, hogy Warnocknak sikerül megvédenie pozícióját, ami egy 51-49 arányú szenátust eredményezne, tehát a demokraták kétfősre növelnék szenátusi többségüket. A demokraták számára ezért nagyobb a második forduló tétje, ugyanis ha Bidennek nem egy 50-50 állású szenátussal a háta mögött kéne kormányoznia, az könnyebbséget jelentene. Az elmúlt két évben ugyanis több esetben is kompromisszumokat kellett kötnie, hogy megszerezze a mérsékelt demokrata Joe Manchin és Kyrsten Sinema szenátorok szavazatát. Ezenkívül a szenátusi bizottságok felett is nagyobb irányításuk lehetne, ha megszerzik az 51. széket.

Azt, hogy a demokraták nemcsak megtartják többségüket, hanem komoly esélyük is van növelni azt, nagy sikert jelent a demokratáknak. Biden rekordalacsony népszerűsége (a korábbi elnökök közül csak Trumpnak volt hasonlóan alacsony népszerűsége két évvel megválasztása után), a rekordmagas benzinár és az 1981 óta nem látott mértékű infláció mind arra utalt, hogy történelmi összevetésben egy „republikánus hullám” söpörhet végig az országon, arról nem is beszélve, hogy a mindenkori elnök pártja szinte kivétel nélkül mindig bukik a félidős választásokon. Bár a felmérések ennek ellenére már előzetese is azt jelezték, hogy nem vezettek annyival a republikánusok, még ha valamivel több esélyt is adtak a végére a szenátusi győzelmükre is. Amikor szerda hajnalban elkezdtek érkezni az eredménye, már Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor is arról beszélt, hogy „ez nem republikánus hullám, az biztos”.

A republikánusok végül csak Floridában és New York államban tudták felülmúlni a várakozásokat. Az amerikai törvényhozás alsóházának számító képviselőházat valószínűleg így is sikerül majd elhódítaniuk a demokratáktól, azonban az előzetesen jósolt nagyjából 15 fős többség helyett, várhatóan be kell majd érniük egy 3-5 fős többséggel.

Összességében véve 20 éve nem szerepelt ilyen jól a hivatalban lévő amerikai elnök pártja a félidős választásokon. 2002-ben a 9/11-es terrortámadások után a George W. Bush által vezetett republikánusok a szenátusban és a képviselőházban is plusz helyeket tudtak szerezni, a második világháború óta egyedüliként. Azóta egyedül Donald Trumpnak sikerült növelnie szenátorai számát 2018-ban, azonban a republikánusok cserébe elbuktak negyven helyet a képviselőházban. A demokraták a mostani választáson várhatóan csak 6-7 helyet buknak majd a kongresszus alsóházában.

Ettől függetlenül a képviselőházi többség elvesztése fájdalmas lesz Bidennek, így ugyanis sokkal nehezebb lesz megvalósítania a programját, mint az elmúlt két évben, amikor a kongresszus mindkét háza a demokraták kezében volt. A szenátusi többség viszont biztonságot ad, ugyanis a demokraták így el tudják majd kaszálni a republikánusok által a képviselőházon áttolt törvényjavaslatokat.

Arra, hogy kiderüljön, kié a képviselőházi többség, várhatóan még napokat kell majd várni. A 435-ből még 20 versenyben nem hirdettek győztest. Azt, hogy mik az okai annak, hogy csak napokkal, sőt a képviselőház esetében valószínűleg hetekkel a választás után hirdetnek csak győztest, a Bloomberg szedte össze:

• Először is sok esetben rendkívül szoros küzdelemről van szó, emiatt az utolsó szavazatok megszámlálásáig nem lehet biztosan győztest hirdetni.
• Azt sem szabad elfelejteni, hogy miközben a nemzetközi sajtó a kongresszusi választásokra koncentrál (esetleg még a széles körű autonómiát élvező tagállamok adminisztrációját vezető kormányzóválasztásra), az amerikaiak egy rakás önkormányzati és igazságszolgáltatási szerv összetételéről döntenek, valamint egyes helyeken népszavazást is tartanak. Van olyan tagállam, ahol kedden 50 féle szavazatot kellett megszámolni.
• A szavazatokat ráadásul postán is fel lehet adni, több ilyen küldemény tengeren túlról érkezik – például a több százezer külföldön állomásozó katonától –, ami szintén bonyolítja a számlálási folyamatot.
• Ugyan a gépi számlálás gyors és pontos, igen sokba kerül, ezért a helyi választási szervek nem mindenhol szereznek be eleget belőlük, ezért több szavazókörből a voksokat el kell szállítani a számlálást végző gépekhez – nyilván megerősített biztonsági intézkedések mellett.
• Az Egyesült Államokban a választások lebonyolítására nincs egységes szabályzás, ennek megfelelően tagállamtól tagállamra változik a választási adminisztráció összetétele és működése is. Egyes tagállamokban a választási hatóságok erőforrásai igen vékonykák (miközben a pártok csak politikai hirdetésekre 10 milliárd dollárt költöttek a kampányban).

A keddi választásról beszámoló percről percre tudósításunkat ezen a linken olvashatják vissza.